A holokausztról is az ukrán béke jutott a polgármester eszébe

Megosztás

A holokausztra emlékeztek Szolnokon, ahol az emlékezők előbb az egykori szolnoki gettó helyén álló emlékkőnél koszorúztak, ahol Róna Tamás főrabbi mondott megemlékező beszédet.

Innen a Szapáry úti botlatókövek mentén sétálva érkezett a menet az egykori zsinagógába. A jelenlegi Szolnoki Galériában Szalay Ferenc polgármester szólt a megjelentekhez.

Információink szerint a város vezetője a holokauszt kapcsán is az ukrajnai béke fontosságáról beszélt. Egyben bírálta az amerikai nagykövetet, hogy meghívta a széder estre a Jobbik elnökét.

Szolnokon (is) a csendőrség segítségével és a magyar lakosság mély hallgatása árnyékában 1944 májusában összegyűjtötték a zsidókat. Szolnokon is létre kellett hozni egy gettót, amit először a Liget úton terveztek kialakítani, ám az ott élők tiltakozása miatt végül a belvárosban jelölték ki a szolnoki zsidók gettóját. Ez a Csarnok-Pillangó-Jászkürt utcák által határolt területen, a mai Pelikán Szálló és az Aba-Novák Agóra környékén volt. A városból, illetve a környékről körülbelül 1200 embert zsúfoltak ide (a szolnoki zsidó hitközség létszáma ekkor 1100 körül volt).

1944 májusának végén aztán a gettóból gyalog elindították a zsidókat a városközpontból a cukorgyári gyűjtőhelyre, ahol vagonokba rakták őket. A cukorgyárba vitték egyébként más településekről, még Karcagról és a Kunságból is a zsidókat. A cukorgyár területéről 1944. június végén ötezer zsidóval indultak el a halálvonatok.

A deportált ötezer emberből mindössze nagyjából nyolcszázan tértek vissza Szolnok megyébe.

Kapcsolódó cikkek