Ennyit terveznek idén költeni a magyarok karácsonyi ajándékra – a Jászkunság sem túl gazdag

Természetesen vannak, akik már szinte túlzásba viszik és több százezres nagyságrendben költekeznek karácsonykor. De az átlag 77 ezer forint. Az ünnep sajnos már nagyrészt elvesztette “a szeretet ünnepe” jellegét és nagyon anyagiassá vált. Ön mennyit költ?

Tovább olvasom

E-sírkert? Digitális temető? – Tiszaigaron minden lehetséges

A Magyar Falu Program keretében Tiszaigar község önkormányzata digitális temető nyilvántartás elkészítésére nyert támogatást. Az elsőre, és talán másodjára is furának hangzó pályázat a tervek szerint nagyban segíti a temetőben található sírhelyek pontos helyének megállapítását. Az online rendszer valóban működik, a szoftver név, születési idő, elhalálozási idő, hely, parcella és sír szerint is keresni tud.

Tovább olvasom

Veszélyes gyalogátkelőhelyet alakíthatnak okoszebrává Jászberényben – csak egy szavazás kell hozzá

Tizennyolc halálos kimenetelű baleset történt a tavalyi évben a kijelölt gyalogos átkelőhelyeken, majdnem háromszázan pedig súlyos sérüléseket szenvedtek – tudhattuk meg a rendőrségi adatokból. A Generali a Biztonságért Alapítvány felhívásában a legtöbb online voksot kapó városban az Alapítvány támogatásával innovatív gyalogosvédelmi rendszer, azaz okoszebra épülne ki még a szeptemberi iskolakezdés előtt. Jászberényi érintettséget is találunk a veszélyesebbnél veszélyesebb átkelők között.

Tovább olvasom

Ellenfeleihez képest a sokszorosát költi Facebook-hirdetésekre Szalay Ferenc

Mindig jelzésértékűnek számít a politikai hirdetésekre elköltött összegek nagysága, ahogy az is sokatmondó, hogy egy jelölt a saját programpontjait, elképzeléseit szeretné ezáltal minél szélesebb közönséghez eljuttatni, vagy az ellenfelei lejáratására szórja el a pénzt. De mi a helyzet Szolnokon? Ki költött a legtöbbet az idei évben? Ezt nézzük most meg.

Tovább olvasom

Nem tudta, hogy megy a kamera: a zuhanyzóból, meztelenül jelentkezett be egy képviselő az online ülésre – videó

Az egyik önkormányzati képviselő online vett részt az ülésen, ám ő nem volt tisztában a kapcsolat létrejöttekor, hogy nemcsak a mikrofonja, hanem a kamerája is működik abban a pillanatban, amikor pucéran megérkezett a megbeszélésre. Csak akkor szembesült ezzel, amikor nevetgélő kollégái megkérték, kapcsolja le a képet. A román Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik bukaresti önkormányzati képviselője csurom vizesen, (fél-)meztelenül, a zuhany alól jelentkezett be online a helyi tanács ülésére – írja a Hotnews.ro. Alberto Iosif Caraian azt állítja, nem tudta, hogy be van kapcsolva a telefonján a kamera. Csak akkor tűnt fel…

Tovább olvasom

Elképesztő fogyás, vagy mágikus erő? Mindig legyen gyanús, ha egy online reklám meseszerű dolgot ígér

Mert nagyon jó eséllyel az interneten, leginkább a közösségi oldalakon elénk kerülő, szinte már csodaszámba menő ígéretekkel teli hirdetések egyszerűen nem igazak. A megtévesztő hirdetéseknek sokszor jól felismerhető jelei vannak, ezeket vegyük észre. A kétes reklámok egyik legfőbb ismertetőjegye az extrém figyelemfelkeltés. Sokkoló, megbotránkoztató, a nézőt kellemetlen érzésekkel eltöltő fotók használata jellemzi, illetve a korábban már említett hangzatos ígéretek, melyekben visszatérő elem a szinte azonnali hatás hangsúlyozása – áll a hatóság a Media1-hez eljuttatott közleményében. Az NMHH munkatársai összegyűjtötték, hogy mire érdemes figyelni, hogy felismerjük a megtévesztő reklámokat. A szerencsehozó obszidián karkötőtől…

Tovább olvasom

Az online sajtó már jó ideje átvette a vezetést, mint fő hírforrás, de hogy állunk a többivel?

Nemcsak az idősebb, de a fiatalabb generáció is tisztában van azzal, hogy a közösségi médiás felületeken találkozhat a legkevésbé teljesen megbízható hírekkel. Az online híroldalak a legnépszerűbbek, de a nyomtatott magazinok ideje sem áldozott még le. Az internetről rengeteg információt szerzünk be. A Z-generáció az online megjelenő cikkeket tartja a legmegbízhatóbbnak, ezt követik a nyomtatott magazinok, és csak a harmadik helyen vannak a közösségimédia-felületek – írja a Média1. Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai főigazgatósága 2022-es tájékoztatása alapján, a 16 és 74 év közötti európai uniós polgárok közül 10-ből közel 9 használta 2021-ben az…

Tovább olvasom