Elhunyt Prof. Dr. Birkás Márta, a fenntartható mezőgazdaság és talajművelés kiemelkedő magyar kutatója. A 73 éves korában távozó, Jászapátin született tudós munkássága meghatározó hatással volt a hazai és nemzetközi agrártudományra, különösen a talajvédelem és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén.
Tovább olvasom
A 2023-as év a hazai mezőgazdasági termőföldek piacán viszonylag mérsékelt áremelkedést hozott, ami különösen fontos jelenség a gazdálkodók és befektetők számára. Az előző évhez képest a mező- és erdőgazdasági területek átlagosan 7,9%-kal drágultak és a szántóföldek hektáronkénti ára 2,3 millió forintra emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a termőföldforgalom 2023-ban továbbra is aktív maradt, különösen Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol a legtöbb földterület cserélt gazdát.
Tovább olvasom
Ebben az évben is nagylelkűen támogatták a Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazdák a rászorulókat – a 15 millió búzaszem Magyarok Kenyere program keretében több tonna gabonát ajánlottak fel, melyet ma Tiszaroffon jelképesen összeöntöttek.
Tovább olvasom
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese Túrkevén, az agár-országjárás Jász-Nagykun-Szolnok megyei állomásán beszélt arról, hogy kimagasló lehetőségeket biztosít a magyar gazdák számára a 2023-as exporttermelés.
Tovább olvasom
Már megint pocokinvázió? A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) biztosra megy, már most felhívja mindenki figyelmét (kiemelve több megyét, köztük Jász-Nagykun Szolnokot), hogy már most érdemes védekezni ellenük, hiszen tél végére rendkívüli nagyságban elszaporodtak.
Tovább olvasom
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzéséből sok más mellett kiderül, hogy a legtöbb szántóföldi növény termésmennyisége nőtt tavaly, sőt, búzából 36%-kal többet takaríthattak be a gazdák országszerte, mint a megelőző évben. Szolnok megye az élen jár.
Tovább olvasom
Akinek esetleg hiányoztak Kósa Lajos szállóigévé lett mondatai, annak most van egy jó hírünk. A politikus Debrecenben járt és szokás szerint brillírozott: például azt javasolta az európaiaknak, hogy hortobágyi palacsintába tekerjék a sáskákat.
Tovább olvasom
Idén eddig két mezőgazdasági munkagép gyulladt ki Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az aratás java viszont még hátra van. Mivel ezek a járművek fokozott tűzbiztonsági kockázatot jelentenek, fontos a szabályos munkavégzés és a megfelelő műszaki állapot. Alig három hete Tiszafüred külterületén egy fűkaszálást végző traktor égett teljes terjedelmében, pár nappal később pedig Kunhegyes és Tomajmonostora között füstölt egy kombájn csapágya műszaki meghibásodás miatt. – Mezőgazdasággal összefüggésben történt már tűzeset vármegyénkben, a legnagyobb június 30-án Szelevénynél: itt egy húsz hektáros árpaföldön keletkezett tűz, mintegy másfél hektárnyi növény semmisült meg – tájékoztatta hírportálunkat Németh Ádám, a…
Tovább olvasom
A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) jelentése szerint a globális talajerózió mértéke évente átlagosan közel 1 cm. Ha figyelembe vesszük, hogy egy 25 cm vastagságú termékeny talajréteg a vizsgálatok szerint 200-1000 év alatt képződik, akkor megállapíthatjuk, hogy a gyors…
Tovább olvasom
Amikor idegenhonos kártevőkről hallunk, a többség a 2013-ban hazánkban megjelent ázsiai márványpoloskára asszociál, ami azonban csak a jéghegy csúcsa. Az 1940-es évek óta a hazai gazdálkodóknak kultúrától függően 5-13 új idegenhonos kártevővel kellett szembenéznie. Az Újvilág felfedezését követően folyamatos, de az utóbbi években exponenciális növekvő számú az idegen fajok betelepedése az új élőhelyekre. Ez globális probléma, ami komoly kockázat a kontinens egész mezőgazdaságának. Az emberi tevékenység (pl. iparszerű termelés, urbanizáció) és az éghajlatváltozás együtt jelentős hatással vannak a kártevők életterének átalakulására, eltolódására.Hazánkban a regisztrált növényevő kártevők közel 15%-a adventív faj, azaz…
Tovább olvasom