A hazai mezőgazdasági termelők május 14-ig a tervezett szántóföldi munkálatok túlnyomó részével végeztek, így a tavaszi gabonafélék vetése már elérte a 97,5 százalékos készültségi szintet – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb operatív jelentéséből. Bár a tempó némileg elmaradt az előző évitől, a legtöbb növénykultúra esetében a munkák már a végéhez értek.
Az országos szinten tervezett 1,8 millió hektárnyi tavaszi vetésterületnek csaknem a fele az Észak- és Dél-Alföld régiókra koncentrálódik, a megyék rangsorában egyébként Jász-Nagykun-Szolnok is az élvonalban kapott helyet.
Mint az AKI összefoglalójából kiderült, a tavaszi vetésterületek megoszlása rendkívül koncentrált az országban. A statisztikák szerint mindössze négy olyan megye van, ahol a tervezett földterület mérete egyenként meghaladta a 160 ezer hektárt, ezzel a teljes országos kapacitás 8,9–9,5 százalékát lefedve.
Jász-Nagykun-Szolnok megye az előkelő negyedik helyet foglalja el a rangsorban a maga 161,6 ezer hektáros tervezett vetésterületével. A térséget csupán Szabolcs-Szatmár-Bereg (163,8 ezer hektár), Hajdú-Bihar (165,6 ezer hektár) és a listavezető Békés (172,9 ezer hektár) előzi meg.
A két legfontosabb tavaszi kultúra, a napraforgó és a kukorica vetése szintén a végéhez közeledett a vizsgált időszakban, a szemescirok kivételével ugyanis a gabonafélék mindegyike megközelítette a 90–100 százalékos befejezettséget.
A napraforgó esetében a gazdák már szinte a teljes munkát elvégezték: a növény tényleges vetésterülete végül 807,7 ezer hektáron realizálódott, ami elhanyagolható mértékben, mindössze 3,2 ezer hektárral maradt el az előzetes várakozásoktól. A napraforgótáblák földrajzilag leginkább a keleti országrészre jellemzőek, a teljes hazai terület közel harmada (29,8 százalék) az Észak-Alföldön, míg majdnem a negyede (23 százalék) a Dél-Alföldön található.
A kukorica vetése május közepén 98,2 százalékos készültségi állást mutatott, ami nagyjából 662,7 ezer hektár bevetett földet jelent a tervezett 674,7 ezer hektárból. A tengeri területi eloszlása némileg változatosabb képet mutat a napraforgónál, bár a fő bázis itt is az Észak-Alföld lett a maga 25,8 százalékos részesedésével. Ezt követi a Dél-Dunántúl 18,6 százalékkal, majd a Közép-Dunántúl, amely a hazai kukorica-vetésterület 15,2 százalékának ad otthont.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
