„Szolnok kezd meghalni, szellemváros”

Megosztás

A közélet és szűkebb környezetük iránt érdeklődő több tucat szolnoki részvételével tartotta meg civil sétáját a szolnoki aPont július 28-án, hétfő délután. A megyeszékhelyen februárban aktívvá váló szervezet helyi tagjai azóta kiálltak az egészségügy reformja mellett, leragasztott szájjal tüntettek az elnémítási törvénytervezet ellen, aláírást gyűjtöttek az elektrolitgyár bejelentése miatt, most pedig a helyieket kérdezték meg, mi az, ami jó Szolnokon és mi az, amitől jobb hely lehet?

A közös séta első állomása az egykori Szőlőfürt borozó helyén 2023. elején megnyílt Dózsa György utcai Szőlőszem Közösségi Térbe vezetett, ahol Burai István, a helyet működtető Tesz-Vesz Ifjúsági és Gyermek Alapítvány elnöke mutatta be a működésüket. A szervezetről már a Szol24-en is olvashattak, céljuk a gyerekek közösségi életének és kezdeményezéseinek felkarolása. Elsősorban Európai Uniós programokkal foglalkoznak, önkénteseket küldenek és fogadnak. A Szőlőszem lehetőséget kínál nyújtani a szolnoki közösségeknek, hogy leülhessenek beszélgetni, bekapcsolódhassanak projektekbe, sőt, kisebb koncerteket is szerveznek. 

„A Szőlőszem egy olyan közösségi tér szeretne lenni, ahová jó lejönni, ahol akár iskola után is jó társaságban, kulturált környezetben lehet “bandázni”, de ahol különleges, közösségi programok is várják a fiatalokat és a kevésbé fiatalokat” – foglalta össze Bajnai Zsoltnak a célkitűzést Burai a nyitás idején.

Kezdetben a fiatalok szórakozási, kultúrálódási lehetőségei kerültek fókuszba, ami aktuálisabb nem is lehetett volna, hiszen az elmúlt hétvégén egy példátlan eset történt a T-SUN Yacht Clubban Mentetlen városrészen.

Burai István ismertette a Tesz-Vesz munkáját és a Szőlőszem közösségi teret

Egy szóváltás után többen berontottak a szórakozóhelyre, kezükben székekkel, lapátokkal felfegyverkezve és ütöttek, amit és akit csak lehetett. Bár a Belügyminisztérium szerint nincs ok az aggodalomra, a helyiek – nemcsak a hétfőn folytatott diskurzus tanúsága szerint – másképp érzékelik a közbiztonság állapotát a városban.

„A probléma az, hogy nincs semmilyen diákélet” – hangzott el az egyik felvetés, de az eszmecsere végkövetkeztetése sem lett pozitívabb, egy megszólaló szerint „Szolnok kezd meghalni, szellemvárossá vált.” Érezhető, hogy a történtek mély nyomot hagytak a lakosságban, újra felmerült a roma-kérdés, a minőségi szórakozóhelyek hiánya és a fiatalok elvándorlása.

A délután második állomása a Kossuth térre vezetett, itt három fontos ügyre hívták fel a figyelmet, ráadásul mindháromhoz kapcsolódik a szervezet felületén futó petíció. Június 18-án itt adták át a több mint 6600 aláírást tartalmazó petíciót Szolnok polgármesterének, Györfi Mihálynak, majd két nappal később Kállai Mária országgyűlési képviselőnek és Szalay Ferenc miniszteri biztosnak. A petíció egyébként hamarosan eléri a 7000 aláírót.

Hírportálunk többször foglalkozott már a gyár kapcsán tervezett népszavazási kezdeményezésről, sőt, pár hónapja Kínában, Yibin városában tettünk eleget a KunlunChem meghívásának:

No Title

Tanulmányutat szervezett a kínai Kunlunchem a székhelyén található gyárába, hogy bemutathassa a szolnoki polgároknak, a környezetvédelmi szervezeteknek és a helyi sajtónak, milyen körülmények között készül az elektrolit az anyaországban. Az esemény kiemelt célja az átláthatóság bizonyítása, és az érintettek megnyugtatása volt azzal kapcsolatban, hogy nem fenyegeti semmilyen veszély a megyeszékhelyen vagy a közelben élőket.

Kérdésünkre Tollas Ágnes, a helyi szervezet vezetője elmondta, bele sem kezdtek volna a kampányba és az aláírásgyűjtésbe, ha nem hinnének abban, hogy a civilek számottevő erőforrások nélkül is eredményeket tudnak elérni

Elmondása szerint egy maroknyi csapat ért el hatalmas eredményt azzal, hogy több ezer ember véleményét kihangosították.

„A Szolnok és Abony közé tervezett üzem a környék településein lakók életminőségét (több mint százezer ember, ide értve a még meg sem született gyermekeket is) közvetlenül befolyásolja. A Tiszába kijutó szennyvíz, csapadékvíz a Szolnok utáni szakaszt fogja szennyezni, amit a Szolnok alatti települések lakói is meg fognak érezni. A szállítási útvonalak menti települések (Szolnok-Debrecen, Szolnok-Kecskemét) lakói szintén érintettek! Ez a környezetszennyezés nem átmeneti lesz, hanem velünk marad évekig, holott alaptörvényben foglalt jogunk van a testi és lelki egészséghez, a tiszta vízhez és környezethez!” – írja az aHang.

A második ilyen ügy szintén egy helyben jól érzékelhető problémára mutat rá, a szökőkutak állapotára. Szolnok, bár sokan “a vizek városaként” emlegetik, ma már alig kínál lehetőséget nyári felfrissülésre azoknak a családoknak, akik nem engedhetik meg maguknak a nyaralást vagy a strandbelépőt, sőt, még a szökőkutak is alig-alig működnek:

Petíciójukban arra kérik a város döntéshozóit, többek között a képviselő-testület tagjait, akik a költségvetésről határoznak, valamint Lits Lászlót, a Szolnoki Városüzemeltetési Kft. ügyvezetőjét, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket a probléma megoldása érdekében.

A harmadik ügy, amelyet ezen az állomáson bemutattak, országos jelentőségű, nem más, mint a menstruációs szegénység felszámolása. Ma Magyarországon minden tizedik nő nem tudja megfizetni a menstruációs termékeket, a leghátrányosabb térségekben ez az arány ráadásul minden harmadik-negyedik nőre vonatkozik. Miközben több nyugat-európai ország már biztosítja ezek ingyenes elérhetőségét, nálunk csupán néhány fővárosi kerületben működik betétautomata.

Azt szeretnék, ha Szolnokon is megjelennének ezek a megoldások, hogy senkit ne sodorjon hátrányba egy természetes testi folyamat.

A közös séta alkalmával a szervezők megragadták az alkalmat, hogy a társadalmi megosztottság és a kirekesztés veszélyeire hívják fel a figyelmet, ennek kapcsán a szolnoki botlatóköveknél időztünk el. A botlatókövek, azaz a képünkön látható apró réztáblák, amelyeket az áldozatok egykori otthona előtt süllyesztenek a járdába, egyszerre személyesek és közösségiek.

A megyeszékhelyen a következő három személy előtt tisztelegnek botlatókövek:

  • Baross út 4. – Gombos Imre, aki Mauthausen koncentrációs táborában vesztette életét,
  • Szapáry út 9. – Szabó Barna, Auschwitz áldozata,
  • Szapáry út 20. – Dr. Breuer László, szintén Auschwitzba deportált orvos.

A Tiszaliget több pontján is megálltunk, ahol szóba került a bicikliutak fölé benyúló, gondozatlan növényzet, a Csónakázó-tó partján álló, egyre rosszabb állapotú facsemeték, valamint a köztisztaság, Szolnok visszatérő problémája. Hasonlóan sokakat érint, hogy a strandok egy része még mindig zárva van, ami különösen nyáron, a hőségben jelentkezik fájó hiányként.

A hőséggel szembeni kitettség a buszmegállókban szó szerint égető probléma. Több helyen mérhetően, akár 4-5 fokkal melegebb van a megállók fedetlen, árnyék nélküli részein, mint néhány méterrel távolabb, egy fásabb, árnyékosabb ponton. A Tiszavirág híd állapotára is felhívták a figyelmünket a civilek. A lift gyakran nem működik és a híd vakolata több helyen omlik, ami egy ilyen ikonikus, városképi jelentőségű építménynél különösen elszomorító.

Az esemény végén egy különös jelenet történt, mellékszereplőként Szalay Ferenc miniszteri biztos “kerékpározott bele” az események kellős közepébe. „Nem volt kérdés, hogy leszólítsuk-e, legnagyobb örömünkre megállt és ismét kérdezhettünk tőle elektrolitgyár ügyben. Készséggel válaszolt a legtöbb kérdésünkre és biztosított minket afelől, hogy ő bízik a magyar hatóságokban. Mi ismét elmondtuk neki a 7000 aláírónk nevében, hogy az eddigi akkugyárakhoz kapcsolódó magyarországi balesetek, szennyezések, szivárgások, robbanások és az ezekre a hatóságok által kiszabott rendkívül alacsony összegű bírságok miatt fenntartásokkal kezeljük a probléma ezen részét is.”

Az aPont sikerként értékelte a túrát, szerintük a résztvevők proaktívan és bizalommal fordultak feléjük, illetve számoltak be az őket érintő problémákról. „Valójában olyan sok témakör érintve lett, hogy az aPont civil séta 2.0 nemhogy felmerült, hanem szinte már csak a dátumot kell kijelölnünk rá” – fogalmazott a szervezőcsapat.

A sétán jelen volt Németh Krisztina, a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) munkatársa. A CKA közösségszervezéssel foglalkozik, lokális szervezeteket segít az érdekérvényesítésben. A most megvalósuló civil séta is az ő mintaprojektjük. Szeretnék, hogy a lakosok az alakítói legyenek a helyi közügyeknek, közéletnek, és hogy minden résztvevő ötletet merítsen, tapasztalatot szerezzen a “civilség” világából.

Képek: Vajó Levente

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek