Tavaly Szolnok megyében volt a legnagyobb termőföldforgalom

A 2023-as év a hazai mezőgazdasági termőföldek piacán viszonylag mérsékelt áremelkedést hozott, ami különösen fontos jelenség a gazdálkodók és befektetők számára. Az előző évhez képest a mező- és erdőgazdasági területek átlagosan 7,9%-kal drágultak és a szántóföldek hektáronkénti ára 2,3 millió forintra emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a termőföldforgalom 2023-ban továbbra is aktív maradt, különösen Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol a legtöbb földterület cserélt gazdát.

Tovább olvasom

Szolnok megyében is figyeljünk az elszaporodó kártevőkre, kéri a Nébih

Már megint pocokinvázió? A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) biztosra megy, már most felhívja mindenki figyelmét (kiemelve több megyét, köztük Jász-Nagykun Szolnokot), hogy már most érdemes védekezni ellenük, hiszen tél végére rendkívüli nagyságban elszaporodtak.

Tovább olvasom

Búzából és árpából is kiemelkedően sokat arattak tavaly Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzéséből sok más mellett kiderül, hogy a legtöbb szántóföldi növény termésmennyisége nőtt tavaly, sőt, búzából 36%-kal többet takaríthattak be a gazdák országszerte, mint a megelőző évben. Szolnok megye az élen jár.

Tovább olvasom

Munkagépek és az árpaföld is lángolt

Idén eddig két mezőgazdasági munkagép gyulladt ki Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az aratás java viszont még hátra van. Mivel ezek a járművek fokozott tűzbiztonsági kockázatot jelentenek, fontos a szabályos munkavégzés és a megfelelő műszaki állapot. Alig három hete Tiszafüred külterületén egy fűkaszálást végző traktor égett teljes terjedelmében, pár nappal később pedig Kunhegyes és Tomajmonostora között füstölt egy kombájn csapágya műszaki meghibásodás miatt. – Mezőgazdasággal összefüggésben történt már tűzeset vármegyénkben, a legnagyobb június 30-án Szelevénynél: itt egy húsz hektáros árpaföldön keletkezett tűz, mintegy másfél hektárnyi növény semmisült meg – tájékoztatta hírportálunkat Németh Ádám, a…

Tovább olvasom

A szennyvíziszap lehetne a műtrágya egyik biztonságos alternatívája

A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli.  Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) jelentése szerint a globális talajerózió mértéke évente átlagosan közel 1 cm. Ha figyelembe vesszük, hogy egy 25 cm vastagságú termékeny talajréteg a vizsgálatok szerint 200-1000 év alatt képződik, akkor megállapíthatjuk, hogy a gyors…

Tovább olvasom

Egyre többen vannak az idegenhonos kártevők a magyar mezőgazdaságban

Amikor idegenhonos kártevőkről hallunk, a többség a 2013-ban hazánkban megjelent ázsiai márványpoloskára asszociál, ami azonban csak a jéghegy csúcsa. Az 1940-es évek óta a hazai gazdálkodóknak kultúrától függően 5-13 új idegenhonos kártevővel kellett szembenéznie. Az Újvilág felfedezését követően folyamatos, de az utóbbi években exponenciális növekvő számú az idegen fajok betelepedése az új élőhelyekre. Ez globális probléma, ami komoly kockázat a kontinens egész mezőgazdaságának.  Az emberi tevékenység (pl. iparszerű termelés, urbanizáció) és az éghajlatváltozás együtt jelentős hatással vannak a kártevők életterének átalakulására, eltolódására.Hazánkban a regisztrált növényevő kártevők közel 15%-a adventív faj, azaz…

Tovább olvasom

Magyarország is megtiltja a mezőgazdasági termékek importját Ukrajnából

Szombat esti közleményében jelentette be az Agrárminisztérium, hogy Lengyelországhoz hasonlóan, átmeneti jelleggel megtiltják az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajosmagvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását. Nagy István miniszter elmondása szerint a jelenlegi piaci folyamatok folytatódása olyan komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaság számára, hogy rendkívüli intézkedésekkel kell ezeknek gátat szabni. „Az Európai Unióban már meg nem engedett termelési gyakorlatokkal, ennek következtében rendkívül alacsony termelési költséggel működő ukrán mezőgazdaság a teljes körű vámmentesség és szabad kereskedelmi lehetőségek birtokában az európai piacra a gabona és olajosmagvak mellett…

Tovább olvasom