Péntek este a megszokottnál jóval nagyobb volt a nyüzsgés a Debreceni Egyetem Szolnok Campusán. Szeptember 25-én ismét megtartották a Kutatók Éjszakáját, amelyre ezúttal sem csak azokat várták, akik otthonosan mozognak a tudomány világában.
Tovább olvasom
Az elhúzódó csapadékhiány, a termőföldek kiszáradása és a vizes élőhelyek védelme állt annak a szakmai fórumnak a középpontjában, amelyet a Debreceni Egyetem Szolnok Campusán rendeztek meg. A II. Debreceni Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Fórumon a kutatók, a természetvédelmi szakemberek és az ágazati vezetők a Közép-Tisza-vidék kritikus vízellátási helyzetére kerestek tudományos alapokon nyugvó, közvetlenül alkalmazható válaszokat.
Tovább olvasom
Szeptemberben jubileumi évadával tér vissza a Debreceni Egyetem egyik legnépszerűbb ismeretterjesztő programsorozata, amely idén már nemcsak Debrecenben, hanem Nyíregyházán és Szolnokon is várja az érdeklődőket.
Tovább olvasom
Egy amerikai kamasz olyan eszközt rakott össze a garázsában, amely a magfúzió bizonyos folyamatait képes modellezni. A történet nem sci-fi, hanem egy valós kísérlet, amely a tudományos közösség figyelmét is felkeltette.
Tovább olvasom
Életének századik évében, szerdán elhunyt a Túrkevén született Lapis Károly Széchenyi-díjas orvos, patológus, klinikai onkológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja – közölte a tudományos testület.
Tovább olvasom
Enyhe túlzással egész Kisújszállás a Nobel-díjas Karikó Katalin előtt tisztelgett a Vigadó teltházas rendezvényén. Ahogy a Szol24-en is olvashattak róla korábban, a világhírű biokémikus hazalátogatott és nemcsak közönségtalálkozót tartott a településen, ahol felnőtt, de emellett egy új, tudományos ösztöndíjprogram elindításában is segített. Az Index számolt be a különleges fellépésről.
Tovább olvasom
A Nobel-díjas biokémikus Kisújszállás szülötte és díszpolgára februárban hazalátogat, ahol nemcsak közönségtalálkozót tart, de egy új ösztöndíjprogramot is elindítanak a város tudományos fejlődésének támogatására. A világhírű kutató, aki 2023 decemberében vette át az orvosi-élettani Nobel-díjat, élménybeszámolóval és dedikálással várja az érdeklődőket a közönségtalálkozón.
Tovább olvasom
Az általános vélekedéssel ellentétben az ismert vércsoportokból kifejezetten sok van. Ezek száma az eltelt évek alatt ráadásul újabb (al)típusokkal bővült. Most egy szakfolyolyóiratban bemutattak ugyanis egy, a széles közönség előtt még nem, vagy csak kevéssé ismert alcsoportot, az Er-t – számolt be róla a Science Alert. A témában íródott tanulmányt a brit egészségügyi szolgálat (NHS) és a Bristoli Egyetem kutatói jegyzik. A szakértők szerint a csoport létezéséről viszonylag régóta sejtették (1982-ben közöltek róla először információkat), azonban a klinikai hatásuk még nem teljesen ismert. Az Er-ből a már elérhető információk alapján további…
Tovább olvasom
Világtérképet készítettek két zürichi egyetem kutatói a fák lombkoronájának magasságáról, írja az MTI. A térképet műholdfelvételek és egy gépi tanulásos algoritmus segítségével állították össze. “A Sentinel-2 műholdaknak köszönhetően ötnaponta újraszámíthatjuk a növényzet magasságát, és így egy olyan megfigyelőrendszerrel rendelkezhetünk, amely az esőerdők pusztulását is figyeli” – magyarázta Nico Lang, a módszer megalkotója. A kutatásból kiderült, hogy 30 méternél magasabb fák a bolygó szárazföldi területeinek mindössze öt százalékán nőnek. A Zürichi Műszaki Egyetem és a Zürichi Egyetem tudósai kiemelték, hogy a fák magassága a biomassza és a tárolt szén mennyiségének fontos…
Tovább olvasom
Ahogy a repülőgép szinte megsemmisíthetetlen feketedoboza rögzíti a jármű viselkedésének adatait, úgy monitorozná egy páncélbunkerbe helyezett rendszer a Föld állapotát – közölte a Telex magyar nyelven a Tasmaniai Egyetem kutatóinak elképzelését. Az Earth’s Black Box nevű projekt a Clemenger BBDO nevű kommunikációs céggel és a Glue Society nevű művészcsoporttal együtt jött létre, és az ötletgazdák szerint figyelmeztetés lenne a jelen döntéshozóinak. Ugyanakkor a feketedobozok hagyományos funkcióját is ellátná, vagyis katasztrófa után vissza lehetne fejteni, hogyan történt a baj. „Ha nem változtatunk drasztikusan az életvitelünkön, a klímaváltozás és más emberi beavatkozások miatt összeomlik a…
Tovább olvasom