Az Agroinform írása szerint egyre borúsabban látják a jövőt a NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. munkatársai, akik több éve foglalkoznak szarvasgomba-termesztéssel. A nyári időszakban a Jászság közép-európai viszonylatban is remek termőhelyet jelent a gomba számára.
Tovább olvasom
A kormánypárt országszerte csökkenti a zöld területeket és nagy lendülettel építi be legértékesebb területeinket, holott a környezetvédők már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy ez nem egy fenntartható állapot. A beépítési kedv mégsem lankad, sőt Szolnok megye az elsők között van térkövezés és betonozás tekintetében.
Tovább olvasom
A Titicaca-tó száraz medrében állva panaszkodik a Reuters stábjának Isabel Apaza arról, hogy mivel nincs víz a tóban, nem lesz mit enni adni az állatainak. Apaza a bolíviai Huarina közösség tagja, számukra a Titicaca-tó bizonyos értelemben a megélhetést is jelenti. A Bolívia és Peru határán elterülő tó vízszintje minden idők legalacsonyabb méréséhez közeledik. Ha még harminc centit csökken, eléri az 1996-ban mért rekordot – mondta Lucia Walper, a bolíviai hidrológiai és meteorológiai szolgálat tisztviselője a Reutersnek. A tó partjának hosszabb szakaszai mentén az egykor termékeny területek az utóbbi időben gyakorlatilag porrá…
Tovább olvasom
A Másfélfok legfrissebb cikkében a növekvő hőség hatását vizsgálja a haszonállatokra, rajtuk keresztül pedig a megtermelt tej, tojás és hús mennyiségére (és tápanyag tartalmára), ami végső soron a fogyasztói árakban is tükröződni fog.
Tovább olvasom
Világszerte erdő- és vegetációtüzek tombolnak, nemrég Rodoszról kellett magyar turistákat evakuálni. A Másfélfok új anyagában a 2022-es európai vegetációtüzeket veszi számba, és hogy ezek mennyire érintették a természetvédelmi területeket és a biodiverzitást. 2017 után a tavalyi év volt a legrosszabb a vegetációtüzek pusztítását tekintve az Európai Unióban. 2022-ben 837 212 ha nagyságú terület égett le [ez kb. a grúz szakadár köztársaság, Abházia mérete], ami bőven meghaladja a 2021-es értéket (449 342 ha). A legtöbb tűz márciusban alakult ki, de a legnagyobbak júliusban pusztítottak. Mivel a tűz nem ismer határokat és…
Tovább olvasom
A Másfélfok legfrissebb cikke a budapesti hőségnapok klímaváltozás miatti növekedésével és a zöldfelületek kulcsfontosságú mérséklő szerepével foglalkozik.
Tovább olvasom
A Másfélfok cikke ezúttal azt a kérdést járja körbe, hogy miként hatott és fog hatni a klímaváltozás 3 különböző generációra Európában (Baby boomer-Y-Alfa; 1960-2020 között születettek), illetve mennyi kibocsátásuk maradt életük hátralévő részére, ha el akarjuk kerülni a globális felmelegedés legrosszabb forgatókönyveit? Már az eddigi 1,1 °C-os globális felmelegedésnél is saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás negatív hatásait, elég csak az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokra (jelenleg is országos hőségriasztás van érvényben) és aszályra, vagy a hirtelen óriás csapadékot hozó zivatarokra és ezek nyomán fellépő villámárvizekre gondolni, melyek nemcsak egészségünket viselik…
Tovább olvasom
Miközben az Európai Unió önti az eurómilliárdokat a hidrogénipar felfuttatásába és a magyar Nemzeti Hidrogénstratégia is fontosnak tartja az energiahordozó hazai térnyerését és előállítását, a kicsi, szivárgásra erősen hajlamos molekula az éghajlatváltozás szempontjából hasonló veszélyeket rejt magában, mint a metán, ha gondatlanul járnak el vele. A hidrogén egy kicsi, szivárgásra hajlamos molekula. Ez nemcsak egy értékes termék elvesztegetéséhez vezet, hanem a klímaváltozáshoz is hozzájárulhat, mivel a légkörben lejátszódó kémiai reakciók révén rövid távon növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét. Miközben a világ egyre nagyobb mértékben tervez a hidrogénnel, mint klímabarát helyettesítő…
Tovább olvasom
A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) jelentése szerint a globális talajerózió mértéke évente átlagosan közel 1 cm. Ha figyelembe vesszük, hogy egy 25 cm vastagságú termékeny talajréteg a vizsgálatok szerint 200-1000 év alatt képződik, akkor megállapíthatjuk, hogy a gyors…
Tovább olvasom
Ebben szerepe van az egyre több napos órának, de az emberek viselkedésének is.
Tovább olvasom