Ma még döntően az ember gyújtja fel az erdőt és a növényzetet Magyarországon, a jövőben a klímaváltozás is besegíthet

Megosztás

A száraz növényzet és talaj, valamint a forró, száraz és szeles időjárási helyzet mind kedvez az egyre gyakoribb vegetációtüzeknek, amelyek idén is megmutatták pusztító erejüket: a görögországi tüzekben közel harmincan, Hawaii-on százan haltak meg, Kanadában pedig két magyarországnyi méretű erdőterület égett le, ami a legnagyobb a modern mérések kezdete óta. Hazánk jelenleg még nem tekinthető kifejezetten tűzveszélyes országnak, a tüzek 99%-át emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza. 

A klímaváltozás következtében hazánkban a száraz időszakok intenzitása és hossza általánosságban véve a nyári félévben kissé nő, mely a talaj, majd a növényzet szárazodásán keresztül kedvező feltételeket biztosít az erdő- vagy bozóttüzek kialakulásához.

Tavalyi tanulmányunkban a nyári általános szárazságot már vizsgáltuk, idén pedig egy komplex szárazsági mutatót elemeztünk, de ebben a cikkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy az erdőtüzek hogyan alakulnak a jövőben. Ugyan hazánk jelenleg még nem tekinthető kifejezetten tűzveszélyes országnak (a tüzek 99%-át emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza), ám elemzésünk aktualitását hangsúlyozza, hogy idén Kanadában az erdőállomány 5%-a, összesen két Magyarországnyi terület égett le.

Ez az óriási kiterjedésű természeti kár messze a legnagyobb terület a mérések kezdete óta – annak ellenére, hogy a tüzek száma csökkenő trendet mutat az emberi odafigyelés és a monitoring-rendszer következtében. A görögországi tüzek ezen a nyáron összesen 28 emberéletet követeltek, és 2000 óta a legnagyobbak voltak az EU-ban. Még a Csendes-óceán térségében, Hawaii-on is súlyos következményekkel kellett szembenézni: az USA elmúlt 100 évének leghalálosabb és legnagyobb kárt okozó tűzvésze pusztított.

Hazánkban jellemzőek a tavaszi, kisebb tüzek, melyek leginkább az észak-magyarországi megyékben fordulnak elő, illetve megemlítendők még a nyár derekán-végén fellépő, nagyobb tüzek is, melyek a műholdas megfigyelések szerint főleg Bács-Kiskunban, Békésben és Csongrádban jellemzőek. Mivel a tavaszi tüzek elsősorban az emberi tevékenységből adódnak, ugyanis főleg a tarlóégetés miatt jelentkeznek, és általában kisebb területet is érintenek, ezért most csak az időjárással jobban összefüggő, nyári tüzeket vizsgáljuk. Hazánkban elsősorban a felszíni, avarmenti tüzek jellemzőek, és kevésbé a főleg a sűrűbb erdőkben jelentkező koronatüzek.

Itt is az Alföld van a leginkább veszélyben

Milyen feltételek szükségesek az erdőtűz kialakulásához? Egyrészt nagyon száraz talaj és növényzet, mely hosszabb folyamat következménye. Másrészt forró, száraz és szeles időjárási helyzet, mely akár egy-két napon belül is változhat. Előbbihez az ún. Keetch-Byram szárazsági indikátort (KBDI) tekintjük, melyet egy amerikai tűzoltó és egy fizikus talált ki évtizedekkel ezelőtt. Ahhoz, hogy a tűz kialakulásához és terjedéséhez is megfelelő időjárási helyzetet vizsgáljuk, az ausztrál erdőtűz-veszély indikátort (FFDI) elemezzük, melynek alapfeltétele az extrém száraz talaj.

Tekintsük először az elmúlt 22 év megfigyeléseit! Azért csak 2001-től vizsgáljuk az eredményeket, mert a napi felbontásban szükséges 5 meteorológiai változóból a szélsebesség jó minőségben és részletes térbeli felbontással hazánkra csak ekkortól áll rendelkezésünkre az automata szélmérések kezdetével. Az 1. ábrán tehát az erdőtűz alapfeltételeként tekintett extrém száraz talaj térbeli és időbeli előfordulását láthatjuk.

A 22 év alatt az ország 45%-án volt legalább egyszer extrém száraz talajú nap, ami elsősorban az Alföldet érintette.

A legtöbb ilyen nap a Kiskunság és a Nagykunság határán, Kiskunfélegyháza és Martfű között fordult elő, illetve még a magyar-román határ mentén (Hajdú és Békés egymáshoz közeli térségeiben). Itt évi 5-8 nap az előfordulási gyakoriság, de ez egy átlagos érték, és fontos megjegyezni, hogy nem minden évben fordultak elő ilyen napok. Az elmúlt 22 évből 7 évben volt ilyen extrém száraz talaj az országban (tehát nagyjából minden harmadik évben), időrendi sorrendben 2003-ban, 2007-ben, 2009-ben, 2012-ben, 2015-ben, 2021-ben és 2022-ben.

A cikk teljes egészében elolvasható a Másfélfok oldalán.

Kapcsolódó cikkek