Címke: klímaváltozás

Migrén, klímaváltozás és légszennyezettség összefüggései

Czapkó Dorottya

2019-es adatok alapján a magyar lakosság 4,4%-a szenvedett erős fejfájástól, migréntől, míg az USA-ban ez az arány 14% volt. Bár az orvosmeteorológia összetett tudományterület, és a problémák sok kockázati tényezőhöz köthetőek, egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek kockázatait is.  A környezeti-éghajlati válság fizikailag és mentálisan is jelentős kockázatot jelent az emberek számára, különös tekintettel az idősekre, a gyermekekre és a krónikus…

Tovább olvasom

Ne csak beszélj, cselekedj is! Három aktivitás, amellyel tehetsz a környezetért

Czapkó Dorottya

Májusban két alkalommal is a természetet ünnepeljük – május 20-án a Méhek Világnapját, május 22-én pedig a Biológiai Sokféleség és a Magyar Természet Napját. Ezeknek a napoknak abban van nagy szerepe, hogy felnyissa a szemünket: mi egyén szinten is sokat tehetünk a környezetünkért, a földünkért. A Game On projekt segítségével összegyűjtöttünk három olyan aktivitást, amely segít a hétköznapokban is környezettudatosnak maradni. Tanuljunk és buzdítsunk erre másokat is! Sokan aggódva figyeljük a klímaváltozásról szóló híreket és szorongva gondolunk a jövőre. Fontos, hogy jól tájékozódjunk a témában és megbízható forrásokból szerezzünk információkat, mert…

Tovább olvasom

A magyar borokat sem kíméli a klímaváltozás

Czapkó Dorottya

Az elmúlt húsz évben harmadával csökkent a szőlőművelési terület Magyarországon, azonban javult a megtermelt bor minősége. Az elmúlt fél évszázadban viszont 25%-kal nőtt a hőösszeg, és ezzel összefüggésben – az éves ingadozások ellenére – a termésátlag is. Jelenleg a hazai borvidékek 70%-án fehér borszőlő van telepítve, azonban a változó klimatikus viszonyok miatt ez radikálisan megváltozhat. 2001 óta napjainkra harmadával csökkent a szőlőművelési terület Magyarországon, azonban javult a megtermelt bor minősége. A szőlő alapvetően egy melegigényes növény, a cukorfokkal a klimatikus viszonyokból számítható hőösszeg erősen összefügg. Az elmúlt fél évszázadban viszont 25%-kal nőtt…

Tovább olvasom

Megduplázódhat a parlagfűre allergiások száma, a klímaváltozás pedig hosszabb és súlyosabb pollenallergia-szezont hozhat

Czapkó Dorottya

Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár húsz év múlva több mint megduplázódhat (33 millióról 77 millióra) Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. A különösen érintett területek között szerepel Magyarország is. Az allergiaszezon kezdetét meghatározza az aktuális időjárás. Idén enyhe tél volt, így 2023-ban már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon. A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában. Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb…

Tovább olvasom

Egyre gyorsabban emelkedik a tengerszint a klímaváltozás miatt

szol24.hu

A globális tengerszint több mint kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a mérések első évtizedében, 1993-2002 között – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a tendencia a következő évtizedekben folytatódik. A gleccserek olvadása és az óceánok rekordmértékű felmelegedése – amely a víz tágulásával jár – hozzájárult ahhoz, hogy a tengerszint 2013 és 2022 között évente átlagosan 4,62 milliméterrel emelkedett – számolt be róla a WMO a klímaváltozás súlyos hatásait taglaló jelentésében. A vízszintemelkedés mintegy kétszerese az 1993 és 2002 között mért növekedésnek. Az 1990-es évek eleje óta…

Tovább olvasom

Most dől el, hogy lesz-e síelésre alkalmas hótakaró a jövőben Magyarországon

Czapkó Dorottya

Míg ötven-hatvan évvel ezelőtt akár három hónapon át is síelésre alkalmas hóviszonyok voltak Magyarország egyes helyein, addig mostanra már egy-két hétnek is örülni kell. Ha túl későn kezdjük el csökkenteni a kibocsátásokat, akkor előfordulhat, hogy 2060 után egyáltalán nem lehet majd havon síelni itthon, olvasható a Másfélfokon megjelent elemzésben. Az 1960–70-es években november közepétől január közepére egyenletesen növekedve átlagosan 12-14 cm-es hóvastagság alakult ki hegyeinkben, az 1980-as évektől ez inkább már februárban érte el maximumát, és a mennyisége is jelentősen csökkent, nagyjából megfeleződött. A legutóbbi két évtizedben tovább módosult a hótakaró, már…

Tovább olvasom

A magyarokat nem aggasztja a klímaváltozás

Czapkó Dorottya

Bevonult a hétköznapok szókincsébe a „fenntarthatóság” kifejezés. Egy 34 országra kiterjedő kutatás szerint az embereket aggasztó problémák között a leggyakrabban elhangzó fogalmak – így a „környezetvédelem”, a „hulladék”, az „éghajlatváltozás”, valamint a „megfizethető és tiszta energia” – mind szorosan kapcsolódnak a fenntarthatóság ügyéhez.  „Mi aggasztja a világot?” címmel az Ipsos piackutató cég 34 országban készített felmérést. A kutatásból világosan kiderült, hogy az emberek leginkább az őket nap mint nap érintő közvetlen aggodalmakra összpontosítanak. Világszerte átlagosan a „megfizethető és tiszta energia” biztosítása az első számú kérdés (26 százalék). A hangsúly ezután…

Tovább olvasom

Teljesen eltűnhet a hideg tél Magyarországról, ha nem cselekszünk

Czapkó Dorottya

Teleink jelentősen melegednek, ami kedvező a fűtésszámlák tekintetében, ugyanakkor a mezőgazdasági károkozók szempontjából egyáltalán nem. A Másfél fok legfrissebb elemzése szerint Csak a Párizsi Megállapodással összhangban, az azonnali kibocsátás-csökkentési forgatókönyv követésével van esélyünk arra, hogy nagyjából a jelenlegi szinten tartsuk a fagypont alatti napok számát. A pesszimista forgatókönyvet követve (a globális kibocsátások folytatódnak) a jelenlegi csupán harmada-negyede lehet a téli napok átlagos évi száma, míg a tartósan fagyos téli időszakok szinte eltűnhetnek, és a század végére alig lesz olyan év, amikor majd várhatóak.  Ez kétségkívül mérsékli az energiafogyasztást, csökkenti a fűtésszámlát, de számos negatív hatással is jár:…

Tovább olvasom

Kutatás: még ha fel is ismerik a klímaválságot az emberek, akkor sem változtatnak viselkedésükön

Nagy László

Még igazából akkor sem, ha konkrétan átéltek valamilyen természeti katasztrófát. Azok az emberek, akik életük során ki voltak téve szélsőséges időjárási eseménynek, nagyobb valószínűséggel hisznek a klímaváltozásról szóló híreknek, ám az átéltek miatt sem fognak változtatni környezetkárosító magatartásukon. Erre a következtetésre jutott egy nemrég megjelent tanulmányban Tobias Rüttenauer klíma- és környezetszociológus csapata a University College Londonon – írja a Telex. 2009 óta csaknem 40 000 embert kérdeztek meg ismétlődően arról, hogy tudatában vannak-e a klímaválságnak és viselkedésüknek. A vizsgált időszak több mint 10 évet ölelt fel, ami alatt a válaszadók egy része…

Tovább olvasom

Egy kutatás szerint büdössé válhat a hó a klímaváltozástól

Csele Gizella

A globális felmelegedés a hó szagát is befolyásolja – írja a Washington Post több hószagkutató eredményei alapján. A hó illatát nehéz meghatározni, alapvetően a tél illatokban szegényebb, mint a virágokat hozó tavasz, a gyümölcsöző nyár vagy a bomló anyagokkal átitatott ősz. Télen a biológiai folyamatok nagy része szünetel, a hideg levegő pedig egyébként is rosszabb hordozója a szagoknak. Ettől függetlenül a hónak van illata, amit részben a levegő, részben a talaj befolyásol. Így természetesen a földrajzi hely is meghatározza, de a Föld levegőjének általános állapota is. A melegebb környezet felgyorsítja a szagmolekulák…

Tovább olvasom