Körülbelül 240 olimpiai úszómedence kapacitásának megfelelő, 600 ezer köbméteres magántározó létesült Jászberény és Jásztelek határában, amely közvetlenül az aszály sújtotta Zagyva vizét hivatott elvezetni mezőgazdasági területek locsolására. A több mint egymilliárd forintnyi európai uniós forrásból, valamint hazai társfinanszírozásból megvalósult magánberuházás körül kialakult szakmai aggodalmak és lakossági tiltakozások nem maradtak a térségben, országos üggyé váltak: több mint tízezer aláírást gyűjtöttek össze a civilek, a követeléseiket pedig már a szaktárca államtitkárának asztalára is letették.
A létesítményre először helyi horgászok figyeltek fel, miután a töltést átvágva szokatlanul nagy méretű, felnőtt ember combjának vastagságával vetekedő vízcsöveket fektettek le a folyómedertől a szántóföldek felé. Az Átlátszó fedte fel, hogy a száraz, repedezett jászsági tájban magasodó fekete földsáncok mögött egy mesterséges tó épült fel: a Darázs-cégcsoporthoz tartozó Jászberényi Vízöntő Kft. összességében mintegy másfél milliárd forintos összértékű, öntözésfejlesztési támogatást élvező projektje valósult meg.
A beruházó korábban a helyi médiában megerősítette: a tározót téli csapadékkal és a Zagyva vizével tervezik feltölteni, hogy a szarvasmarha- és sertésállomány takarmányozására szolgáló növényi kultúrákat öntözzék belőle.
A hatalmas méretű vízkivétel híre azonnal komoly aggodalmat szült a Zagyva mentén élőkben. Mindez nem túl meglepő, a Szol24-en is számtalanszor olvashattak már róla, hogy a folyó vízhozama az utóbbi évek szélsőséges aszályai miatt időszakosan kritikus szintre esett vissza, a kiszáradás jelei lejjebb, a szolnoki torkolatnál is szemmel láthatóvá váltak.
A helyiek kezdetben falakba ütköztek az engedélyek kutatásakor, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal nem válaszolt a vízkivételi engedélyek részleteit és a pontos vízmennyiséget firtató sajtómegkeresésekre. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is mindössze annyit közölt, hogy a területileg illetékes Kötivizig vagyonkezelői hozzájárulást adott a munkálatokhoz, a beruházás deklarált célja pedig az öntözővíz tározása, és ezáltal „a Zagyva vízkészletének kímélése”.
Azt már Tollas Ágnes mondja hírportálunknak az aHang képviseletében, hogy a tapasztalatok szerint a helyiek többsége már hallott a problémáról és aggódott a vizekért, de korábban nem volt olyan szervezet, amely összefogta volna a tiltakozást.
Sikeres kampányt indítottak a civilek
A kampány első számú követelése a beruházás körüli teljes transzparencia, a projekt ugyanis mintegy 1 milliárd forintnak megfelelő európai uniós támogatásban részesült. Tollas Ágnes hozzátette, az EU-s forrásokhoz általában további, jelentős mennyiségű állami pénzt is hozzárendelnek, ugyanakkor a támogatás pontos nagyságáról jelenleg nincsenek nyilvános információk.
A tiltakozók szeptember 5-én tartották meg a demonstrációt Jászberényben, Halmai Ferenc tiszás országgyűlési képviselő első helyi fogadóóorája során. A rendezvényen felszólalt Schmidt Mihály, az aHang jászberényi ügykoordinátora, aki a kezdetektől vezeti az ügyet, valamint beszédet mondott a ZagyvaMENTIk civil összefogástól Horváth Zsolt. Balogh Péter geográfus, a Vízválasztók Mozgalom elnöke üzenetben támogatta a demonstrálókat.
A tüntetés lezárása után a szervezők fel is keresték a képviselőt az irodájában, aki átvette a petíciót, illetve ígéretet tett arra, hogy belátható időn belül érdemi választ ad, és eljuttatja a követeléseket a döntéshozókhoz. Ez azóta megtörtént, Halmai továbbította a petíciót Bögi Viktóriának, az Élő környezetért felelős minisztérium államtitkárának:
Képek: Átlátszó. aHang
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
