Címke: klímaváltozás

A magyar borokat sem kíméli a klímaváltozás

Czapkó Dorottya

Az elmúlt húsz évben harmadával csökkent a szőlőművelési terület Magyarországon, azonban javult a megtermelt bor minősége. Az elmúlt fél évszázadban viszont 25%-kal nőtt a hőösszeg, és ezzel összefüggésben – az éves ingadozások ellenére – a termésátlag is. Jelenleg a hazai borvidékek 70%-án fehér borszőlő van telepítve, azonban a változó klimatikus viszonyok miatt ez radikálisan megváltozhat. 2001 óta napjainkra harmadával csökkent a szőlőművelési terület Magyarországon, azonban javult a megtermelt bor minősége. A szőlő alapvetően egy melegigényes növény, a cukorfokkal a klimatikus viszonyokból számítható hőösszeg erősen összefügg. Az elmúlt fél évszázadban viszont 25%-kal nőtt…

Tovább olvasom

Megduplázódhat a parlagfűre allergiások száma, a klímaváltozás pedig hosszabb és súlyosabb pollenallergia-szezont hozhat

Czapkó Dorottya

Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár húsz év múlva több mint megduplázódhat (33 millióról 77 millióra) Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. A különösen érintett területek között szerepel Magyarország is. Az allergiaszezon kezdetét meghatározza az aktuális időjárás. Idén enyhe tél volt, így 2023-ban már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon. A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában. Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb…

Tovább olvasom

Egyre gyorsabban emelkedik a tengerszint a klímaváltozás miatt

szol24.hu

A globális tengerszint több mint kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a mérések első évtizedében, 1993-2002 között – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a tendencia a következő évtizedekben folytatódik. A gleccserek olvadása és az óceánok rekordmértékű felmelegedése – amely a víz tágulásával jár – hozzájárult ahhoz, hogy a tengerszint 2013 és 2022 között évente átlagosan 4,62 milliméterrel emelkedett – számolt be róla a WMO a klímaváltozás súlyos hatásait taglaló jelentésében. A vízszintemelkedés mintegy kétszerese az 1993 és 2002 között mért növekedésnek. Az 1990-es évek eleje óta…

Tovább olvasom

Most dől el, hogy lesz-e síelésre alkalmas hótakaró a jövőben Magyarországon

Czapkó Dorottya

Míg ötven-hatvan évvel ezelőtt akár három hónapon át is síelésre alkalmas hóviszonyok voltak Magyarország egyes helyein, addig mostanra már egy-két hétnek is örülni kell. Ha túl későn kezdjük el csökkenteni a kibocsátásokat, akkor előfordulhat, hogy 2060 után egyáltalán nem lehet majd havon síelni itthon, olvasható a Másfélfokon megjelent elemzésben. Az 1960–70-es években november közepétől január közepére egyenletesen növekedve átlagosan 12-14 cm-es hóvastagság alakult ki hegyeinkben, az 1980-as évektől ez inkább már februárban érte el maximumát, és a mennyisége is jelentősen csökkent, nagyjából megfeleződött. A legutóbbi két évtizedben tovább módosult a hótakaró, már…

Tovább olvasom

A magyarokat nem aggasztja a klímaváltozás

Czapkó Dorottya

Bevonult a hétköznapok szókincsébe a „fenntarthatóság” kifejezés. Egy 34 országra kiterjedő kutatás szerint az embereket aggasztó problémák között a leggyakrabban elhangzó fogalmak – így a „környezetvédelem”, a „hulladék”, az „éghajlatváltozás”, valamint a „megfizethető és tiszta energia” – mind szorosan kapcsolódnak a fenntarthatóság ügyéhez.  „Mi aggasztja a világot?” címmel az Ipsos piackutató cég 34 országban készített felmérést. A kutatásból világosan kiderült, hogy az emberek leginkább az őket nap mint nap érintő közvetlen aggodalmakra összpontosítanak. Világszerte átlagosan a „megfizethető és tiszta energia” biztosítása az első számú kérdés (26 százalék). A hangsúly ezután…

Tovább olvasom

Teljesen eltűnhet a hideg tél Magyarországról, ha nem cselekszünk

Czapkó Dorottya

Teleink jelentősen melegednek, ami kedvező a fűtésszámlák tekintetében, ugyanakkor a mezőgazdasági károkozók szempontjából egyáltalán nem. A Másfél fok legfrissebb elemzése szerint Csak a Párizsi Megállapodással összhangban, az azonnali kibocsátás-csökkentési forgatókönyv követésével van esélyünk arra, hogy nagyjából a jelenlegi szinten tartsuk a fagypont alatti napok számát. A pesszimista forgatókönyvet követve (a globális kibocsátások folytatódnak) a jelenlegi csupán harmada-negyede lehet a téli napok átlagos évi száma, míg a tartósan fagyos téli időszakok szinte eltűnhetnek, és a század végére alig lesz olyan év, amikor majd várhatóak.  Ez kétségkívül mérsékli az energiafogyasztást, csökkenti a fűtésszámlát, de számos negatív hatással is jár:…

Tovább olvasom

Kutatás: még ha fel is ismerik a klímaválságot az emberek, akkor sem változtatnak viselkedésükön

Nagy László

Még igazából akkor sem, ha konkrétan átéltek valamilyen természeti katasztrófát. Azok az emberek, akik életük során ki voltak téve szélsőséges időjárási eseménynek, nagyobb valószínűséggel hisznek a klímaváltozásról szóló híreknek, ám az átéltek miatt sem fognak változtatni környezetkárosító magatartásukon. Erre a következtetésre jutott egy nemrég megjelent tanulmányban Tobias Rüttenauer klíma- és környezetszociológus csapata a University College Londonon – írja a Telex. 2009 óta csaknem 40 000 embert kérdeztek meg ismétlődően arról, hogy tudatában vannak-e a klímaválságnak és viselkedésüknek. A vizsgált időszak több mint 10 évet ölelt fel, ami alatt a válaszadók egy része…

Tovább olvasom

Egy kutatás szerint büdössé válhat a hó a klímaváltozástól

Csele Gizella

A globális felmelegedés a hó szagát is befolyásolja – írja a Washington Post több hószagkutató eredményei alapján. A hó illatát nehéz meghatározni, alapvetően a tél illatokban szegényebb, mint a virágokat hozó tavasz, a gyümölcsöző nyár vagy a bomló anyagokkal átitatott ősz. Télen a biológiai folyamatok nagy része szünetel, a hideg levegő pedig egyébként is rosszabb hordozója a szagoknak. Ettől függetlenül a hónak van illata, amit részben a levegő, részben a talaj befolyásol. Így természetesen a földrajzi hely is meghatározza, de a Föld levegőjének általános állapota is. A melegebb környezet felgyorsítja a szagmolekulák…

Tovább olvasom

Fogy az édesvíz, veszélyben a folyók és tavak

Csele Gizella

Nemcsak az óceánok, hanem a tavak és a folyók is szenvednek az éghajlatváltozás miatt. Ha a hőmérséklet továbbra is emelkedik, pusztító következményekkel kell számolnunk. Az első jelek már megmutatkoztak. A hőség súlyos hatással van az édesvizekre Az egyre több CO2-kibocsátás és a hőmérséklet emelkedése a szárazföldön és a vizekben nemcsak az óceánokat és azok lakóit, hanem a tavakat és a folyókat is nagy mértékben érintik. Az édesvízi ökoszisztémák a Föld legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak – figyelmeztet a World Climate Statement. A tavak és folyók a Föld felszínének kevesebb mint egy százalékát…

Tovább olvasom

A kakaó egyszerre oka és áldozata a klímaválságnak

Csele Gizella

Felére csökkenhet a kakaótermesztésre igazán alkalmas területek nagysága a klímaváltozás miatt a 2040–2070 közötti időszakra, miközben az elmúlt évtizedekben csak a kakaótermesztés miatt több millió hektár erdőt irtottak ki, jelentősen hozzájárulva ezzel a klímaválsághoz. A csoki karbonlábnyoma így magasabb, mint több tejterméké, de egyes számítások szerint akár a baromfiét is meghaladja. Bár több klímabarát megoldás is lenne a hozamcsökkenés mérséklésére, megvan a kockázata, hogy újabb erdőirtásokkal próbálják biztosítani az exportot. dr. Kis Anna meteorológus írása, mely a Másfélfok portálján jelent meg először. A kakaó az egyik fő okozója az erdőirtásnak Nyugat-Afrikában, ami talajromláshoz, a…

Tovább olvasom