Címke: klímaváltozás

Ez vár a fiatalokra: jelentősen kevesebb felhasználható kibocsátás, jóval több szélsőséges időjárási esemény

Czapkó Dorottya

A Másfélfok cikke ezúttal azt a kérdést járja körbe, hogy miként hatott és fog hatni a klímaváltozás 3 különböző generációra Európában (Baby boomer-Y-Alfa; 1960-2020 között születettek), illetve mennyi kibocsátásuk maradt életük hátralévő részére, ha el akarjuk kerülni a globális felmelegedés legrosszabb forgatókönyveit? Már az eddigi 1,1 °C-os globális felmelegedésnél is saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás  negatív hatásait, elég csak az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokra (jelenleg is országos hőségriasztás van érvényben) és aszályra, vagy a hirtelen óriás csapadékot hozó zivatarokra és ezek nyomán fellépő villámárvizekre gondolni, melyek nemcsak egészségünket viselik…

Tovább olvasom

Ne a hidrogén legyen az új metán – A hidrogénszivárgás veszélyei

Czapkó Dorottya

Miközben az Európai Unió önti az eurómilliárdokat a hidrogénipar felfuttatásába és a magyar Nemzeti Hidrogénstratégia is fontosnak tartja az energiahordozó hazai térnyerését és előállítását, a kicsi, szivárgásra erősen hajlamos molekula az éghajlatváltozás szempontjából hasonló veszélyeket rejt magában, mint a metán, ha gondatlanul járnak el vele.  A hidrogén egy kicsi, szivárgásra hajlamos molekula. Ez nemcsak egy értékes termék elvesztegetéséhez vezet, hanem a klímaváltozáshoz is hozzájárulhat, mivel a légkörben lejátszódó kémiai reakciók révén rövid távon növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét. Miközben a világ egyre nagyobb mértékben tervez a hidrogénnel, mint klímabarát helyettesítő…

Tovább olvasom

A szennyvíziszap lehetne a műtrágya egyik biztonságos alternatívája

Czapkó Dorottya

A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli.  Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) jelentése szerint a globális talajerózió mértéke évente átlagosan közel 1 cm. Ha figyelembe vesszük, hogy egy 25 cm vastagságú termékeny talajréteg a vizsgálatok szerint 200-1000 év alatt képződik, akkor megállapíthatjuk, hogy a gyors…

Tovább olvasom

A klímaváltozás jelentős változást hozhat az erdők életében

Czapkó Dorottya

Az erdők által nyújtott szolgáltatások a papírtól egészen a gyógyszeriparig terjednek, szenet kötnek meg, élőhelyet biztosítanak, kulturális és spirituális értékkel bírnak. Ezek a széleskörű erdei ökoszisztéma szolgáltatások a 21. század végére átlagosan 15-23%-kal csökkenhetnek Európában.  A 21. század végére átlagosan 15-23%-kal csökkenhet az erdők ökoszisztéma szolgáltatása Európában, attól függően, hogy milyen forgatókönyv (a valamelyest optimistább RCP4.5 vagy a pesszmista, a jelenlegi kibocsátások folytatása esetén várható jövőképnek megfelelő RCP8.5) szerint alakulnak majd a következő évtizedek A legsúlyosabb helyzet a mediterrán térségben valószínűsíthető, ahol ez a csökkenés a 70%-ot is elérheti.  Közép-Európában…

Tovább olvasom

Migrén, klímaváltozás és légszennyezettség összefüggései

Czapkó Dorottya

2019-es adatok alapján a magyar lakosság 4,4%-a szenvedett erős fejfájástól, migréntől, míg az USA-ban ez az arány 14% volt. Bár az orvosmeteorológia összetett tudományterület, és a problémák sok kockázati tényezőhöz köthetőek, egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek kockázatait is.  A környezeti-éghajlati válság fizikailag és mentálisan is jelentős kockázatot jelent az emberek számára, különös tekintettel az idősekre, a gyermekekre és a krónikus…

Tovább olvasom

Ne csak beszélj, cselekedj is! Három aktivitás, amellyel tehetsz a környezetért

Czapkó Dorottya

Májusban két alkalommal is a természetet ünnepeljük – május 20-án a Méhek Világnapját, május 22-én pedig a Biológiai Sokféleség és a Magyar Természet Napját. Ezeknek a napoknak abban van nagy szerepe, hogy felnyissa a szemünket: mi egyén szinten is sokat tehetünk a környezetünkért, a földünkért. A Game On projekt segítségével összegyűjtöttünk három olyan aktivitást, amely segít a hétköznapokban is környezettudatosnak maradni. Tanuljunk és buzdítsunk erre másokat is! Sokan aggódva figyeljük a klímaváltozásról szóló híreket és szorongva gondolunk a jövőre. Fontos, hogy jól tájékozódjunk a témában és megbízható forrásokból szerezzünk információkat, mert…

Tovább olvasom

A magyar borokat sem kíméli a klímaváltozás

Czapkó Dorottya

Az elmúlt húsz évben harmadával csökkent a szőlőművelési terület Magyarországon, azonban javult a megtermelt bor minősége. Az elmúlt fél évszázadban viszont 25%-kal nőtt a hőösszeg, és ezzel összefüggésben – az éves ingadozások ellenére – a termésátlag is. Jelenleg a hazai borvidékek 70%-án fehér borszőlő van telepítve, azonban a változó klimatikus viszonyok miatt ez radikálisan megváltozhat. 2001 óta napjainkra harmadával csökkent a szőlőművelési terület Magyarországon, azonban javult a megtermelt bor minősége. A szőlő alapvetően egy melegigényes növény, a cukorfokkal a klimatikus viszonyokból számítható hőösszeg erősen összefügg. Az elmúlt fél évszázadban viszont 25%-kal nőtt…

Tovább olvasom

Megduplázódhat a parlagfűre allergiások száma, a klímaváltozás pedig hosszabb és súlyosabb pollenallergia-szezont hozhat

Czapkó Dorottya

Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár húsz év múlva több mint megduplázódhat (33 millióról 77 millióra) Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. A különösen érintett területek között szerepel Magyarország is. Az allergiaszezon kezdetét meghatározza az aktuális időjárás. Idén enyhe tél volt, így 2023-ban már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon. A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában. Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb…

Tovább olvasom

Egyre gyorsabban emelkedik a tengerszint a klímaváltozás miatt

szol24.hu

A globális tengerszint több mint kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a mérések első évtizedében, 1993-2002 között – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a tendencia a következő évtizedekben folytatódik. A gleccserek olvadása és az óceánok rekordmértékű felmelegedése – amely a víz tágulásával jár – hozzájárult ahhoz, hogy a tengerszint 2013 és 2022 között évente átlagosan 4,62 milliméterrel emelkedett – számolt be róla a WMO a klímaváltozás súlyos hatásait taglaló jelentésében. A vízszintemelkedés mintegy kétszerese az 1993 és 2002 között mért növekedésnek. Az 1990-es évek eleje óta…

Tovább olvasom