Zöld rovatunk
Ismerős az érzés, amikor a nyaralás utolsó napján, a hazafelé úton úgy érzed, mintha fáradtabban térnél vissza a mindennapok valóságába, mint ahogy elindultál a várva várt pihenésre?
Tovább olvasom
Az elmúlt 52 év megfigyelései alapján a 20 mm feletti nagycsapadékok száma május és szeptember között enyhén (átlagosan egy nappal) növekvő trendet mutat. Ha az ennél szélsőségesebb (30 mm és afeletti) értékeket vizsgáljuk, akkor a területi kiterjedésben és az intenzitásban is növekedés figyelhető meg: az elmúlt 25 évben az ország legalább 40%-át érintő ilyen extrém eseményre korábban nem volt példa, illetve a területi átlagban hullott 45mm feletti extrém csapadékok is megduplázódtak a megelőző 25 évhez képest.
Tovább olvasom
Miközben az Európai Unió önti az eurómilliárdokat a hidrogénipar felfuttatásába és a magyar Nemzeti Hidrogénstratégia is fontosnak tartja az energiahordozó hazai térnyerését és előállítását, a kicsi, szivárgásra erősen hajlamos molekula az éghajlatváltozás szempontjából hasonló veszélyeket rejt magában, mint a metán, ha gondatlanul járnak el vele. A hidrogén egy kicsi, szivárgásra hajlamos molekula. Ez nemcsak egy értékes termék elvesztegetéséhez vezet, hanem a klímaváltozáshoz is hozzájárulhat, mivel a légkörben lejátszódó kémiai reakciók révén rövid távon növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét. Miközben a világ egyre nagyobb mértékben tervez a hidrogénnel, mint klímabarát helyettesítő…
Tovább olvasom
Orbán Viktor kormányának azonnal fel kell hagynia az erőltetett akku iparosítással – jelentette ki az ellenzéki zöld párt.
Tovább olvasom
A városi fák már most sokszor a túlélésért küzdenek, azonban a klímaváltozás miatt fokozódó stresszfaktorok, a nagy beépítettség, valamint a rossz faj- és fajtaválasztás miatt 2050-re a komfortzónájukon kívül élő városi fák aránya akár 70% fölé emelkedhet, Magyarországon ez a mérték még magasabb is lehet – írja cikkében a Másfélfok.
Tovább olvasom
A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) jelentése szerint a globális talajerózió mértéke évente átlagosan közel 1 cm. Ha figyelembe vesszük, hogy egy 25 cm vastagságú termékeny talajréteg a vizsgálatok szerint 200-1000 év alatt képződik, akkor megállapíthatjuk, hogy a gyors…
Tovább olvasom
Úgy tűnik, az elmúlt két hét pozitívabb trendje ellenére sem áll meg a drágulás.
Tovább olvasom
Az LMP – Magyarország Zöld Pártja érthetetlennek és felháborítónak tartja, hogy a kormány miért nem engedélyezi a szélenergia kihasználását, hiszen az ésszerűség és a Greenpeace reprezentatív felmérése szerint a magyar emberek döntő többsége is úgy véli, hogy a megújuló energiák felé kell fordulni a fosszilis energiaforrások helyett – írja közleményében a javaslatot beterjesztő ellenzéki párt.
Tovább olvasom
Az elmúlt napok heves csapadéktevékenysége miatt országszerte villámárvizek voltak. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Gyöngyöstarjánban ketten meghaltak, amikor elsodorta őket a víz. A Másfélfok szerint ezek a tragikus helyzetek csak fokozódni fognak, ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést, ugyanakkor már most is vannak a kezünkben olyan megoldások, amelyekkel enyhíthetnénk ezeket a helyzeteket. A csapadék az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem, térben és időben is, továbbá június és július a legcsapadékosabb hónapok Magyarországon. Az évi átlagos összeg nem fog jelentősen módosulni a klímamodellek szerint, azonban annak időbeli eloszlásában változás valószínűsíthető. Nevezetesen, több lesz az extrém, nagycsapadékú nap (azaz amikor egyszerre, rövid időn belül hullik le nagyobb mennyiségű eső),…
Tovább olvasom
Az elmúlt 52 év magyarországi csapadékadatai szerint a Medárd napi népi jóslat („Medárd, ha sírni kezd, 40 napig nem hagyja abba”) nem igazán állja meg a helyét. Az 1971–2022-es adatok alapján hazánk nagy részén az esetek kevesebb mint felében igazolódott be a mondás. Június 8. Medárd napja és a népi mondás szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor a következő 40 napban is esni fog, míg ha Medárdkor nem esik, akkor 40 napos szárazság várható. A Másfélfok munkatársa arra volt kíváncsi, hogy az 1971–2022-es magyarországi csapadékadatok szerint mennyire…
Tovább olvasom