Még mindig inkább a szemétdombon kötnek ki a gépeink, mint a szerelőnél javításra

A javíttatás mellett kampányol a GreenGo és a Tudatos Vásárlók Egyesülete Évente csak Európában 35 millió tonnányi olyan elektronikai hulladék keletkezik, amelyet meg lehetett volna menteni. A nagygépek, mint a hűtők, mosógépek mellett laptopok, porszívók, mikrók, nyomtatók állnak hegyekben a lerakókban és csupán a töredéküket hasznosítják újra – áll az Eurobarométer felmérésében. Ez rámutat arra a tendenciára is, ami szerint az elmúlt évtizedekben a fogyasztók a cserét mind inkább előnyben részesítették a javítással szemben. Ebben mi magyarok sem lógunk ki a sorból, ezért a GreenGo, együttműködésben a Tudatos Vásárlók Egyesületével, a Javíttatás nemzetközi világnapjához…

Tovább olvasom

Ma még döntően az ember gyújtja fel az erdőt és a növényzetet Magyarországon, a jövőben a klímaváltozás is besegíthet

A száraz növényzet és talaj, valamint a forró, száraz és szeles időjárási helyzet mind kedvez az egyre gyakoribb vegetációtüzeknek, amelyek idén is megmutatták pusztító erejüket: a görögországi tüzekben közel harmincan, Hawaii-on százan haltak meg, Kanadában pedig két magyarországnyi méretű erdőterület égett le, ami a legnagyobb a modern mérések kezdete óta. Hazánk jelenleg még nem tekinthető kifejezetten tűzveszélyes országnak, a tüzek 99%-át emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza.  A klímaváltozás következtében hazánkban a száraz időszakok intenzitása és hossza általánosságban véve a nyári félévben kissé nő, mely a talaj, majd a növényzet szárazodásán keresztül…

Tovább olvasom

Lemondott az újrahasznosított műanyag felhasználásáról a Lego

Évente 110 milliárd legókockát gyártanak, ami sokkal jelentősebb problémát jelent a természetnek, mint elsőre gondolnánk. Brit kutatók  a tengerpartokon gyűjtött műanyag játékkockák alapján arra a következtetésre jutottak, hogy 100-1300 évbe fog telni, míg végre elbomlanak. Éppen ezért a dán játékgyártó 2020-ban bejelentette, hogy száműzi az építőkockákban jelenleg használt kőolajalapú műanyagot a termékek dobozaiból, és tíz éven belül áttér az újrahasznosított és biológiai alapú anyagok teljes körű használatára. A kutatások azonban rávilágítottak, hogy a PET műanyag felhasználásával új berendezéseket igénylő termék több szén-dioxidot bocsátana a környezetbe – írja az MTI. Tim Brooks,…

Tovább olvasom

Fejenként 65 kilogramm élelmiszert dobunk a kukába

Az Európai Unióban 59 millió tonna élelmiszer ment pocsékba 2020-ban, aminek 53%-a a háztartásokhoz köthető. Magyarországon évente fejenként kb. 65 kg élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásokban, amiből 25 kg elkerülhető lenne, és ami kb. 35 ezer forint megtakarítást jelentene fejenként. Legmostohábban az ételmaradékokkal, a zöldségekkel és gyümölcsökkel, valamint a pékáruval bánunk.

Tovább olvasom

Ijesztő adatok érkeztek: évekkel megrövidítheti az életet a légszennyezés

A légszennyezés, a szennyezett levegő civilizációs ártalom, ami nem csak a nagyvárosokban, de már a kistelepüléseken élők egészségét is károsítja. A hatások rövid és hosszútávon is jelentkeznek. A légszennyezés Európában (és a világ számtalan nagyvárosában, pl. Pekingben) a legnagyobb környezeti kockázat, megnöveli a korai halálozások és egyes betegségek előfordulásának valószínűségét.

Tovább olvasom

Az egyre gyakoribb hőhullámok a klímaváltozás számlájára írhatók

Míg hetvenes-nyolcvanas években az ország egy kis részét leszámítva 20 év alatt egyetlen tartós hőhullámot sem találtunk, napjainkra ez jelentősen megváltozott. A városi hősziget éjszakai melegítő hatása miatt Szeged és Budapest belvárosában idén augusztus 20-ig már 11 tartós hőhullámos napot (amikor a napi átlaghőmérséklet legalább 3 napig 27 °C feletti) mértünk, amihez igazítják a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást is, és ami szoros kapcsolatban van az ilyenkor megnövekedő többlethalálozással.  A Másfélfok legfrissebb tanulmányában azt vizsgálja, hogy a tartós hőhullámok (vagyis amikor a napi átlaghőmérséklet legalább 3 napig 27 °C feletti) hogyan alakulnak…

Tovább olvasom

Öt másodpercenként tűnik el egy futballpálya méretű erdő a világon

A világ egy év alatt egy Svájc nagyságú trópusi esőerdőt veszített, áll a Világerőforrás Intézet (World Resources Institute) 2022-es jelentésében. A természetes erdőtüzeken túl a szándékos égetés és kivágás miatt öt másodpercenként egy futballpálya nagyságú erdőterület semmisül meg. Ez egy percnyi idő alatt történt az ezredforduló előtt, ami már akkor is gyors természeti katasztrófát jelzett. Brazília, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Bolívia tájain a legnagyobb a pusztítás, de gyorsul az üteme más országokban is, Ghánában 71 százalékkal nőtt egy év alatt a kivágott erdők területe. A természetkárosítás ilyen szinten a…

Tovább olvasom

Kiszárad a Titicaca-tó

A Titicaca-tó száraz medrében állva panaszkodik a Reuters stábjának Isabel Apaza arról, hogy mivel nincs víz a tóban, nem lesz mit enni adni az állatainak. Apaza a bolíviai Huarina közösség tagja, számukra a Titicaca-tó bizonyos értelemben a megélhetést is jelenti. A Bolívia és Peru határán elterülő tó vízszintje minden idők legalacsonyabb méréséhez közeledik. Ha még harminc centit csökken, eléri az 1996-ban mért rekordot – mondta Lucia Walper, a bolíviai hidrológiai és meteorológiai szolgálat tisztviselője a Reutersnek. A tó partjának hosszabb szakaszai mentén az egykor termékeny területek az utóbbi időben gyakorlatilag porrá…

Tovább olvasom

Elkerülhető lenne, hogy ne váljanak gyakoribbá a tavalyihoz hasonló aszályok Magyarországon

A közepesen erős és súlyosan aszályos évek gyakorisága jelenleg 20 évente átlagosan csupán 1-2 év, de ez jelentősen megnövekedhet az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése nélkül, ugyanakkor egyes területeken csökkenhet is az évszázad végére, ha azonnali kibocsátás-csökkentésbe kezdünk – derül ki a Másfélfok legfrissebb cikkéből.

Tovább olvasom