Gyakoribbak a szexuális bűncselekmények is, hiába állítja azt a kormány (különösen a közel egy évtizedes migránsválság kezdete óta), hogy mennyire szigorúan fellépnek a nőkkel szembeni erőszak ellen. A kormányzat szerint, ha Gyurcsány lenne hatalmon, a nők már nem lennének biztonságban az utcán sem.
Bár a kormány kommunikációjában visszatérő narratíva, hogy szigorúan fellépnek a nők elleni erőszakkal szemben, a rendőrségtől kapott adatok azt bizonyítják, hogy a helyzet továbbra sem javul Magyarországon azóta, hogy a kormány az Isztambuli Egyezmény előírásai helyett saját megoldásokkal védené a nőket.
A rendőrség adatai szerint a kapcsolati erőszakkal összefüggő bűncselekmények száma öt év alatt jelentősen nőtt, ugyanakkor a hatóság látókörébe került ügyek mindössze harmada végződött vádemeléssel. A részleteket az Átlátszó bontotta ki.
„A nők elleni erőszak Brüsszel és a baloldal bevándorláspárti politikája miatt nő Európa számos országában. Ha a Gyurcsány vezette baloldalon múlna, már Magyarországon is tömegesen itt lennének a migránsok és a magyar nők már nem lennének biztonságban Budapest utcáin és tömegközlekedési eszközein” – ezekkel a sorokkal reflektált 2023. november 25-én a Kormányzati Tájékoztatási Központ a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja alkalmából tartott tüntetésre, amelyet a Momentum szervezett, több nőjogokkal foglalkozó civil szervezettel közösen.
Becslések szerint hetente egy nő életét követeli a családon belüli erőszak, mindez évente nagyjából 50 áldozatot jelent, pontos adatokat azonban nem közölnek a hatóságok. Közérdekű adatigénylés útján azonban többet megtudhatunk arról, hogy alakultak az elsősorban nőket érintő kapcsolati erőszak számai az elmúlt évek során, és egyáltalán, milyen hatékonyan nyomozott a rendőrség a szexuális erőszak és kényszerítés bűncselekményekben az elmúlt években.
A rendőrség adataiból kiderül, hogy öt év alatt a kapcsolati erőszak bűncselekmények áldozatainak száma duplájára nőtt.
A NANE és a Patent Egyesület számításai szerint a hivatalos statisztikában megjelenő számoknál jóval több, nagyjából 226 ezer nő él olyan párkapcsolatban, amelyben fizikai, szexuális erőszak áldozatává válik. Ráadásul a nőkkel szemben elkövetett szexuális erőszaknál az esetek 2,4 ezreléke jelent meg a magyar rendőrségi nyilvántartásban. Vagyis óriási a látencia, a bűncselekmények jelentős része sosem került a rendőrség látókörébe.
Ennek hátterében az Átlátszónak tavaly nyilatkozó szakértő szerint az állhat, hogy sok érintett tart attól, hogy nem fognak nekik hinni, nem tudják bizonyítani az erőszakot, vagy még ha meg is teszik a feljelentést, nem kapnak rögtön megfelelő védelmet. Debreczy Eszter, a NANE munkatársa az Átlátszónak azt is kifejtette, hogy a menedékházak száma például messze elmarad az Isztambuli Egyezményben javasolt, lakosságszámra vetített mennyiségtől, de fontos lenne a szexuális erőszak áldozatainak szóló központok létrehozása is – ez egyelőre még nem történt meg hazánkban.
