Visszatér a korábbi közigazgatási elnevezésekhez az Országgyűlés: a képviselők keddi szavazásukkal döntöttek arról, hogy a vármegyék megnevezése ismét megye, a területi közigazgatási hivatalok élén álló főispánok titulusa pedig újra kormánymegbízott lesz. A jogszabály-módosítást 134 igen és 52 nem szavazattal fogadta el a parlamenti többség, míg az ellenzéki padsoraiban helyet foglaló Fidesz, KDNP és Mi Hazánk képviselői elutasították az előterjesztést.
A Tisza a változtatások kapcsán úgy nyilatkozott, nem a történelmi múlt tagadása, sokkal inkább praktikus és működési szempontok tették szükségessé az átnevezéseket: a közigazgatási terminológia egyszerűsítése, a jogalkalmazás egységesítése, valamint a hivatali hierarchia közérthetőbbé tétele indokolta a négy évvel ezelőtti átnevezés visszavonását.
A döntés értelmében a törvény a kihirdetését követő napon válik érvényessé, míg az ágazati jogszabályokban szereplő szövegcserék átvezetése október 1-jén lép életbe.
A vármegyei és főispáni titulusokat még 2022 nyarán, az Alaptörvény 11. módosításával vezette be az akkori parlamenti többség. Kocsis Máté akkori frakcióvezető mindezt a következőképp indokolta:
A magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti. A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése.
Akkor a kérdés a kormánypárti oldalon sem volt teljesen vitamentes: Lázár János még 2011-ben, az első alaptörvény-tervezet idején nyilvánosan beszélt arról, hogy a történelmi megnevezések sokakban a cselédvilág és a feudális korszak negatív emlékeit idézik, ezért a józan észre hivatkozva a modern megyei kifejezést tartotta indokoltnak – bár 2022-ben végül a pártfegyelem miatt megszavazta az átnevezési csomagot.
A vármegyei struktúra az államalapítást követően alakult ki, és évszázadokon át a magyar területi igazgatás alapvető kereteként funkcionált. A határok és jogkörök többször módosultak az idők során – legjelentősebben az 1876 és 1881 közötti reformok idején, amikor a kiváltságos székeket felszámolták és rendezték az enklávék helyzetét –, de az elnevezés Trianon után is fennmaradt. A fogalmat a második világháború után, az 1949-es alkotmány elfogadásakor cserélték megyére. Bár a megnevezés 2022-ben visszatért a mindennapi és hivatali nyelvbe, a törvényhozás mostani határozata lezárta ezt a korszakot, így az ősztől ismét a megye és a kormánymegbízott kifejezések határozzák meg a hazai közigazgatást.
Kép: Nagy Balázs
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
