A hétköznapok rohanásában sokszor fel sem tűnik a megszokott környezetünk szépsége, az épületeink egyedi bája és értéke. Ebben a cikkben szeretnénk bemutatni az Ady Endre út és a Kápolna út találkozásánál található Xavéri Szent Ferenc Kápolnát, ami nem is gondolnánk, de az egyik legrégebbi szolnoki épület.
Tovább olvasom
A március tizenötödikei hosszú hétvégén nyílik lehetőség a kiállítás megtekintésére. Tíz terepasztal, több mint 2000 négyzetméter. Ez fantasztikus lesz.
Tovább olvasom
Bajnai Zsolt lokálpatrióta hosszú ideje elkötelezett amellett, hogy szélesebb rétegekhez juttassa el Szolnok városának történetét. Az egykor több újság főszerkesztőjeként dolgozó újságíró tollából eddig az interneten olvashattuk a régmúlt Szolnokjáról, ez most némiképp megváltozik, pontosabban bővül: január 15-én veszi kezdetét a blogSzolnok Anno előadássorozata.
Tovább olvasom
Mezőtúr történelme messzi időkre nyúlik vissza. A város területe a történelem előtti időkben is lakott volt, de magát Mezőtúrt a 14. században, pontosabban 1378-ban alapították, amikor I. (Nagy) Lajostól mezővárosi rangot kapott, ráadásul innen indult a legrövidebb és legjárhatóbb út Erdély és Buda közt.
Tovább olvasom
Kaptak kérdéseket Julius Caesarról és az 1956-os forradalomról is a középszinten vizsgázó diákok.
Tovább olvasom
A Tiszafüredhez tartozó Tiszaörvényen, a Templom-domb nevű védett lelőhelyen szeptember eleje óta végez régészeti feltárást a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum. Ez egy középkori lakódomb, és régészeti szempontból az ország egyik legnagyobb középkori falujának minősül. Két évvel ezelőtt ezen a helyen egy tömegsírt tártak fel. A leletanyag Európában egyedülállónak számít, amelyet egy mezőgazdasági telephelyen építkezés közben találtak. A Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatásának köszönhetően most megvalósuló, több évre tervezett kutatás célja az Árpád-kori templom, temető és település részletes megismerése, megmentése és bemutatása a nagyközönség számára. A “Legyél Te is régész!” –…
Tovább olvasom
A rosszmájú megjegyzések szerint a MÁV rosszabb napjain most is annyi, de a helyzet alapvetően sokat javult az akkori gőzvontatású szerelvényekhez képest. Az ország második vasútvonalát 1847. szeptember elsején adták át az akkor még nagyon gyér forgalomnak. A száguldó „gőzszekerek” angliai megjelenése felvillanyozta a technikai újdonságokra érzékeny reformnemzedéket Magyarországon. Az első vasutak a magántőke bevonásával épültek az országban. Az egyik ilyen vasúttörténeti mérföldkő hazánkban az 1847. szeptember 1-jén megnyitott Pest–Szolnok vonal volt, amely a váci után a második átadott szakasz volt Magyarországon – írja a Múlt-kor.hu A Magyar Középponti Vasút…
Tovább olvasom
A török kori fahíd után újabb történelmi emlékek kerültek elő a Tiszából. Az alacsony vízállás miatt két bőgőshajó maradványa is remekül megfigyelhető a Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium alatti partszakaszon. Először 2015-ben kerültek felszínre ezek a ritka tárgyi emlékek. Az első világháború előtt Szolnokon még több mint 30 fahajót tartottak számon, amelyek a második világégést követően teljesen eltűntek -mondta akkor Kertész Róbert történész. A bőgőshajó a tizenkilencedik század egyik kedvelt hajótípusa volt. Nevét onnan kapta, hogy orrtőkéje vége egy nagybőgő nyakára hasonlított. A bőgőshajó a 19. század tölgyfából készült,…
Tovább olvasom
A bolsevik ideológiáról és a két világháború közötti szovjet-orosz történelemről, a Rákosi- és a Horthy-korszakról, a magyarországi romákról, a reformációról és a zsidó vallásról is kaptak kérdéseket a diákok a középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokból álló részében. Az esszéfeladatok négy témája a Kádár-korszak és az Árpád-kori magyar történelem, valamint az athéni demokrácia és a második ipari forradalom volt. Az Eduline közölte a szaktanár által kidolgozott, nem hivatalos megoldást az összes feladatra, ezek az alábbi linkeken keresztül érhetőek el: A rövid feladatok megoldásait – azaz 1-12. feladatig válaszait itt nézheti meg. A 13-es feladatot, azaz az athéni…
Tovább olvasom
Január 27-ét az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával nyilvánította emléknappá, 1945-ben ugyanis ezen a napon szabadították fel a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábort, az auschwitzi koncentrációs tábort. Emlékezésül átadták az idei Raoul Wallenberg-díjakat kedden Budapesten, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A Raoul Wallenberg Egyesület közleménye szerint az egyik díjazott Bíró András alternatív Nobel-díjas újságíró. Bíró András az elnyomott helyzetű falusi közösségek felzárkóztatására irányuló külföldi szakmai munkájának tapasztalatait hasznosította a hazai falusi roma közösségek felzárkóztatásánál. Létrehozta az Autonómia Alapítványt Magyarországon, amely elsőként foglalkozott roma civil szervezetek fejlesztésével. Kitüntetést kapott Czinder…
Tovább olvasom