A Templom utca 8. szám alatt magasodik a város legjelentősebb vallási és építészeti emléke, a Belvárosi Szentháromság templom. Bár a helyiek egyszerűen csak „Belvárosi templomnak” vagy „Nagytemplomnak” nevezik, hivatalos titulusa a Szentháromság római katolikus templom. Az épület nem csupán a város legrégebbi műemléke, hanem a barokk építészet egyik kiemelkedő alkotása a Tisza-parti településen.
A történet a 18. század elején kezdődött, amikor Bezdiczky Ignác sótiszt 1718-ban Szolnokra költözött, és a mai templom helyén egy szerény kápolnát emeltetett a ferences rend számára. A város lakossága ekkor gyorsan növekedett, így hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a kis kápolna nem lesz elegendő a hívek számára. A bővíthetőre tervezett épülethez 1723-ban kolostor is kapcsolódott, melynek első szárnya 1729-re, a déli rész pedig 1733-ra készült el.
Az építkezéseket Giovanni Battista Carlone egri építész irányította, aki az 1720-as évektől egészen az 1750-es évekig dolgozott Szolnokon. Nevéhez fűződik a ferences rendház és templom is, melyet 1724 és 1757 között alakítottak ki végleges formájában.
A templom hajójának alapjait 1736-ban tették le, és az 1740-es évek végére már állt az impozáns épületrész. A szentély azonban kicsinek bizonyult, ezért 1750-ben új, tágasabb apszissal bővítették, és egy tornyot is emeltek mögé. A kriptát a ferences szerzetesek temetkezőhelyeként alakították ki; utoljára 1849-ben használták, amikor Kossuth Lajos húgának kisfiát helyezték ide örök nyugalomra.
A belső tér berendezése a kor gazdag polgárainak és iparos céheinek adományából valósult meg. A mellékoltárok és a szószék a híres budai ferences műhelyben készültek, Konti Lipót Vilmos mester vezetésével. A templom 1754-re nyerte el barokk stílusát, melyből a faragott szószék a mai napig az egyik legértékesebb darab.
A főkapu fölé 1757-ben került a Szentháromságot ábrázoló szoborcsoport, amelyet a 250 éves jubileumra restauráltak. Az évtizedek során több alkalommal is komoly felújításra volt szükség: 1770-ben a tetőt alakították át, 1835-ben a torony kapta meg mai formáját és aranyozott csúcsát, majd egy földrengés után 1867-ben ismét nagyobb helyreállítást végeztek.
A 19. század végére a főoltár is elkészült: a jelenlegi, harmadik változat 1886-ban épült, az orgonát pedig 1894-ben az Angster cég szállította. Később a Rieger gyár hat regiszterrel bővítette, így ma 2018 síppal rendelkezik, koncertre is alkalmas. A színes üvegablakok 1893 és 1895 között kerültek a helyükre a város családjainak adományából.
A templom nem csupán az istentiszteletek helyszíne, hanem gyakran szolgál kulturális rendezvények otthonául is. Az év során rendszeresen ad otthont orgonakoncerteknek és könnyűzenei előadásoknak is. A Szentháromság tér szobrai – az előtte álló Kálvária és a szemben lévő Boldog Sándor István-emlékmű, melyek Pogány Gábor Benő alkotásai – tovább erősítik a hely különleges hangulatát.
A templom és a hozzá tartozó rendház Szolnok egyetlen első osztályú műemlék-együttese, amelyet legutóbb 2020-ban újítottak fel kívül-belül. Ma is a város egyik legfontosabb vallási helyszíne, amely a mai napig őrzi a barokk örökséget.
Képek: zounuk.hu, Szolnoki Értéktár, Csodálatos Magyarország
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
