A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi, Szolnokon észlelték a legkevesebb csapadékot

A harmadik legmelegebb és a tizenhetedik legszárazabb év volt a tavalyi – írta a 2022-es év éghajlati értékeléséről az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján. Az elemzésben azt írták, Magyarországon a 2022-es évi középhőmérséklet országos átlagban 11,83 Celsius-fok volt, ez 1,1 fokkal volt melegebb az 1991-2020-as éghajlati normál értéknél. A tavalyi év a 2019-es és 2018-as évek után a harmadik legmelegebb volt az elmúlt 122 évben. Hozzátették: az éves középhőmérséklet országos átlaga szignifikánsan emelkedik. Az évi középhőmérséklet országos átlagának változása az elmúlt 122 év alatt (1901 és 2022 között) átlagosan plusz…

Tovább olvasom

Folytatódik a Tisza-tó feltöltése, feltöltik az Alcsi Holt-Tiszát is

A Tisza-tó tavaszi feltöltésének első lépcsője március 8-án, a Kisköre-felső vízmércén mért 660±5 cm-es tartományban befejeződött a levonuló árhullám apadó ágán a vízszint megtartásával. Második lépcsőben a Tisza-tó vízszintjét az emelt nyári vízszintre, a Kisköre-felső vízmércén mért 735±5 cm-es tartományba duzzasztja a vízügy, többlet vízkészlet növelése céljából, készülve a várható aszályos időszakra, közölte a Kötivizig. A Tisza-tó tavaszi feltöltésének második lépcsőjét – az érkező vízhozam függvényében – az alábbi ütemterv szerint tervezik végrehajtani. (A tározó töltésének végrehajtását és ütemét befolyásolhatja, módosíthatja a Tisza vízjárása.) A Tisza-tó tavaszi feltöltési ütemterve, 2.…

Tovább olvasom

Az aszály miatt hétszer nagyobb terület égett le tavaly, mint 2021-ben

Az elmúlt esztendő tevékenységét értékelte Matuska Zoltán tűzoltó ezredes, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója (képünkön) a szervezet évértékelő állományértekezletén. Az igazgatóság első embere kiemelte, hogy a legnagyobb kihívást tűzoltási és hatósági szempontból is a nyári aszály jelentette. Emiatt a vármegye egyes területein kritikus vízellátási problémák jelentkeztek, de a rendkívül száraz időjárás a káresemények alakulásán is lenyomatot hagyott: tavaly meghaladta a négyezer-hétszázat a káresemények száma, amely 26 százalékkal több, mint 2021-ben volt. Ezek közül kiemelkedtek a szabadtéri tüzek, melyekből hétszer nagyobb terület égett le 2022-ben, mint a megelőző esztendőben. Tavaly…

Tovább olvasom

Martfűn nem csak vágnak, pótolnak is fákat

Minden kivágott fa helyett újat kell ültetni. Az előző évi szárazságot, aszályt és a talajvíz visszahúzódását a közterületeken lévő növényzet is megsínylette. A zöldfelületekben, parkokban bővelkedő Martfűn is nagy számban száradtak ki elsősorban nyír- és fenyőfák. A lakossági jelzések és saját felméréseik alapján folyamatosan vágják ki és távolítják el a kiszáradt, elkorhadt fákat az önkormányzat munkatársai. Több helyen csak fiatalítani kell, ahol nem muszáj, nem vágnak ki fákat. A közterületeken kivágott fák, levágott gallyak arra alkalmas részeit szociális tűzifaként hasznosítja az önkormányzat. Egyes zöldterületek, erdősávok esetében ebben az időszakban vágják…

Tovább olvasom

Ma megkezdődött a duzzasztás, a vízügy készül az aszályra

Idén eddig mintegy 11 millió köbméter vizet tartott vissza a KÖTIVIZIG, ez megközelíti a belvízvédekezés során januárban a befogadókba átemelt víz mennyiségét. Az igazgatóságon a vízvisszatartás évek óta magától értetődő, bevett gyakorlat. Már csak azért is, mert nem először néznek szembe az egyre gyakoribb súlyos és rendkívüli aszályok okozta kihívásokkal. Ezért bevált műszaki beavatkozások, intézkedések sora szolgálja a vízhiányos időszakokat követően a talajvízszint emelését, a csatornákban a medertározást, vagy éppen a holtágak feltöltését. Ki is használták a téli csapadékos időszakot a működési területükön lévő holtágak, belvízcsatornák és esetenként halastavak, horgásztavak…

Tovább olvasom

Az OMSZ kimondta, tavaly történelmi aszály sújtotta hazánkat, az Alföld különösen sokat szenvedett

Mindenki a saját bőrén tapasztalhatta, hogy több, igen hosszú csapadékmentes időszakot is át kellett élnünk, amiből természetesen a hőhullámokkal kiegészülve a nyári volt a leglátványosabb és legészrevehetőbb. A mezőgazdaság és a természet is hatalmas károkat szenvedett, különösen Szolnokon és környékén, az Alföldet sújtotta leginkább az aszály. Sajnos, a jelek szerint a tendencia folyamatosan romló képet mutat, éppen ezért becsüljünk meg minden csapadékos időszakot, mint amilyet például ez a január is hoz eddig. Tavaly történelmi aszály volt: az őszi és a nyári növények terméshozamai egyaránt elmaradtak a korábbi évek átlagaitól, de…

Tovább olvasom

A rendkívüli aszály éve volt 2022

A mögöttünk hagyott esztendő minden bizonnyal a rendkívüli aszály éveként vonul be emlékezetünkbe. Az Alföld középső részén, a KÖTIVIZIG 7180 négyzetkilométeres működési területén – az igazgatóság 11 kiemelt mérőállomásának adatai alapján – 2022-ben csupán 393,5 milliméter csapadék hullott, ami 132,1 mm-rel kevesebb a sokéves átlagnál (525,6 mm). A tavalyihoz hasonlóan alacsony volt az éves csapadékmennyiség 2021-ben is, akkor területi átlagban 416,1 mm-t rögzítettek a mérőberendezések. Két egymást követő csapadékhiányos esztendőre legutóbb egy évtizede volt példa térségünkben: 2011-ben területi átlagban 382,9 mm, 2012-ben pedig 400,1 mm hullott. A különbség első pillantásra…

Tovább olvasom

Emberéletekben és milliárd dolláros károkban mérhető a vízkockázatok növekedése

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 1970 és 2019 között több mint 11 000 katasztrófa kötődött az időjáráshoz, ami 2,06 millió ember halálát jelentette és 3,64 billió USA dollár veszteséget okozott globálisan. Európában a legtöbb halálozás az extrém hőmérséklethez kapcsolható, a legnagyobb gazdasági károkat a viharok és az árvizek okozzák. A vízhez kötődő veszélyek is megnövekedtek az elmúlt években és változatlan népességet feltételezve a világ lakosságának +8%-a lesz kitéve újonnan megtapasztalt vagy súlyosbodó vízhiánynak a 2 fokos globális melegedéssel összefüggésben. A szegényebb országok és társadalmi rétegek különösen kitettek a veszélyeknek.…

Tovább olvasom

Nincs elég kukorica az aszály miatt

Történelmi távlatban is példa nélküli az, hogy Magyarország kénytelen kukoricát importálni saját szükségletei kielégítésére, mert a hazai termés nem fedezi a belső igényeket – írja a Portfolio. Piaci szereplők szerint várhatóan a hazai igények 60-90 százalékát tudja csak kiszolgálni az országos termés. Erre korábban még sosem volt példa, minden évben jóval a hazai igények felett termelt a mezőgazdaság, és több millió tonnát lehetett exportálni. A legoptimistább becslések szerint is csak 3,6 millió tonnás termésre lehet számítani, de borúlátóbbak mindössze 2,8 millió tonnát várnak. A megszokott évi 6-9 millió tonnához képest ez…

Tovább olvasom

Cukorhiány lehet ősszel a boltokban

Ha valaki boltba megy, meglepődve tapasztalhatja, hogy hiánycikk lett a cukor, vagy limitált a megvásárolható mennyiség belőle. Nemcsak arról van szó, hogy a lekvárfőzéshez felvásárolták a háziasszonyok, eredendően kevés. Ráadásul az idei cukorrépa termést károsította az aszály, írja a sonline.hu. Hazánk éves cukorfogyasztása háromszázezer tonna, ám ebből idehaza tavaly csak nyolcvanezer tonnát tudtak megtermelni, az idén pedig hatvanezer tonna körül lesz ez a mennyiség. A termőterületek területe is folyamatosan csökken. Míg 2017-ben 15 500 hektáron termesztettek cukorrépát hazai feldolgozásra, addig 2021-ben már csak 10 500 hektáron, az idén pedig már csupán 8600 hektáron.…

Tovább olvasom