A kutatások előrejelzései szerint, amennyiben nem történik drasztikus változás, akkor Magyarország demográfiai katasztrófa felé halad. A 2,1 reprodukciós küszöbértéktől tartósan elmaradunk. Ez koránt sem rémhír, hiszen a születésszám alakulása bizony okot ad az aggodalomra. 2022-ben hazánkban ugyanis 1,58 volt a teljes termékenységi arányszám, amivel Európában a középmezőnybe tartozunk.
Ezzel a kormány is tisztában van, ezért számos intézkedéssel igyekszik a családra vágyó párok gyermekvállalási törekvéseit ösztönözni. Azonban tekinthetjük úgy, hogy elsősorban a nőkre nehezedik a teher. Miszerint egyfajta „nemzetmentő” feladat hárul rájuk a nagycsaládos lét bevállalásával, ezzel hozzájárulva a reprodukciós küszöb eléréséhez. A gyerekvállalás persze „édes teher”, hiszen anyának lenni jó dolog. Azonban a babavárás öröme saját elhatározásból, vagy nőként a nemzeti érdek magukra vonatkoztatása egyfajta „közösségi elvárás” hatására, bizony nem ugyan az az attitűd. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a statisztikai adatok szerint az elmúlt 52 évben 20,23 százalékkal csökkent a népességszám, amivel a 4 legrosszabb helyzetben lévő megye közé tartozik.
Látszólag nem panaszkodhatunk a támogatások terén, de „nem mind arany, ami fénylik”
Ha részleteiben megismerkedünk a lehetőségekkel, akkor kiderül, hogy meglehetősen szűk mezsgyében gondolkodnak a döntéshozók. A kedvezmények többsége csupán a 30 év alatti, gyereket vállaló nőkre vonatkozik. Vajon felvetődhet-e az esélyegyenlőség kérdése, amikor a 30. életévét betöltött nőket eleve kizárják egyes kedvezmények köréből. A „harmadik x” elérésével már nem jár az anyának a diákhitel elengedés, és a személyijövedelemadó-mentességhez sem csak a korosztályi feltételnek kell megfelelni.
forrás: https://nav.gov.hu/ado/szja/szja-kedvezmenyek-2023/30-ev-alatti-anyak-kedvezmenye
A nagycsalád bevállalása egyenes út az eladósodáshoz?
Impozáns lehetőségnek tűnik a felületes szemlélőnek a falusi CSOK, mint „kézenfekvő” otthonteremtési megoldás. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy csak a listában szereplő, preferált kistelepülések közül választhatunk:, ami jócskán felveti a munkavállalási lehetőség kérdését is a családfenntartó számára. Bár BAZ vármegyében 2023. 1. negyedévében viszonylag magas, 68,4 volt a foglalkoztatási arány, azonban 2022. azonos időszakához képest nőtt a munkanélküli lakosok száma.
Ha ehhez hozzátesszük, hogy a nettó átlagkereset ebben a vármegyében koránt sem magas, akkor jogosan felmerülhet a kérdés, hogy az országrészek közötti különbségeket szemlélve, milyen eséllyel indulhat neki Borsodban egy fiatal pár a sokgyermekes családi létnek. Miből vállalhatja be a mindennapi kiadások mellett a CSOK és a Babaváró kölcsön meglehetősen magas törlesztő részletét a létbiztonság fenntartásával. A megélhetés érdekében az ingázás a lakhely és a munkahely között szükség esetén persze bevállalható, azonban ez azt jelenti, hogy a munkába eljutás – munkavégzés – hazaérkezés napi időkerete az apát majdhogynem kizárja a család hétköznapi életéből. Az anya pedig a munkanapokon gyakorlatilag „magára marad” 3-4 gyerekkel. Ez komoly életszervezési kérdéseket vet fel akkor, ha az adott – falusi CSOK érintett – településen, nem ideális az óvodai és iskolai ellátottság. Igencsak „feladhatja a leckét” a több gyereket nevelő anyának a napi logisztika megszervezése, amennyiben iskolás gyermekét, kisbabával az ölében kell eljuttatnia reggel egy a lakóhelyétől távolabb lévő oktatási intézménybe, majd délután hazahoznia, amennyiben nincs kire hagyni a kisebb testvért. A gyermekorvosi ellátás terén is nehézségekbe ütközhet a család, ami szintén nem könnyíti meg az anya helyzetét, ha például nincs autó a családban, vagy az anya nem tud vezetni.
Azt sem szabad elfelejteni a tervezésnél, hogy a CSOK hitellel megvásárolt ingatlant 10 éven belül csak akkor lehet eladni, ha a család kamatostól vissza tudja fizetni a támogatás összegét. Ugyanez a feltétel az ingatlan esetleges bérbeadásakor is.
A vissza nem térítendő rész a bevállalt gyermekszám szerint, sávosan alakul. Érdemes alaposan utánajárni a lehetőségeknek mielőtt beleugrunk a hitelbe, és megismerni a bankok ajánlata közötti különbségeket. A CSOK 20 évre szóló hiteltörlesztéséhez ésszerű a családi költségvetést hosszú távra kiszámolni, már amennyire egy családi költségvetés hosszú távon előre tervezhető ma Magyarországon. Tekintetbe véve a foglalkoztatási statisztika számait és az infláció alakulását az elérhető kereset arányában.
Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a párok mikor, hol és hogyan vágnak bele a gyerekvállalásba. Ez pedig nem csupán az esélyegyenlőség kérdését veti fel. Hanem azt is, hogy aki szeretné valamilyen okból az életét előre megtervezni, annak elég sok saját szempontot kell – mondjuk úgy – hozzá igazítania a kormányzati intézkedésekhez, ha a kedvezményezettek körébe akar kerülni. Már amennyiben nem rendelkezik olyan családi háttérrel, amely valamiképpen tényleg szabaddá teszi a saját választását. Beleértve azt is, hogy hova hajlandó költözni a falusi CSOK igénybevételéhez, találnak-e ott munkát a család fenntartásához, vagy bevállalják az ingázást a munkahelyre a lakhatás megteremtését elvileg segítő hitel érdekében.
Ha már megoldódott a nagycsaládos lakhatás kérdése, akkor folytatódhat az adósság bevállalás a babaváró kölcsönnel, ami ma már szinte „percek alatt”, akár online is elérhető.
„Jó hír”, hogy a babaváró hitelnél a legújabb rendelkezések szerint 2024. január 1. és 2024. december 31. között olyan párok is igényelhetik a kölcsönt, ahol a nő már betöltötte a 30. életévét, de még nem töltötte be a 41-et. A hitelképesség bírálat persze nem úszható meg! Viszont a szabadon felhasználható, akár 11 millió forint összeg jól jön a családnak, ha bírja „szusszal” a törlesztést.
Mennyit bír el a 3-4 gyereket nevelő pár családi büdzséje?
Nem kell „matek zseninek” lenni, hogy némi kétség merüljön fel a családi kassza terhelhetőségét illetően. Ez még akkor is igaz, ha a „mézes madzag” azt ígéri, hogy kezdetben a törlesztés könnyített feltételekkel értendő. Azonban koránt sem kérdéses, hogy amit „nem fizetünk meg a réven”, azt a mondás szerint is megkérik a „vámon”.
Ha a család viszonylag „jól áll” anyagilag, akkor a családi kupaktanács dönti el, hogy mennyi adósságot és hány gyereket vállalnak be a fiatalok. Az ingatlanárakat figyelembe véve a lakás vagy házvásárlás koránt sem valósítható meg csupán a CSOK 10 milliós keretéből. Ha ehhez hozzávesszük a szabadon felhasználható babaváró kölcsön 10, illetve 2024-től akár 11 milliós hitel keretét, akkor bizony a havi törlesztő részletek már súlyos terhet jelentenek a családnak.
Az adósság csapda megkeserítheti a mindennapokat
A 2 szülő, 3-4 gyerek konstrukcióval már nem fér bele a család egy „átlagos” autóba
Az eladósodás mértéke könnyen fokozható egy minimum 7 üléses nagycsaládos autó beszerzésével, ha ezt a kedvezményt is igénybe veszi a család. Tudni kell azt is, hogy a kötelező biztosítás és a törlesztő részlet mellett sok helyen számolni kell azzal, hogy Cascot is kötni kell a hitelre vett autóra, ami bizony borsos összeggel fejelheti meg a kölcsöntörlesztések miatt amúgy is magas havi kiadásokat. Ezt enyhítendő „családbarát” megoldásokkal igyekeznek a casco biztosítás megkötésre ösztönözni a biztosítók. Ugyan a Nagycsaládos Autóvásárlási támogatás vissza nem térítendő állami támogatás, ami jó segítségnek tűnhet, ez azonban koránt sem jelenti azt, hogy ennyiből megúszható egy minimum 7 üléses gépkocsi. Ugyanis a rendelkezés szerint: a támogatás összege a gépkocsi bruttó vételárának 50%-a, de maximum 2,5 millió forint, és csak új vagy maximum 2000 km-t futott, bemutató autókra érvényes. Nem kérdés, hogy az „ingyen milliók” igénybevételéhez a családnak ismét mélyen bele kell nyúlni a zsebébe. Ráadásul az állami támogatással megvásárolt autó 3 évig nem adható el. Viszont a támogatás visszafizetésére nem csak akkor kötelezhető a tulajdonos, ha az időkorláton belül értékesíteni akarja az autót vagy köztartozása keletkezik. Hanem például válás, vagy az élettársi kapcsolat megszűnése esetén is érvényesíthető a támogatás visszaadásának kötelezettsége.
Mit ér a nő, ha nem akar „gyerekgyár” lenni?
Nagy kérdés, hogy Magyarország a kiművelt emberfők tudása által „gyarapodó” ország kíván-e lenni az elkövetkező évtizedekben, vagy – elsősorban a nőkre vonatoztatva – „csupán” a demográfiai hiátus betöltése az elsődleges célja a kormánynak?
Széchenyi István örökérvényű megállapítását senki sem vonja kétségbe, miszerint „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.” Azonban úgy tűnhet a jelenlegi intézkedések fényében, hogy a nők ebbe a kategóriába nehezen férnek bele. Mert bizony könnyen lehet, hogy választaniuk kell a tudományos karrier – vagy egyáltalán a karrier – és a több gyermekes anyaság között. Ideális esetben ugyanis, ha rögtön az érettségi után bekerülnek főiskolára vagy egyetemre, akkor 22-23 éves koruk táján szerezhetik meg az első diplomájukat. Amikorra már meg is kell találják „életük párját”, hogy a kormány által meghatározott életév sávig az otthonteremtés és a gyermekvállalás terén (30 éves koruk előtt) belekezdjenek az anyai hivatás teljesítésébe. Ezen közben persze elvileg doktori iskolába is járhatnak, sőt a felsőfokú tanulmányokat végző anyáknak járó kedvezmények is megilletik őket. Azonban a doktori iskola követelményei, a kutatómunka és számos más kötelezettség nehezen illeszthető össze a mindennapokban azzal, hogy mindkét fiatal szülő olyan anyagi bázissal rendelkezzen, amely megfelel a CSOK és a babaváró hitel törlesztéséhez szükséges feltételeknek is.
Akkor sem könnyebb a nő helyzete, ha nem a magasan kvalifikált, tehát hitelképesség terén jobb feltételeket biztosító szakmák felé vonzódik, hanem a diploma megszerzésével egyből beleveti magát a munka világába. A többgyermekes anyukák munkavállalási esélyei cégenként meglehetősen változó. A fiatalon 3 gyermeket bevállaló nő, ha mindhárom gyermekkel kihasználja a CSED és a GYED nyújtotta lehetőségeket és otthon marad, akkor nagyjából 8-10 évre esik ki a saját szakmájából. Ez ma határozottan kockázatos vállalás, hiszen a szakmák zömében a technikai fejlődés folyamatos tanulást kíván. Egy közel 10 éves kiesés során a megszerzett tudás már elavultnak számít. Emellett, ha csak a pedagógus életpálya modellre tekintünk, abból jól megérthető, hogy hány év tanítás, folyamatos képződés szükséges ahhoz, hogy valaki elérjen egy magasabb minősítést és az ezzel együtt járó fizetési kategóriát. A pedagógus pálya azért is jó példa, mert nagymértékben elnőiesedett szakmának/hivatásnak számít. Tehát a nagycsaládos modellel a munka világából kieső nők érzékenyen érinthetik az oktatás területét.
A jól képzett szakemberhiány igaz az egészségügyre is, ahol az asszisztensek, és a kórházi ellátásban többműszakos beosztásban dolgozó nők aránya elég magas. A sokgyermekes lét bevállalásával kieső szakemberhiány pótlása meglehetősen nagy fejtörést okozhat a döntéshozóknak.
Az „ideális” családfő 3 gyerek esetén is el tudja tartani a családját
Azonban megszemlélve Magyarország válási statisztikáját, azt látjuk, hogy egyáltalán nem biztos, hogy 2-3-4 gyerek bevállalásával be lehet biztosítani a házasságot. A Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben országosan 63967 házasságkötés és 17695 válás történt Magyarországon. Amikor pedig egy anyuka 3-4 gyerekkel egyedül marad, akkor bizony komoly problémákkal néz szembe, és esélye sincs arra, hogy munkahelyi jövedelem nélkül tartósan fenn tudja tartani a családot. Az persze kérdés, hogy gyerekét egyedül nevelő szülőként, több gyermekes anyukakánt milyen esélyekkel indulhat egy álláspályázaton.
Egy nő nem választhat életre szóló hivatást, ha a családtámogatási rendszer által biztosított kedvezményeket igénybe vevő nagycsaládos anya akar lenni?
A magasan kvalifikált nő esélye a munkaerőpiacon való elhelyezkedéskor elvileg jobb, azonban 3-4 gyermek mellett, – amennyiben figyelembe vesszük a magyarországi családtámogatási politika előirányzott menetrendjét -, nem találunk „tömegével” olyan nőket, akik a karrier építést és a többgyermekes anyai létet bevállalva, párhuzamosan tudják ezt megvalósítani. A társadalmi és gazdasági berendezkedés jelenleg sokkal inkább a kétkeresős családmodellt feltételezi, mintsem az „egyszemélyes”, elsősorban a jól kereső apa családeltartási képességére épülő verziót preferálja. Ha ehhez hozzászámoljuk a válási statisztika kíméletlen mutatóit, akkor azt kell gondolnunk, hogy a 2,1 reprodukciós küszöbérték elérése még sokáig csak álom marad hazánkban. Miközben a kormányzati kommunikáció sokkal inkább azt sejteti, hogy a nőnek elsősorban a családban a helye, ahol a „fészekalja” gyerkőc nevelésével kell „karriert” csinálnia, mintsem a választott hivatásának élve, munkahelyi karrierépítésen dolgozzon. A nemzetmentés feladata tehát jószerivel a nők vállán nyugszik a születésszám tekintetében, azonban a férfiak sem ülhetnek ölbe tett kézzel, hiszen a nagycsaládos lét fenntarthatósága ebben a családi konstrukcióban nagymértékben múlik az apa keresőképességén. Ha ezt a víziót néhány évtizedre előrevetítve szemléljük, akkor bizony egyáltalán nem irigylésre méltó jövő vár a gyermekeinkre akár leány, akár fiú születik a családba. Azt a jövőképet pedig említeni sem érdemes, hogy a nyugállományt elérő nagyszülő korosztály sem pihenhet meg a sok évtizedes munkát követően, mert bőven be kell szállnia a nagycsaládos gyermek logisztikai feladataiba. Ehhez választhatja a „főállású” nagyszülői szerepkört, vagy csak úgy, az unokái iránti szeretetből száll be a családi létfenntartásba. Legalább is a bébiszitter költségeinek mérséklése érdekében, vagy a különböző korosztályú gyermekek szállításából kivéve a maga részét. Persze ez csak akkor lehetséges, ha egy településen lakik a több generációs család, ami a falusi CSOK preferálásával koránt sem mindenhol biztosítható. Az eljövendő új világ tehát nem csak a 21. század számos kihívását tartogatja a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek számára, hanem a családi vonatkozásokban is meglehetősen új szemléletmódot kíván meg mindenkitől.
