A holokausztról is az ukrán béke jutott a polgármester eszébe

A holokausztra emlékeztek Szolnokon, ahol az emlékezők előbb az egykori szolnoki gettó helyén álló emlékkőnél koszorúztak, ahol Róna Tamás főrabbi mondott megemlékező beszédet. Innen a Szapáry úti botlatókövek mentén sétálva érkezett a menet az egykori zsinagógába. A jelenlegi Szolnoki Galériában Szalay Ferenc polgármester szólt a megjelentekhez. Információink szerint a város vezetője a holokauszt kapcsán is az ukrajnai béke fontosságáról beszélt. Egyben bírálta az amerikai nagykövetet, hogy meghívta a széder estre a Jobbik elnökét. Szolnokon (is) a csendőrség segítségével és a magyar lakosság mély hallgatása árnyékában 1944 májusában összegyűjtötték a zsidókat.…

Tovább olvasom

Meghalt Kertész Ákos Kossuth-díjas író

Kilencvenéves korában, december 21-én meghalt a Makra és a Sikátor szerzője, a Kossuth-díjas Kertész Ákos.Kertész Ákos 1932. július 18-án, Budapesten született. A zsidó családba érkezett Kertész a holokausztot gyerekként élte túl. Később már polgári származása nehezítette útját, nem vették fel az egyetemre, ezért tizenkét évig karosszérialakatosként dolgozott. Végül ösztöndíjjal elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–népművelés szakát, majd közel harminc éven át a Mafilm dramaturgjaként, forgatókönyv- és dialógusírójaként dolgozott. Olyan tévéfilmek kötődnek a nevéhez, mint az 1970-es Üvegkalitka vagy az 1979-es Aki mer, az nyer − írta meg a Magyar Hang.…

Tovább olvasom

Ma van a Holokauszt emléknapja, díjakkal emlékeztek

Január 27-ét az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával nyilvánította emléknappá, 1945-ben ugyanis ezen a napon szabadították fel a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábort, az auschwitzi koncentrációs tábort. Emlékezésül átadták az idei Raoul Wallenberg-díjakat kedden Budapesten, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A Raoul Wallenberg Egyesület közleménye szerint az egyik díjazott Bíró András alternatív Nobel-díjas újságíró. Bíró András az elnyomott helyzetű falusi közösségek felzárkóztatására irányuló külföldi szakmai munkájának tapasztalatait hasznosította a hazai falusi roma közösségek felzárkóztatásánál. Létrehozta az Autonómia Alapítványt Magyarországon, amely elsőként foglalkozott roma civil szervezetek fejlesztésével. Kitüntetést kapott Czinder…

Tovább olvasom