Ebben szerepe van az egyre több napos órának, de az emberek viselkedésének is.
Tovább olvasomCímke: klímaváltozás
A klímaváltozás jelentős változást hozhat az erdők életében
Az erdők által nyújtott szolgáltatások a papírtól egészen a gyógyszeriparig terjednek, szenet kötnek meg, élőhelyet biztosítanak, kulturális és spirituális értékkel bírnak. Ezek a széleskörű erdei ökoszisztéma szolgáltatások a 21. század végére átlagosan 15-23%-kal csökkenhetnek Európában. A 21. század végére átlagosan 15-23%-kal csökkenhet az erdők ökoszisztéma szolgáltatása Európában, attól függően, hogy milyen forgatókönyv (a valamelyest optimistább RCP4.5 vagy a pesszmista, a jelenlegi kibocsátások folytatása esetén várható jövőképnek megfelelő RCP8.5) szerint alakulnak majd a következő évtizedek A legsúlyosabb helyzet a mediterrán térségben valószínűsíthető, ahol ez a csökkenés a 70%-ot is elérheti. Közép-Európában…
Tovább olvasomMigrén, klímaváltozás és légszennyezettség összefüggései
2019-es adatok alapján a magyar lakosság 4,4%-a szenvedett erős fejfájástól, migréntől, míg az USA-ban ez az arány 14% volt. Bár az orvosmeteorológia összetett tudományterület, és a problémák sok kockázati tényezőhöz köthetőek, egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek kockázatait is. A környezeti-éghajlati válság fizikailag és mentálisan is jelentős kockázatot jelent az emberek számára, különös tekintettel az idősekre, a gyermekekre és a krónikus…
Tovább olvasomNe csak beszélj, cselekedj is! Három aktivitás, amellyel tehetsz a környezetért
Májusban két alkalommal is a természetet ünnepeljük – május 20-án a Méhek Világnapját, május 22-én pedig a Biológiai Sokféleség és a Magyar Természet Napját. Ezeknek a napoknak abban van nagy szerepe, hogy felnyissa a szemünket: mi egyén szinten is sokat tehetünk a környezetünkért, a földünkért. A Game On projekt segítségével összegyűjtöttünk három olyan aktivitást, amely segít a hétköznapokban is környezettudatosnak maradni. Tanuljunk és buzdítsunk erre másokat is! Sokan aggódva figyeljük a klímaváltozásról szóló híreket és szorongva gondolunk a jövőre. Fontos, hogy jól tájékozódjunk a témában és megbízható forrásokból szerezzünk információkat, mert…
Tovább olvasomA magyar borokat sem kíméli a klímaváltozás
Az elmúlt húsz évben harmadával csökkent a szőlőművelési terület Magyarországon, azonban javult a megtermelt bor minősége. Az elmúlt fél évszázadban viszont 25%-kal nőtt a hőösszeg, és ezzel összefüggésben – az éves ingadozások ellenére – a termésátlag is. Jelenleg a hazai borvidékek 70%-án fehér borszőlő van telepítve, azonban a változó klimatikus viszonyok miatt ez radikálisan megváltozhat. 2001 óta napjainkra harmadával csökkent a szőlőművelési terület Magyarországon, azonban javult a megtermelt bor minősége. A szőlő alapvetően egy melegigényes növény, a cukorfokkal a klimatikus viszonyokból számítható hőösszeg erősen összefügg. Az elmúlt fél évszázadban viszont 25%-kal nőtt…
Tovább olvasomMegduplázódhat a parlagfűre allergiások száma, a klímaváltozás pedig hosszabb és súlyosabb pollenallergia-szezont hozhat
Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár húsz év múlva több mint megduplázódhat (33 millióról 77 millióra) Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. A különösen érintett területek között szerepel Magyarország is. Az allergiaszezon kezdetét meghatározza az aktuális időjárás. Idén enyhe tél volt, így 2023-ban már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon. A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában. Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb…
Tovább olvasomEgyre gyorsabban emelkedik a tengerszint a klímaváltozás miatt
A globális tengerszint több mint kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a mérések első évtizedében, 1993-2002 között – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a tendencia a következő évtizedekben folytatódik. A gleccserek olvadása és az óceánok rekordmértékű felmelegedése – amely a víz tágulásával jár – hozzájárult ahhoz, hogy a tengerszint 2013 és 2022 között évente átlagosan 4,62 milliméterrel emelkedett – számolt be róla a WMO a klímaváltozás súlyos hatásait taglaló jelentésében. A vízszintemelkedés mintegy kétszerese az 1993 és 2002 között mért növekedésnek. Az 1990-es évek eleje óta…
Tovább olvasomMost dől el, hogy lesz-e síelésre alkalmas hótakaró a jövőben Magyarországon
Míg ötven-hatvan évvel ezelőtt akár három hónapon át is síelésre alkalmas hóviszonyok voltak Magyarország egyes helyein, addig mostanra már egy-két hétnek is örülni kell. Ha túl későn kezdjük el csökkenteni a kibocsátásokat, akkor előfordulhat, hogy 2060 után egyáltalán nem lehet majd havon síelni itthon, olvasható a Másfélfokon megjelent elemzésben. Az 1960–70-es években november közepétől január közepére egyenletesen növekedve átlagosan 12-14 cm-es hóvastagság alakult ki hegyeinkben, az 1980-as évektől ez inkább már februárban érte el maximumát, és a mennyisége is jelentősen csökkent, nagyjából megfeleződött. A legutóbbi két évtizedben tovább módosult a hótakaró, már…
Tovább olvasomA magyarokat nem aggasztja a klímaváltozás
Bevonult a hétköznapok szókincsébe a „fenntarthatóság” kifejezés. Egy 34 országra kiterjedő kutatás szerint az embereket aggasztó problémák között a leggyakrabban elhangzó fogalmak – így a „környezetvédelem”, a „hulladék”, az „éghajlatváltozás”, valamint a „megfizethető és tiszta energia” – mind szorosan kapcsolódnak a fenntarthatóság ügyéhez. „Mi aggasztja a világot?” címmel az Ipsos piackutató cég 34 országban készített felmérést. A kutatásból világosan kiderült, hogy az emberek leginkább az őket nap mint nap érintő közvetlen aggodalmakra összpontosítanak. Világszerte átlagosan a „megfizethető és tiszta energia” biztosítása az első számú kérdés (26 százalék). A hangsúly ezután…
Tovább olvasomTeljesen eltűnhet a hideg tél Magyarországról, ha nem cselekszünk
Teleink jelentősen melegednek, ami kedvező a fűtésszámlák tekintetében, ugyanakkor a mezőgazdasági károkozók szempontjából egyáltalán nem. A Másfél fok legfrissebb elemzése szerint Csak a Párizsi Megállapodással összhangban, az azonnali kibocsátás-csökkentési forgatókönyv követésével van esélyünk arra, hogy nagyjából a jelenlegi szinten tartsuk a fagypont alatti napok számát. A pesszimista forgatókönyvet követve (a globális kibocsátások folytatódnak) a jelenlegi csupán harmada-negyede lehet a téli napok átlagos évi száma, míg a tartósan fagyos téli időszakok szinte eltűnhetnek, és a század végére alig lesz olyan év, amikor majd várhatóak. Ez kétségkívül mérsékli az energiafogyasztást, csökkenti a fűtésszámlát, de számos negatív hatással is jár:…
Tovább olvasom