Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. június 2-án, történetének legnagyobb csapása érte Szolnok városát – emlékezett meg a szomorú évfordulóról a RepTár – Szolnoki Repülőmúzeum.
Tovább olvasom
Megnyitotta kapuit a szolnoki vár, hivatalos nevén a Várkapu, amely vártörténeti látogatóközpontként funkcionál. Az átadáson szóba került az 1,6 miliárd forint európai uniós és kormányzati támogatásból megvalósuló építmény közvéleményt megosztó arculata. Továbbá, a projekt részeként betonba öntötték a védtöltést és felhúztak egy játszóteret. Az eseményen rengeteg prominens közéleti szereplő és érdeklődő vett részt, a zenés műsort pedig az elmaradhatlan szolnoki Légierő Zenekara szolgáltatta.
Tovább olvasom
A hétköznapok rohanásában sokszor fel sem tűnik a megszokott környezetünk szépsége, az épületeink egyedi bája és értéke. Ebben a cikkben szeretnénk bemutatni az Ady Endre út és a Kápolna út találkozásánál található Xavéri Szent Ferenc Kápolnát, ami nem is gondolnánk, de az egyik legrégebbi szolnoki épület.
Tovább olvasom
A március tizenötödikei hosszú hétvégén nyílik lehetőség a kiállítás megtekintésére. Tíz terepasztal, több mint 2000 négyzetméter. Ez fantasztikus lesz.
Tovább olvasom
Bajnai Zsolt lokálpatrióta hosszú ideje elkötelezett amellett, hogy szélesebb rétegekhez juttassa el Szolnok városának történetét. Az egykor több újság főszerkesztőjeként dolgozó újságíró tollából eddig az interneten olvashattuk a régmúlt Szolnokjáról, ez most némiképp megváltozik, pontosabban bővül: január 15-én veszi kezdetét a blogSzolnok Anno előadássorozata.
Tovább olvasom
Mezőtúr történelme messzi időkre nyúlik vissza. A város területe a történelem előtti időkben is lakott volt, de magát Mezőtúrt a 14. században, pontosabban 1378-ban alapították, amikor I. (Nagy) Lajostól mezővárosi rangot kapott, ráadásul innen indult a legrövidebb és legjárhatóbb út Erdély és Buda közt.
Tovább olvasom
Kaptak kérdéseket Julius Caesarról és az 1956-os forradalomról is a középszinten vizsgázó diákok.
Tovább olvasom
A Tiszafüredhez tartozó Tiszaörvényen, a Templom-domb nevű védett lelőhelyen szeptember eleje óta végez régészeti feltárást a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum. Ez egy középkori lakódomb, és régészeti szempontból az ország egyik legnagyobb középkori falujának minősül. Két évvel ezelőtt ezen a helyen egy tömegsírt tártak fel. A leletanyag Európában egyedülállónak számít, amelyet egy mezőgazdasági telephelyen építkezés közben találtak. A Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatásának köszönhetően most megvalósuló, több évre tervezett kutatás célja az Árpád-kori templom, temető és település részletes megismerése, megmentése és bemutatása a nagyközönség számára. A “Legyél Te is régész!” –…
Tovább olvasom
A rosszmájú megjegyzések szerint a MÁV rosszabb napjain most is annyi, de a helyzet alapvetően sokat javult az akkori gőzvontatású szerelvényekhez képest. Az ország második vasútvonalát 1847. szeptember elsején adták át az akkor még nagyon gyér forgalomnak. A száguldó „gőzszekerek” angliai megjelenése felvillanyozta a technikai újdonságokra érzékeny reformnemzedéket Magyarországon. Az első vasutak a magántőke bevonásával épültek az országban. Az egyik ilyen vasúttörténeti mérföldkő hazánkban az 1847. szeptember 1-jén megnyitott Pest–Szolnok vonal volt, amely a váci után a második átadott szakasz volt Magyarországon – írja a Múlt-kor.hu A Magyar Középponti Vasút…
Tovább olvasom
A török kori fahíd után újabb történelmi emlékek kerültek elő a Tiszából. Az alacsony vízállás miatt két bőgőshajó maradványa is remekül megfigyelhető a Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium alatti partszakaszon. Először 2015-ben kerültek felszínre ezek a ritka tárgyi emlékek. Az első világháború előtt Szolnokon még több mint 30 fahajót tartottak számon, amelyek a második világégést követően teljesen eltűntek -mondta akkor Kertész Róbert történész. A bőgőshajó a tizenkilencedik század egyik kedvelt hajótípusa volt. Nevét onnan kapta, hogy orrtőkéje vége egy nagybőgő nyakára hasonlított. A bőgőshajó a 19. század tölgyfából készült,…
Tovább olvasom