Kategória: Zöldebb Szolnokért

Zöld rovatunk

Ez vár a fiatalokra: jelentősen kevesebb felhasználható kibocsátás, jóval több szélsőséges időjárási esemény

Czapkó Dorottya

A Másfélfok cikke ezúttal azt a kérdést járja körbe, hogy miként hatott és fog hatni a klímaváltozás 3 különböző generációra Európában (Baby boomer-Y-Alfa; 1960-2020 között születettek), illetve mennyi kibocsátásuk maradt életük hátralévő részére, ha el akarjuk kerülni a globális felmelegedés legrosszabb forgatókönyveit? Már az eddigi 1,1 °C-os globális felmelegedésnél is saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás  negatív hatásait, elég csak az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokra (jelenleg is országos hőségriasztás van érvényben) és aszályra, vagy a hirtelen óriás csapadékot hozó zivatarokra és ezek nyomán fellépő villámárvizekre gondolni, melyek nemcsak egészségünket viselik…

Tovább olvasom

Bátonyterenyei akkumulátorgyár: 1600 tonnányi illegális hulladék

szol24.hu

Újabb, közel 50 millió forintos büntetést kapott a bátonyterenyei akkumulátorgyár. Az cég ezt hulladékgazdálkodási bírságként kapta, mert tavaly az egyes hulladéktípusokból a megengedettnél nagyjából 1600 tonnával többet gyűjtött és hasznosított, írja az MTI. A hely a Nógrád Megyei Kormányhivatal szerint visszaeső jogsértő, eddig összesen ötször büntették már meg, legutóbb májusban szabtak ki rá 31 millió forintos bírságot. Eddig összesen nagyjából 100 millió forintos bírságot kaptak. Ha így folytatják, a helyet végül elméletben be is zárhatják. Ez az az üzem, ahol az Átlátszó szerint még a kormányhivatal ellenőrei is rosszul lettek, amikor oda kivonultak. A…

Tovább olvasom

Extrém nyári csapadékokban merülhet el a Nyugat-Dunántúl és Budapest környéke a század második felében

Czapkó Dorottya

Az elmúlt 52 év megfigyelései alapján a 20 mm feletti nagycsapadékok száma május és szeptember között enyhén (átlagosan egy nappal) növekvő trendet mutat. Ha az ennél szélsőségesebb (30 mm és afeletti) értékeket vizsgáljuk, akkor a területi kiterjedésben és az intenzitásban is növekedés figyelhető meg: az elmúlt 25 évben az ország legalább 40%-át érintő ilyen extrém eseményre korábban nem volt példa, illetve a területi átlagban hullott 45mm feletti extrém csapadékok is megduplázódtak a megelőző 25 évhez képest.

Tovább olvasom

Ne a hidrogén legyen az új metán – A hidrogénszivárgás veszélyei

Czapkó Dorottya

Miközben az Európai Unió önti az eurómilliárdokat a hidrogénipar felfuttatásába és a magyar Nemzeti Hidrogénstratégia is fontosnak tartja az energiahordozó hazai térnyerését és előállítását, a kicsi, szivárgásra erősen hajlamos molekula az éghajlatváltozás szempontjából hasonló veszélyeket rejt magában, mint a metán, ha gondatlanul járnak el vele.  A hidrogén egy kicsi, szivárgásra hajlamos molekula. Ez nemcsak egy értékes termék elvesztegetéséhez vezet, hanem a klímaváltozáshoz is hozzájárulhat, mivel a légkörben lejátszódó kémiai reakciók révén rövid távon növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét. Miközben a világ egyre nagyobb mértékben tervez a hidrogénnel, mint klímabarát helyettesítő…

Tovább olvasom

Ne csak ültessük, tartsuk is életben a fákat a városokban!

Nagy László

A városi fák már most sokszor a túlélésért küzdenek, azonban a klímaváltozás miatt fokozódó stresszfaktorok, a nagy beépítettség, valamint a rossz faj- és fajtaválasztás miatt 2050-re a komfortzónájukon kívül élő városi fák aránya akár 70% fölé emelkedhet, Magyarországon ez a mérték még magasabb is lehet – írja cikkében a Másfélfok.

Tovább olvasom

A szennyvíziszap lehetne a műtrágya egyik biztonságos alternatívája

Czapkó Dorottya

A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli.  Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) jelentése szerint a globális talajerózió mértéke évente átlagosan közel 1 cm. Ha figyelembe vesszük, hogy egy 25 cm vastagságú termékeny talajréteg a vizsgálatok szerint 200-1000 év alatt képződik, akkor megállapíthatjuk, hogy a gyors…

Tovább olvasom

Ismét leszavazta a kormány a szélerőmű-létesítés tilalmának feloldását

Nagy László

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja érthetetlennek és felháborítónak tartja, hogy a kormány miért nem engedélyezi a szélenergia kihasználását, hiszen az ésszerűség és a Greenpeace reprezentatív felmérése szerint a magyar emberek döntő többsége is úgy véli, hogy a megújuló energiák felé kell fordulni a fosszilis energiaforrások helyett – írja közleményében a javaslatot beterjesztő ellenzéki párt.

Tovább olvasom