Két egymást felerősítő csapás, a Pusztamizsénél felépített keresztgát és a határértéket meghaladó szennyvízszennyezés vezetett a Zagyva folyó közelmúltbeli súlyos halpusztulásához. Miközben a vízügyi hatóságok aszályvédelemre hivatkozva nehezítik a folyó természetes mozgását, a helyi civilek petíciókon keresztül találtak egymásra, és most kormányzati szintekig eljutva küzdenek a folyó életben tartásáért. Horváth Zsolt, a ZagyvaMENTIk vezetője árult el részleteket a Szol24-nek.
A Zagyva folyó mentén élő civilek sokáig egymástól függetlenül, elszigetelten próbáltak tenni a folyó megmentéséért, látva a folyamatosan csökkenő vízszintet és a vízgazdálkodási stratégia hibás irányait. Az áttörést végül az egymástól függetlenül indított online petíciók hozták meg: a kezdeményezők az aláírásgyűjtő oldalakon megadott elérhetőségeken keresztül figyeltek fel egymásra, és közös csapatba tömörültek.
„Mindannyian egyszerű civilek vagyunk, akik nem nézhették tovább tétlenül a folyó pusztulását” – fogalmazott Horváth Zsolt geodéta, a civil összefogás képviselője beszélgetésünk során. A csoport azóta nemcsak helyi szinten emel szót, de szakmai egyeztetéseken vesz részt, és közvetlenül a kormányzati döntéshozókat is megkeresi:
A folyó pusztulásának egyik közvetlen okozója a Pusztamizsénél, Jásztelek környékén létesített keresztgát, amelynek története egyszerre szomorú és felháborító.
A helyiek és a vízitúrázók minden előzetes tájékoztatás nélkül, az egyik napról a másikra szembesültek azzal, hogy egy hatalmas földhalom torlaszolja el a folyómedret. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, azaz a Kötivizig csak azután adott ki magyarázó közleményt a létesítményről, hogy a civilek felháborodása és a közösségi médiában megosztott fotók miatt országos visszhangot kapott az ügy.
Ez a gát gyakorlatilag teljesen elzárja a halak vonulási útját, és a víz természetes áramlását is drasztikusan akadályozza. Bár a műtárgyon átvezet három kisebb cső, a vízmozgás minimális: a gát mögött felgyülemlett, visszaduzzasztott víz egy közel 10 kilométeres szakaszon oxigénhiányos, fényszegény és lassú, poshadó állóvízzé változott.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy ezen a gáton a víz csak árvízvédelmi készültség közeli szintnél képes átbukni. Bár a hatóságok kommunikációja mást sugall, a Kötivizig hivatalos adatai szerint az év alig 10 százalékában folyik át víz a gát felett. A természet kétszer is elmosta ezt a mesterséges akadályt, a vízügy azonban a lakossági tiltakozások ellenére harmadszorra is újjáépítette azt.
A fizikai akadályok mellett a Zagyvát súlyos vegyi terhelés is éri. A civilek által kikért közérdekű adatigénylésekből kiderült, hogy az egész alsó Zagyva és a Jászság folyószakasza határértéken felüli szennyezettséget mutat, különösen a kiugróan magas foszfortartalom tekintetében.
A szennyezés hátterében a helyi szennyvíztisztító telepek elégtelen működése áll: a jászteleki szennyvíztelep engedélyét korábban ugyan nem vonták be, de átmenetileg nem működhet, emellett a jászberényi szennyvíztelep esetében a hatóságok hivatalosan mindent rendben találnak, azonban a civilek rendszeresen tapasztalnak fekete, habzó és rendkívül bűzös vízbevezetést a telepnél.
A civil összefogás tagjai nem elégednek meg a helyzet dokumentálásával, a közelmúltban hivatalos levelet küldtek a környezetvédelemért felelős miniszternek, Gajdos Lászlónak és az államtitkároknak. Már látszanak a párbeszéd jelei, a minisztérium egyeztetést kezdeményezett a civilekkel és a Vízőrzők szakmai szervezettel. Abban bíznak, a minisztérium és a lakosság közötti közvetlen szakmai együttműködés képes megváltoztatni a jelenlegi, hibás vízgazdálkodási rendszert.
A katasztrófa közvetlen enyhítésére hetekkel ezelőtt a tettek mezejére léptek, amikor a Kötivizig szakembereivel közösen hajtottak végre mentőakciót a folyón.
A Jászberény melletti Zagyvazúgó fölötti szakaszon két kajak és hálók segítségével terelték lefelé a vízfelszínt fojtogató, vastagon felhalmozódott békalencsét, amelyet a gátnál társaik merítőhálókkal emeltek ki a mederből. Az önkéntes beavatkozás révén mintegy 300 méteres folyószakaszt sikerült megtisztítani, így a víz alatti élővilág – ha ideiglenesen is – újra hozzájuthatott az életben maradáshoz nélkülözhetetlen fényhez és oxigénhez.
A szervezők várják minden tenni akaró önkéntes jelentkezését, kapcsolatba lépni velük a Facebook-oldalukon, vagy közvetlenül az zagyvamentik (kukac) gmail.com e-mail címen lehet.
Kép: ZagyvaMENTIk
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
