Egy kisvárosnyi ember tűnt el Szolnokról az elmúlt öt évben

Úgy tűnik, a statisztika is csak alátámasztani tudja, hogy az emberek számára nem igazán vonzó Jász-Nagykun-Szolnok megye és székhelye. Szolnokon egy kisváros lakosságának megfelelő emberrel lettünk kevesebben. Más megyeszékhelyeken is csökkenés tapasztalható, de Szolnok a legrosszabb ötben található.

Tovább olvasom

Fogy a pénze a magyarnak, nem jönnek a turisták a megyébe

Egyre nehezebb gazdasági helyzetben az ország, így egyáltalán nem csoda, hogy számottevő visszaesés mutatkozik a turizmus tekintetében a Jászkunságban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Fókuszban a vármegyék” összeállításából egy 1,3%-os emelkedés látható az itt töltött vendégéjszakák számában, de a területi eloszlás már jócskán árnyalja a képet.

Tovább olvasom

Durván visszaesett a születésszám Magyarországon

Az egy évvel korábbinál 12 százalékkal, azaz 978-cal kevesebb gyerek született Magyarországon idén októberben, összesen 7361-en – közölte a HVG a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Az év első tíz hónapja közül nyolcban elmaradt a születésszám az egy évvel korábbitól, a január-márciusi és a szeptember-októberi adatok pedig ehhez hasonló nagyságrendű, nagyon súlyos visszaesést mutatnak. Az elmúlt 12 hónapban összesítve 88 834 gyerek született, 3585-tel kevesebb, mint azt megelőző egy évben. A teljes termékenységi arányszám, azaz a mutató, amely jelzi, hogy egy nő átlagosan hány gyereket szül az élete folyamán, 1,58-ról 1,53-ra…

Tovább olvasom

A Fidesz-szavazók fele azt hiszi, a kormány nem szavazta meg a szankciókat

Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos társadalmi véleményeket vizsgálta a Political Capital friss kutatása. Ebből az látszik, hogy hat a magyar társadalomra a kormány szankcióellenes kampánya. A felméréshez az adatfelvételt a Medián végezte október 15-21. között, 1002 fő telefonos megkeresésével. Eszerint a magyarok többsége úgy véli, az Oroszország elleni szankciók az európaiakat jobban sújtják, mint az oroszokat, a földgáz világpiaci árának emelkedésért pedig többen teszik felelőssé a gázra nem is vonatkozó szankciókat, mint azt a tényt, hogy Oroszország szándékosan csökkentette az Európába irányuló gázszállítást. Az összes megkérdezett 36 százaléka, a Fidesz-szavazóknak a fele tartja igaznak…

Tovább olvasom

A magyarok háromnegyede szerint az ukrajnai háborúnak és a magas energiaáraknak fel kell gyorsítaniuk a zöld átállást

A magyarok háromnegyede szerint az ukrajnai háborúnak és a magas energiaáraknak fel kell gyorsítaniuk a zöld átállást. 77% úgy véli, hogy az ukrajnai orosz inváziónak és következményeinek lendületet kell adniuk a zöld átállás felgyorsításához 86% úgy véli, ha az elkövetkező években nem csökkentjük drasztikusan az energia- és árufogyasztásunkat, akkor globális katasztrófa felé haladunk 71% szeretné, ha a szennyező tevékenységeket – például a légi közlekedést és a városi terepjárókat – erőteljesebben megadóztatnák, figyelembe véve környezeti költségüket 65% támogatja, hogy az energiaárakat a fogyasztáshoz kössék és a nagyobb fogyasztóknak többet kelljen fizetniük…

Tovább olvasom

Tízből kilenc nő a tanácsadások után is kitart az abortusz mellett

Évek óta stabilan 89-92 százalékos azoknak a nőknek az aránya, akik kitartanak az abortusz mellett mindkét kötelező tanácsadás után – írja a G7.hu, amely közadatigénylés útján kérte ki az elmúlt öt évre vonatkozó adatokat Müller Cecília országos tiszti főorvostól. A lap szerint ez az arány független attól, hogy egyre fogy a bevatkozást kérő nők száma. Emlékeztetnek, hogy bár az abortusszabályozás hazai jogi alapjai nem számítanak szélsőségesen szigorúnak, az azonban kemény korlátozó mechanizmusnak számít, hogy az abortuszt egyrészt nem finanszírozza a társadalombiztosítás (jelenleg 48 ezer forintba kerül), másrészt a nőknek kötelezően két…

Tovább olvasom

Az öt leggyakoribb béren kívüli juttatásból csak kettőt tartanak hasznosnak

Minimális többségben vannak csak azok a magyar dolgozók között, akik nem félnek a munkahelyük megszűnésétől: a MerlotWorks és a Dialogue Kft. országos, reprezentatív felmérésében a megkérdezettek 49 százaléka mondta azt, fél, hogy a munkahelye a következő hat hónapban megszűnik, és 51 azt, hogy nem. Eddig ugyan nem volt jelentős elbocsátási hullám, de egy dolog az, mi volt eddig, és egy egészen más az, mit várnak az érintettek. A felmérésben részt vevőknek felsorolták azt az öt béren kívüli támogatást, amelyet a leggyakrabban adnak a magyar cégek, ezek közül mindössze kettő volt…

Tovább olvasom

Emberéletekben és milliárd dolláros károkban mérhető a vízkockázatok növekedése

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 1970 és 2019 között több mint 11 000 katasztrófa kötődött az időjáráshoz, ami 2,06 millió ember halálát jelentette és 3,64 billió USA dollár veszteséget okozott globálisan. Európában a legtöbb halálozás az extrém hőmérséklethez kapcsolható, a legnagyobb gazdasági károkat a viharok és az árvizek okozzák. A vízhez kötődő veszélyek is megnövekedtek az elmúlt években és változatlan népességet feltételezve a világ lakosságának +8%-a lesz kitéve újonnan megtapasztalt vagy súlyosbodó vízhiánynak a 2 fokos globális melegedéssel összefüggésben. A szegényebb országok és társadalmi rétegek különösen kitettek a veszélyeknek.…

Tovább olvasom

Tizenöt százalékkal csökkent az adó 1% felajánlók száma 2022-ben

Idén 428 millió forinttal nőtt a civil szervezeteknek felajánlott 1% összege, azonban 15 százalékkal csökkent a felajánlók száma – írja a Nonprofit Információs és Oktató Központ közleményében. A szervezet minden évben elemzést készít az 1+1% felajánlások kapcsán elérhető adatokból. Bár 2022-ben a felajánlások száma 1,44 millió főre csökkent, a felajánlott összeg nőtt, így közel 11 milliárd forint jut el még idén a civil szervezetekhez. Az 1% felajánlás továbbra is a civil szervezetek egyik legfontosabb bevételi forrása Magyarországon, sok szervezet léte múlik azon, hogy a magánszemélyek rendelkeznek-e az adójuk 1%-ról.

Tovább olvasom

Egyetlen év alatt a duplájára emelkedett a búza ára

Az idei első félévben átlagosan 40 százalékkal nőttek a termelői árak, a drágulás pedig folytatódott júliusban is. A kategóriák alapján a gabonafélék drágulása a legdrasztikusabb: 82,2 százalékkal fizetnek többet, mint egy éve. Egy hónap alatt, azaz júniusról júliusra ez 11,1 százalékpontos emelkedést jelent. A zöldségfélék felvásárlási ára átlagosan 27,4 százalékkal volt magasabb a tavaly júliusinál. A zöldborsó drágult a legnagyobb mértékben, 51,2 százalékkal. Érdemes a zöldségek drágulása mellé viszont hozzátenni, hogy a gyümölcsök ára a KSH adatai szerint csak 4,3 százalékot emelkedett éves szinten. A mezőgazdasági termékek pedig várhatóan tovább…

Tovább olvasom