Vámos Miklós ismét meglepte a szolnoki olvasókat, szokásához híven „elveszített” egy példányt legújabb könyvéből a város egyik padján. Az író maga számolt be erről a közösségi oldalán, ahol azt írta: „Új könyv elvesztése, szokásom szerint. Szolnokon, mert egy óra múlva itt nyitom meg a Könyvhetet. A színház előtt hagyom, egy árnyas padon. VM”.
Tovább olvasom
Ahogy beszámoltunk róla a Szol24-en, idén is különleges programmal ünnepli a megyeszékhely a az egyik legjelesebb magyar költőnk, József Attila születésnapján a Költészet Napját, amelynek keretében a helyiek lehetőséget kapnak arra, hogy megosszák egymással kedvenc soraikat. Szolnok mellett Jászberényben, Karcagon és Újszászon egyaránt rendezvényekkel készülnek.
Tovább olvasom
Az integráció jegyében idén immár tizennegyedik alkalommal hirdetett irodalmi pályázatot amatőr írók számára a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete. A „Fények vakondja” elnevezésű verseny nemzetközi magyar nyelvű megmérettetés, látássérült és látó alkotók egyaránt indulhatnak irodalmi munkáikkal. Az egyesület közleménye szerint a pályázat célja az irodalmi tehetségek támogatása és a közösség összekapcsolása.
Tovább olvasom
Az idei Ünnepi Könyvhét egyik legjobban várt alkotása Darvasi László Neandervölgyiek című regénye, egy háromkötetes monumentális alkotás, amely a magyar irodalom kiemelkedő teljesítményeként jelenik meg. Az 1700 oldalas nagyregény 1908-tól 1957-ig ível át, és a XX. századi magyar történelem viharait mutatja be egy alföldi mezőváros és lakóinak sorsán keresztül.
Tovább olvasom
Közel százharminc jobbnál jobb pályamű érkezett a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének irodalmi pályázatára, melynek idén a hála volt a témája.
Tovább olvasom
Az integráció jegyében hirdetett pályázatot amatőr írók számára a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete. Az idén immár tizenharmadik alkalommal meghirdetett Fények vakondja elnevezésű pályázat egy országos verseny, amelyen látássérült és ép személyek egyaránt indulhatnak irodalmi alkotásaikkal. Március 17-ig küldhették el pályázataikat a novellisták.
Tovább olvasom
Melyik a szebb és a gyöngébb nem? A nő létének legfőbb kiteljesedése a házasság és a gyerekvállalás? Az asszonynak az ura alatt és a konyhában a helye? Politikus vagy apolitikus a nő, vagy „dísznő”? Messziről indul a történet, de napjainkig ível.
Tovább olvasom
A hetedikesek számára készült irodalom munkafüzet már a borítólapját tekintve sem sikerült a legtökéletesebbre. Kölcsey Ferenc testtartását ugyanis rendkívül sokan félreértették, így végül lecserélték a képet. Ahogy a 444.hu megírta, “nem fasza többé” a munkafüzet. Lecserélte az Oktatási Hivatal a hetedikes irodalom munkafüzet borítóját, amin Ferenczy István Kölcsey-szobra volt látható: a szobor antik költőként, tógában ábrázolja a Himnusz íróját, kezében… …egy papirusztekerccsel. Az új címlapon is van tekercs, de Franz Eybl litográfiáját sokkal nehezebb félreérteni, mint a szerencsétlen szögből fotózott szobrot. Legalább az, akinek a régi van meg, gyönyörködhet még benne.…
Tovább olvasom
Irodalmi pályázatot hirdet a karcagi Déryné Kulturális, Turisztikai, Sport Központ és Könyvtár. A pályázat a „Szép vagy alföld, legalább nekem szép!” címet kapta, célja az emlékezés az ifjúság költőjének, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára és az alföld szépségének, az alföldi ember és a táj kapcsolatának irodalmi bemutatása. A pályázatra minden 14-19 év közötti, karcagi középiskolás jelentkezhet, egy pályázó maximum 2 művet küldhet be a pályázatra.Egy mű maximális hossza 4 gépelt oldal lehet. A sikeresen szereplő alkotások szerzői közül többen pénzjutalomban, oklevélben, különdíjban és ajándékcsomagban részesülnek. A zsűrizést független, irodalmárokból és…
Tovább olvasom
Ahmed Amran 1966-ban egy 200 lelkes jemeni faluban született. A pici hegyi falut (ahogy egy interjúban jellemezte) még a térképek sem jegyzik, a legközelebbi város több mint 3 órányira volt a településtől, amit teve- vagy szamárháton lehetett megtenni. A faluban nem volt iskolaszerű oktatás, így ritkaságszámba ment, ha valaki tudott írni és olvasni. Ahmed Amran a helyi vallási vezető segítségével megismerkedett a betűkkel és öt-hatéves korára már folyékonyan olvasott, később írt is. A kis, világtól elzárt faluban kevés munka akadt, így a legtöbben messzi vidékekre utaztak, ahonnan csak évek múltán…
Tovább olvasom