A dízelmeghajtást hidrogénre cserélnék, valamint számos gyökeres változást tervez a MÁV is a következő évtized(ek)ben. A szolnoki járműjavító máris alkalmas ezen munkák elvégzésére, közel az idő a nagy átalakulásra.
Mosóczi László, a MÁV-START vezérigazgatója, a magyarországi járműgyártás fejlesztéséért felelős miniszteri biztos volt a vendég a Magyar Vasút Club hétfői rendezvényén. A beszélgetés során elmondta, hogy
a hidrogénhajtásra úgy tekintenek, mint a jelenleg még dízelüzemű vonalak személyszállítását alapvetően megoldó műszaki megoldásra. A hidrogén nagy előnye, természetesen a zéró kibocsájtáson túl, hogy az ilyen motorvonat 700-800 kilométeres távolságot tehet meg egy feltöltéssel.
Persze a környezetbarát működés elérésére egyes vonalak villamosítása vagy akkumulátoros motorvonatok beszerzése is szóba jöhet. A cél, hogy 2030 után már ne használjanak dízelvonatokat a személyszállításban. Kifejtette, hogy 18 hidrogénhajtású motorvonatra szóló előzetes piaci konzultáció már folyamatban van.
A vezérigazgató beszámolt a járműgyártási stratégiáról is. Ez része a magyar vasúti stratégiának, amely az Építési és Közlekedési Minisztérium irányításával készül. A vasúti stratégia tíz évre szól, és célja az olyan alapparaméterek meghatározása, mint például az, hogy mely vonalakon akarunk InterCity, InterRégió szolgáltatást nyújtani, hol 60, hol pedig 120 perces ütemmel, hol motorvonattal, hol ingaszerelvénnyel. Látszik, hogy ebből egyenesen vezethető le, hogy milyen járműből mekkora mennyiségre van szükség. Erről szól a járműstratégia. – Természetesen kizárólag klimatizált, akadálymentes, wifi-vel, elektromos csatlakozókkal felszerelt járműveket fogunk beszerezni – mondta Mosóczi László.
A stratégia kitér a HÉV-szerelvények beszerzésére, a háló- és fekvőhelyes, az étkező-, a bisztró-, a kerékpárszállító kocsikra is. A nemzetközi forgalomra 230 kilométer/órás sebességre alkalmas járművek (motorvonatok vagy mozdonyos vonatok) is kellenek.
Összességében 15 nappali és tíz éjszakai nemzetköz szerelvény beszerzése szerepel a tervekben.
A meglévő kapcsolatokon kívül hangsúlyos a déli irány, a bolgár vagy montenegrói tengerpartban is van potenciál. Két év múlva el kell indítani a megújult Budapest–Belgrád vonalon a kétórás ütemes közlekedést a két főváros között, persze némelyik vonat továbbmegy majd tőlünk Bécs, München felé – mondta a vezérigazgató. Szlovákia felé a cél elsősorban a helyi kapcsolatok erősítése, hiszen a szobi határátmeneten a fővonali összeköttetés ma is sűrű.
Ugyancsak szerepel a tervekben 15 olyan regionális kivitelű több áramnemű motorvonat beszerzése, amely átmehet a határokon, tehát kompatibilis a szomszédos országok áram- és felsővezetéki rendszereivel. Az új járművek csatasorba állításánál fontos iparfejlesztési cél, hogy azokban minél nagyobb legyen a magyar hozzáadott érték.
Mosóczi László szerint elsősorban a szolnoki, dunakeszi járműjavítók alkalmasak a gyártásra, de akár Dombóvár, Miskolc is bekapcsolódhat.
Egy másik út lehet, például motorvonatok előállítására, a nemzetközi multinacionális járműgyártókkal kialakított együttműködés.
De a járműstratégia fontos lába egy nagyjavítási projekt is, amely azt célozza, hogy a Desiro vagy az Uzsgyi becenevű orosz motorvonatok üzemkészségét még 15–20 évig fent tudják tartani.
A MÁV Vagon Kft. kiszervezésével egy kézbe kerül a Magyar Vagon Zrt.-vel. Ennek a cégcsoportnak kiemelkedő szerepe lesz a karbantartásban és az új kocsik készítésében is.
(Forrás: Magyarvasut.hu)
