Vészhelyzet a Zagyván: pusztuló halak, vitatott keresztgát és civil mentőakció a Jászságban

Két egymást felerősítő csapás, a Pusztamizsénél felépített keresztgát és a határértéket meghaladó szennyvízszennyezés vezetett a Zagyva folyó közelmúltbeli súlyos halpusztulásához. Miközben a vízügyi hatóságok aszályvédelemre hivatkozva nehezítik a folyó természetes mozgását, a helyi civilek petíciókon keresztül találtak egymásra, és most kormányzati szintekig eljutva küzdenek a folyó életben tartásáért. Horváth Zsolt, a ZagyvaMENTIk vezetője árult el részleteket a Szol24-nek.

Tovább olvasom

A Zagyva megmentéséért és átláthatóságért küzdenek a helyiek Jászberényben

Átlépte a tízezres határt a Zagyva védelmében indított petíció aláíróinak száma, a kezdeményezők pedig szombat délután Jászberényben, a Szabadság téren adják át követeléseiket a térség országgyűlési képviselőjének. A tiltakozók a Jászberény határában létesült, mintegy 600 ezer köbméter kapacitású magántározó engedélyeztetésének teljes körű átláthatóságát sürgetik, valamint garanciát várnak arra, hogy aszály idején leállítják a szivattyúzást az amúgy is alacsony vízállású folyóból.

Tovább olvasom

Nem várnak az esőre: különleges vízügyi beavatkozások kezdődtek a Tisza mentén

Miközben az ország jelentős részén egyre nagyobb gondot okoz a csapadékhiány, a Tisza mentén olyan munkák zajlanak, amelyek hosszabb távon is meghatározhatják, mennyi víz marad a tájban. A szakemberek szerint a megoldás nem minden esetben ott kezdődik, ahol sokan keresnék.

Tovább olvasom

Tisza–Zagyva-vízállás: a szakemberek szerint nincs itt semmi látnivaló

A szolnoki és jászteleki vízmércék adatai alapján a Tisza főmedre tartósan alacsony vízállást mutat, miközben a Zagyva vízszintje enyhe emelkedést jelez. A két folyó eltérő viselkedése mögött nem lokális jelenség, hanem a teljes vízgyűjtőre kiterjedő csapadékhiány és a szabályozott vízgazdálkodási rendszer működése áll.

Tovább olvasom

Szántó helyett ártér: új gazdálkodási modellel kísérleteznek a Tiszánál

Magyarország valaha víznagyhatalom volt, ma viszont az Alföld szomjazik: a talajvíz szintje drasztikusan süllyed, a folyók vízhozama apad, a klímaváltozás pedig egyre hosszabb és perzselőbb aszályokkal sújtja a vidéket. A szakemberek egy radikális, mégis ősi megoldáson dolgoznak – vissza kell adni a területet a víznek –, a kérdés csak az, hogy le tudjuk-e bontani a jogi és szemléletbeli gátakat a vízgazdálkodásban egy élhetőbb jövő érdekében.

Tovább olvasom

Vészesen közel a rekordhoz a Tisza: Szolnoknál már a történelmi mélypont árnyéka látszik

A Tisza vízszintje ismét olyan tartományba süllyedt Szolnoknál, amely néhány éve még rendkívüli jelenségnek számított. A folyó állapota egyre komolyabb kérdéseket vet fel a vízgazdálkodásról, miközben más magyarországi tavaknál és vízterületeknél is egyre aggasztóbb folyamatok zajlanak.

Tovább olvasom

Szalay Ferenc videóban üzent a drámai vízhiányról

Szolnok határában, a Fűzfás nevű gyűlő környékén a gazdák és a helyiek már hónapok óta érzik a csapadékhiány következményeit. A térség az idei évben a szokásos csapadékmennyiségnek mindössze töredékét kapta, így a földek kiszáradtak, a talaj vízhiánya pedig egyre égetőbb problémát jelent.

Tovább olvasom

Szolnok megyében is érezzük: újabb aszályos év sújtja Magyarországot

2025-ben Magyarország ismét súlyos aszályhelyzettel küzd és úgy tűnik, mindez egyre inkább állandóvá válik. Bár a csapadék mennyisége valamivel meghaladta a 2022-es katasztrofális év adatait, az eloszlása tovább romlott. A víz utánpótlása hiányos, a talajvízszint folyamatosan süllyed, a talaj kiszárad, a folyók vízhozama pedig történelmi mélypontokra esik vissza – a WWF már kongatja a vészharangot.

Tovább olvasom

Hubai Imre: Majdnem hetvenmilliárd forint jut fenntartható vízgazdálkodásra

Magyarország kormánya és az Európai Unió közösen 67 milliárd forintot fordít a fenntartható vízgazdálkodás támogatására – közölte Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, a vármegyei közgyűlés egykori elnöke augusztus 26-án, Gödöllőn. A finanszírozás 80 százalékát a magyar állam, 20 százalékát az unió biztosítja.

Tovább olvasom