Emberéletekben és milliárd dolláros károkban mérhető a vízkockázatok növekedése

Megosztás

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 1970 és 2019 között több mint 11 000 katasztrófa kötődött az időjáráshoz, ami 2,06 millió ember halálát jelentette és 3,64 billió USA dollár veszteséget okozott globálisan. Európában a legtöbb halálozás az extrém hőmérséklethez kapcsolható, a legnagyobb gazdasági károkat a viharok és az árvizek okozzák. A vízhez kötődő veszélyek is megnövekedtek az elmúlt években és változatlan népességet feltételezve a világ lakosságának +8%-a lesz kitéve újonnan megtapasztalt vagy súlyosbodó vízhiánynak a 2 fokos globális melegedéssel összefüggésben. A szegényebb országok és társadalmi rétegek különösen kitettek a veszélyeknek. Megfelelő és ténylegesen megvalósuló adaptációs stratégiákkal a károk ugyan csökkenthetők, de a klímaváltozás azonnali mérséklése nélkül egy idő után már ezekre sem lesz lehetőség.

Európában az 1970–2019 között feljegyzett időjáráshoz köthető 1672 katasztrófa összesen kb. 160 000 fő halálát okozta és 476,5 milliárd dollár gazdasági veszteséget eredményezett. Kontinensünkön a legtöbb halálozás egyértelműen az extrém hőmérséklethez köthető.

A tíz legszörnyűbb eset (ami a totális halálozás 81%-áért felel) mind az ezredforduló után következett be: hét 2003-ban fordult elő és a listára került még 2006, 2010 és 2015. A Németországban, Olaszországban és Spanyolországban jelentett halálozásoknak több mint 90%-a a 2003-as hőhullámhoz kapcsolódott, a 2010-es eset pedig Oroszországban okozott kimagasló értékeket.

A gazdasági veszteségek fő okozói Európában a viharok (44%) és az árvizek (36%).

A top 10 esetet tekintve (ami a gazdasági veszteség 23%-áért felelős) a lista élén Németország szerepel 16,48 milliárd dollárral a 2002-es áradások miatt.

A víznek nemcsak a többlete, de a hiánya is komoly károkat okozhat: a szárazság okozta károkat 2022 nyarán mi is megtapasztalhattuk. KSH adatai szerint Magyarországon már korábban több évben is jelentős volt az aszályos területek aránya és az idei, 2022-es aszály valószínűleg nagy területen a legsúlyosabb lesz. A mezőgazdasági kárkifizetések 2021-ben 10,9 milliárd Ft-ot tettek ki: ez 65%-kal több mint a 2020-as érték.

Annak érdekében, hogy a potenciális károkat csökkentsük, már most el kell kezdeni az alkalmazkodást. Hazai körökben is találhatunk jó gyakorlatokat és adatokat, amelyek segítik a stratégiák kidolgozását. Azonban ez sem folytatható a végtelenségig: az elsődleges cél a klímaváltozás azonnali mérséklése kéne, hogy legyen.

A teljes cikket elolvashatja a Másfélfok oldalán.

Kapcsolódó cikkek