Egyébként is évről évre láthatóan egyre rosszabbul álltunk, a gyerekek óriási százaléka funkcionális analfabéta, a járvány pedig még tovább rontott ezen.
„Magyarázd meg, miért fontos a gilisztatárolós kísérlethez az, hogy hagymát és burgonyát helyezzünk a föld felszínére!”
Ez a negyedikes diákok szövegértési képességeit mérő PIRLS-vizsgálat egyik mintafeladata. Amelyet a 10 évesek egy része valószínűleg nem tudna megoldani, ennek a korosztálynak a 70 százaléka ugyanis nem tud értelmezni egy egyszerű szöveget – derül ki a UNICEF friss felméréséből. Összehasonlításképpen: a koronavírus-járvány előtt még csak 54 százalékos volt ez az arány.
Minél fiatalabb diákokról van szó, annál nagyobb kárt okozott a járvány. Az írni-olvasni tanuló első osztályosoknak jelentett igazán nagy kihívást az online oktatás, így a mostani harmadik-negyedik osztályos korosztály az, amellyel minél előbb el kellene kezdeni komolyan foglalkozni – mondja Steklács János, a Pécsi Tudományegyetem Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszék vezetője, olvasáskutató és nyelvész.
Funkcionális analfabetizmus
A funkcionális analfabetizmus persze eddig sem volt ismeretlen jelenség Magyarországon. A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. „A mindennapi élethez szükséges, hogy a neten információt gyűjtsünk, levelezzünk, olvassunk, dokumentumokat töltsünk ki. Ha ezeket nem tudjuk megtenni, akkor beszélünk funkcionális analfabetizmusról, ez az egyén sikertelenségéhez vezet. Diszfunkciónak szoktuk nevezni” – magyarázza a tanszékvezető.
A lakóhely és a családi háttér, valamint a funkcionális analfabetizmus között erős az összefüggés – ezt bizonyítják az ötévente megrendezett PIRLS-vizsgálatok is. „A várakozásoknak megfelelően ezek a vizsgálatok Budapest kiemelkedő, illetve a községek és Észak-Magyarország átlagosan gyengébb eredményét mutatják, ráadásul a községek és Budapest átlageredménye közötti különbség nőtt 2011 és 2016 között” – írják a vizsgálat összegzésében. Steklács János szerint az iskolák megpróbálnak ugyan megoldást találni erre a problémára – a kérdés csak az, tud-e alkalmazkodni az iskolarendszer az új elvárásokhoz.
„Nagyon sok az új kihívás, gondolok most a migrációra vagy a születendő új szakmákra és új írásbeliségekre, amelyekre az európai rendszerek sem tudnak megfelelő gyorsasággal reagálni” – magyarázza az olvasáskutató. További részletek az Eduline cikkében olvashatók.
