Hogy milyen az ország legmagasabb lakóházában, a 22. emeleten lakni? Remek!

Megosztás

Szolnokon áll az ország legmagasabb, 81 méteres lakóháza. Ez pedig a 24 emeletesként emlegetett toronyház a vasútállomásnál. Elmentünk megkérdezni, hogy milyen is ebben a félelmetesen magas monstrumban lakni. A válaszok meglepőek voltak.

A 24 emeletesként emlegetett toronyház Szolnokon a vasútállomás előtti téren évtizedek óta karcolja alulról a felhőket. Óriási lakótömb egyben, ezt igazolja a több tucatnyi postaládával övezett hatalmas előtér.

Egy férfi azt mondta, nagyon szeret itt lakni. A város felé néz a 17. emeleten található lakása, abból egészen Martfűig is ellátni. Nem olyan régóta él a házban, előtte 18 évig lakott egy 10 emeletesben. Akkor megfogadta, hogy soha többé nem megy ilyen épületbe, aztán az élet mégis úgy hozta, hogy ide költözött. Azt mondta, azért is jó itt lakni, mert innen minden közel van.

Egy másik lakó azt mondta, hogy 1986 óta lakik a házban. Mindössze a 4-en lakik, egy garzonból költözött egykoron ide. Nagyon szeret itt élni, ő is azt mondta, azért, mert minden közel van. Arra a kérdésünkre, hogy nem rossz érzés-e egy 176 lakásos épületben létezni, azt felelte, hogy alig találkozik valakivel.

Ezek után irány a 22-ik emelet. Mire a lift felment, eltelt egy kis idő. Tényleg, egy lékekkel sem találkozik az ember.

A egyik lakásba becsengetve, egy idős hölgy nyitott ajtót. Kiderült, a kezdet kezdete óta, azaz 1976 óta lakik a 22. emeleten. Ráadásul egy földszintes házból költözött ide. Öt gyermeke van, mindegyik szeretett itt élni, ahogy ő is azt mondta, nagyon jó itt lakni.

A 21. emelet utáni lépcsőfordulóból kitekintve az ablakon, a látvány egyszerre volt félelmetes és szédítő.

Ám tovább lehetett menni egy szűk lépcsőn az ismeretlenbe. Kiderült, az a tetőre vezet. Egy ajtón kilépve a szédítő magasban találhatja magát az ember. Az ajtó azonban mindig zárva van, egy papír is figyelmeztet, hogy itt éles szemű kamera is figyel mindent.

Minden bizonnyal sokan tudják, hogy az épület 23-ik emeletén működik a TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló Szolnok – Kopernikusz köre. A csillagvizsgálót eredetileg nem is tervezték az épületbe, annak elhelyezéséről építkezés közben döntöttek. Már nagyjából a 6. emeletnél jártak az építők, amikor a döntéshozók úgy határoztak, hogy legyen egy csillagvizsgáló is a toronyház tetején.

Minderről Szabó Szabolcs Zsolt, a szakkör egyik vezetője (a másik Ujlaki Csaba – a szerk.), a Magyar Csillagászati Egyesület elnökségi tagja beszélt lapunknak.

A szakember hozzátette, hogy a fellelhető dokumentumok alapján sok információ gyűjthető a toronyház építéséről. Ennek azért is nézett utána, mert a 80-as évek elején egy cikkben az jelent meg, hogy az épület erős szélben kileng (ezt egyébként nem tapasztalták sosem).

A szakkörvezető hozzátette, hogy amennyiben ez így lenne, úgy a csillagvizsgálóból nem lehetne precíz, mérésekre alkalmas felvételeket, bolygó- és asztrofotókat sem készíteni. Ám ez nem így van, érdemes megnézni a szakkör tagjainak felvételeit, észleléseit honlapjukon és Facebook-oldalukon.

Az épület olyan csúszózsalus technikával, olyan vasalatokkal épült meg, aminek köszönhetően rendkívül stabil az építmény. Ha valami történne vele, nem összeomlana, hanem egész egyszerűen egy az egyben eldőlne. Lényegében földrengésbiztos. Az elmúlt 10 év során kétszer mozdult meg az épület. Egyszer 2013. április 23-án éjjel, amikor 4,8-es magnitúdójú földrengés keletkezett a Heves megyei Tenk közelében. Másodszor pedig nemrég, amikor Arad mellett volt egy rengés. Akkor egy régi, használaton kívüli ingaóra súlya hozzákoppant az óraszekrény oldalához.  Innen tudták, hogy földrengés lehetett. Egyébként pedig az épület tetején van egy kb. ezer köbméteres beton kocka, amiben van egy 50 köbméteres víztartály, ez pedig egy természetes ellensúlyként viselkedik rengés esetén. Arról nem is beszélve, hogy nagyon mély alappal rendelkezik. 

Szintén Szabolcstól tudjuk, hogy az épület tetejéről természetesen nagyon messzire ellátni. Látni például este Budapest, de Kecskemét fényszennyezési búráját is. Ellátni Öcsödig, Mezőtúrig, Kisújszállásig. A legtávolabbi pont, ami látható volt innen, az a Börzsöny legmagasabb pontja, a Csóványos. A legtávolabbi felhőt, amit innen észleltek, az a Magas-Tátra felett volt, egy zivatarfelhő. De lefotózták naplementében az Alpok árnyékát is, erről csodálatos kép készült.

Sikerült beszélnünk Mochnács Sándorral is. A közös képviselő lapunk érdeklődésére elmondta, ha átlagban lakásonként két lakóval számolunk, akkor bizony egy kisebb falu lakosságának száma jön ki. Ez bizony nem kevés lakót jelent egy helyen. 

Azt is megtudhattuk, hogy van egy különlegessége is az épületnek, ez pedig a portaszolgálat. Korábban nappal is volt, ma már csak este 9 órától reggel hat óráig biztosítja a rendet egy őr. Erre leginkább a hajléktalanok miatt van szükség. 

A képviselő elmondta még, hogy nagyon sok gondoskodást igényel az épület, mert bizony eljárt felette az idő.

Most éppen az ivóvízhálózatot korszerűsítették. Eddig ugyanis csak a hatodik emeletig ment fel a normál körülmények között a víz, a többi emeleten a már említett tetőtéri tárolóból biztosították a vizet. Korábban két szivattyú nyomta fel a tartályba a vizet, de az egyik elromlott. A tartály is beszennyeződött időnként, így ideje volt más megoldás után nézni. Immáron éppen mostantól több szivattyú biztosítja az egész házban a friss városi vizet, kiiktatva a tartályt az ellátásból. Kiépítették a teljes tűzivízrendszert is, úgyhogy ez is megnyugtatóan megoldott már.

Következő lépésként a liftek felújítása történhet meg.

A wikipédia így ír a házról:

A szolnoki toronyház (a köznyelvben „huszonnégyemeletes”) a szolnoki pályaudvar előtt álló magasház, amely 81 méteres magasságával és 22 lakott emeletével Magyarország legmagasabb lakóépülete. 23. emeletén működik az Uránia csillagvizsgáló szolnoki egysége. Huszonnegyedik emelete valójában nincs.

Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején Heim Ernő javaslatára kezdtek el főleg Budapesten toronyházakat építeni a városképileg hangsúlyos helyekre, „megjelölve” ezeket a pontokat. Ezen koncepció mentén született meg a szolnoki toronyház mellett még számos más épület is, mint például a Semmelweis Egyetem Elméleti Tömbje a budapesti Nagyvárad téren, illetve a szolnokihoz nem csak méretében és stílusában, de elhelyezkedésében is nagyon hasonló debreceni toronyház.

Az épületet a fenti elvek mentén a városi közlekedés egyik fontos pontjára, közvetlenül a vasútállomás mellé építették csúszózsaluzásos építési móddal. 1975-ben készült el az azóta megszűnt Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében. Tervezője Liszkai Károly volt. Az épület előtti szökőkúttal és parkolóval ellátott tér Kovács Dezsőné (ÉSZAKTERV) munkája.

A három lift a 22. emeletig szállítja az embereket, onnan gyalog lehet feljutni a 23. emeletre, ahol a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság helyi irodája, valamint csillagvizsgáló működik. 24. emelet valójában nincs, ennek ellenére a helyi köznyelvben az épületre csak „huszonnégyemeletesként” szoktak utalni.

A megközelítőleg nyolcvanezres lakosságú Szolnokot (azóta már nincs 70 ezer sem a lakosság száma – a szerk.) szokás „a magyar felhőkarcolók városa” névvel is illetni, ugyanis a huszonnégy emeletesen kívül helyet kapott még a városban két, egyenként tizennyolc, lakott emelettel bíró toronyház (a Várkonyi téren és a Városmajor úton), valamint egy tizenhat emeletes irodaház is az Ady Endre úton (ez minden bizonnyal a vízügy-székház lehet  – a szerk.).

Madártávlatból a város keleti része
Távolban a Széchenyi lakótelep
Félelmetes mélység vagy ahogy tetszik, magasság
Telis tele antennával a tető
Az a bizonyos 22. emelet, a legmagasabb lakott emelet az országban
Szabó Szabolcs Zsolt azt mutatja, ahogy a lebukó Nap sugarait kitakarják az Alpok hegyei. Ez is látszik a toronyház tetejéről.

Kapcsolódó cikkek