Álhír miatt volt a benzinkutak pénteki megrohamozása? Ki indította el? Tesztelik a lakosságot?

Az eddigi hivatalos verzió szerint elterjedt egy álhír, miszerint másnaptól kivezetik az ársapkát az üzemanyagokról. Sokan azonban jóval többet éreznek a pénteki történésekben. Például azt, hogy így oldják meg, hogy a lakosság még a végén örüljön is a benzináremelésnek, “hiszen legalább van”. Hosszú sorok alakultak ki péntek este a benzinkutakon. Több töltőállomáson is sorok vártak a tankolásra, mert délután üzenetekben az az álhír terjedt el, hogy a kormány éjféltől eltörölheti az üzemanyagokra vonatkozó árkorlátozást – számolt be az RTL Híradó. Ez azonban nem volt igaz. A hvg.hu munkatársa szombaton öt MOL-kúton…

Tovább olvasom

Így ismerd fel és kerüld ki az álhíreket – videó

A Political Capital videója a háború példáján keresztül járja körül a dezinformáció jelenségét és hangsúlyozza a tudatos médiafogyasztást. Videót készített a Political Capital a korunkat egyre inkább meghatározó dezinformációkról: A HVG YouTube-csatornájára feltöltött videó megmutatja, miként működött az irányított dezinformáció Oroszország 2014-es, majd 2022-es Ukrajna elleni agressziója idején – írja a Media1.hu. A videóból látható, hogy beláthatatlan számú internetes troll, propagandaoldalak százai terjesztik az álhíreket, megpróbálva az oroszok és az őket támogatók mellé állítani a közvélemény mind nagyobb részét. Arra is tippeket adnak a videóban, miként lehet elkerülni a netes…

Tovább olvasom

Óvatosan az álhírekkel, semmiféle háború nem tört ki Koszovóban

Vasárnap óta futótűzként terjedt az interneten, hibás információkra alapozva még országos lapok is kész tényként vették át, hogy kitört a szerb-koszovói háború és lövik egymást a felek. Ebből semmi nem igaz, bár tény, a helyzet feszült. Ha csak a közösségi médiából tájékozódunk, akkor azt hihetjük, hogy valódi háború robbant ki, ahol küszöbön áll az orosz és ukrán intervenciós erők érkezése. A Twitteren több mint 250 ezer poszt foglalkozik a konfliktussal. A legostobább és legnagyobb hatású bejegyzés egy ukrán parlamenti képviselőtől, Olekszij Goncsarankótól érkezett, melyben a politikus deklarálta, hogy az Oroszország…

Tovább olvasom

100 szónak is 1 a vége – amit a hírhamisításról tudni érdemes

Az álhírek elárasztják a világot. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) úgy véli, a tájékozódni kívánó emberek egyik legnagyobb, megoldhatatlannak látszó feladata, hogy eligazodjanak a hírek világában – írták közleményükben. Ezért a MŰOSZ egy 10 előadásból álló ismeretterjesztő előadássorozatot indít, melyen ön is részt vehet. április 13: Ez itt már a “post-truth” világ, vagy lesz ennél rosszabb is? (A gyilkos lájkok pusztító hatása…)  Előadó: Pető Péter, a 24.hu főszerkesztője Időpont: április 13. szerda, 17 óra „A fake news terjesztésének elsődleges célja nem az, hogy egy igazság maskaráját képes legyen magára venni,…

Tovább olvasom

Megint egy kormánypárti hazugság – azt terjeszti Márki-Zayról egy óvónő, hogy kicsi korában is buta volt, csak éppen…

A szokásos forgatókönyv, a semmiből hirtelen előtűnik egy óvónő (bár ez már tényleg a kampány legalját súrolja, igaz, mindig van lejjebb, megtanultuk), aki szerint háromévesen Márki-Zay Péter buta volt. A dolog szépséghibája, hogy ugyan a fideszközeli sajtó már fel is kapta a nyilatkozatot, az ellenzéki miniszterelnök-jelölt még csak nem is abba az óvodába járt, mint ahol az említett hölgy dolgozott. A kormánypárti propaganda ezerrel dolgozik, ezer hibával. „Buta volt, mint hat pár rendőrcsizma” – állítja Márki-Zay Péterről egy hódmezővásárhelyi idős asszony, aki korábban óvónőként dolgozott a városban. A sztorit a…

Tovább olvasom

Az igaziaknál hatszor gyorsabban terjednek az álhírek a Facebookon

Hiteles vizsgálati eredményekből tudni, hogy az álhírek közösségi médiás terjedése egyáltalán nem veszélytelen. Példának okáért a koronavírus-járvány első évében bizonyítottan több száz ember hunyt el azért, mert elhitte az interneten terjedő félinformációkat és álhíreket. A hasonló esetek súlyossága miatt kezdett kutatásba két felsőoktatási intézmény, a New York-i Egyetem és a francia Grenoble-Alpes Egyetem. A külső szakértők által is ellenőrzött eredmények szerint a Facebookon hatszor akkora figyelmet képes generálni egy biztosan megtévesztés miatt terjesztett poszt, mint egy igazi hír. A kutatók ehhez 2500 hírmegosztó oldalt ellenőriztek a Facebookon, tavaly augusztus és idén január…

Tovább olvasom