Az első magyar űrhajós szűkebb pártiájában űrrepülés-történeti központ épült

Magyarország északkeleti sarkában, Gyulaházán született 1949-ben Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, aki 1980-ban egy Szojuz fedélzetén járta meg a világűrt. A történelmi eseményhez kapcsolódóan eddig csak a helyi iskola mellett található asztronauta szülőházában lehetett megtekinteni egy űrrepülés-történeti kiállítást, azonban immáron egy nagyszabású turisztikai fejlesztés is a végéhez közeledik a településen.

Tovább olvasom

A Farkas Bertalannal leszálló egység is látható lesz a szolnoki RepTárban

Értékes relikvia gyarapítja hamarosan a szolnoki RepTár állományát. Augusztus 12-étől látható ugyanis egy új tárgy a repülőmúzeum kiállított anyagai között. Ez pedig az a leszállóegység, amiben egykoron Farkas Bertalan, mindmáig egyetlen magyar űrhajós földet ért űrrepülését követően, 1980 májusában. Farkas Bertalan Valerij Kubaszovval együtt járta meg a világűrt az 1980. május 26-án kezdődött repülés során, vele tért vissza a Földre a leszállókabinban június 6-án. A landoló egység a Közlekedési Múzeum és a RepTár közös együttműködése révén került Szolnokra. Az ünnepélyes megnyitón jelen lesz maga Farkas Bertalan is, aki egyébként Szolnokon végezte…

Tovább olvasom

Másfél évtizeden belül magyar ember léphet a Holdra

A Magyar Tudomány Ünnepén a magyar űrhajósprogram projektvezetője, Zábori Balázs tartott előadást. Az RTL úgy mutatta be a 33 éves fizikust, mint a magyar űrkutatás egyik kulcsfiguráját. Zábori űrkutatási rendszermérnökként az Európai Űrügynökséggel (ESA) közösen végzett hazai fejlesztések műszaki vezetője, tagja a magyar ESA-delegációnak, űripari szaktanácsadóként segíti a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatási tevékenységét. Tagja az ESA emberes Hold-programját előkészítő szakmai tanácsadó testületnek és nem mellesleg ő a HUNOR, azaz a leendő magyar asztronautákat kiválasztó és kiképző magyar űrhajósprogram projektvezetője is. Zábori kijelentette, hogy az emberiség visszamegy a Holdra, és egy olyan rakétával,…

Tovább olvasom

Trabant néven fut az egyik orosz-magyar űrmisszió, 2024-ben jöhet az első repülés

A világűr békés célú kutatása érdekében három orosz–magyar űrmisszióiról is döntöttek, a keddi Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a projektek a „Csibisz–AI”, „Obsztanovka–2” és „Trabant” nevet kapták – írta meg a HVG.hu. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök jegyzi, aki Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminiszert bízta meg az együttműködéshez kapcsolódó tárgyalások lebonyolításával. A projektnevek nem teljesen újak: az Űrvilág 2018-ban ugyanis arról írt, hogy ilyen elnevezésű missziókra is sor kerülhet a jövőben. A kísérletekbe pedig további magyar cégek és intézetek is bekapcsolódhatnak, hogy magyar műszereket teszteljenek. Magyarország 2024–25 körül magyar űrhajóst küldene…

Tovább olvasom

Mindig lesz pénz arra, amire a kormány akarja – plusz 30 milliárdot költünk a magyar űrhajósprogramra

Külügyminiszterünk jelentette be, hogy 2025-ig ismét lesz magyar űrhajós. Vajon honnan csoportosít át a kormány 30 milliárdot, milyen területről veszi el, hogy legyen elég a rendkívül fontos űrprogramra? Miután pénteken Szijjártó Péter bejelentette, hogy legkésőbb 2025-ben ismét lesz magyar űrhajós, meg is jelent a Közlönyben, hogy ez mibe fog kerülni. A határozat szerint a kormány „egyetért azzal, hogy Magyarország kutatóűrhajóst küldjön a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), továbbá egyetért a kutatóűrhajós misszió megvalósításához kapcsolódó iparágfejlesztő intézkedések végrehajtásával”; és „felhatalmazza a külgazdasági és külügyminisztert a kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés aláírására az Axiom Space (székhelye: Houston,…

Tovább olvasom