Az elmúlt napok heves csapadéktevékenysége miatt országszerte villámárvizek voltak. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Gyöngyöstarjánban ketten meghaltak, amikor elsodorta őket a víz. A Másfélfok szerint ezek a tragikus helyzetek csak fokozódni fognak, ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést, ugyanakkor már most is vannak a kezünkben olyan megoldások, amelyekkel enyhíthetnénk ezeket a helyzeteket.
A csapadék az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem, térben és időben is, továbbá június és július a legcsapadékosabb hónapok Magyarországon. Az évi átlagos összeg nem fog jelentősen módosulni a klímamodellek szerint, azonban annak időbeli eloszlásában változás valószínűsíthető. Nevezetesen, több lesz az extrém, nagycsapadékú nap (azaz amikor egyszerre, rövid időn belül hullik le nagyobb mennyiségű eső), ugyanakkor az egybefüggő száraz időszakok is hosszabbá válnak a nyári időszakban. Ez a megváltozott eloszlás pedig aszályok, villámárvizek, földcsuszamlások kialakulásához vezethet, amely sem a mezőgazdaság, sem az infrastruktúra szempontjából nem kedvező. Bár Medárd nap kapcsán a számok azt mutatják, hogy nem működik a népi jóslat, június 8-át követően megnőtt a a 10 mm-t meghaladó csapadékú napok száma az 1971-1996-os időszakhoz képest. Mit tehetünk?
A jelenlegi vízgazdálkodási rendszerekkel nem lehet hatékonyan megbirkózni az egyre szélsőségesebb csapadékkal, árvizekkel, aszályokkal, ezért paradigmaváltásra van szükség. Olyan összetett, integrált rendszereket kell kiépítenünk, amelyek a víz elvezetése helyett annak megtartására törekednek. Ebben segítségünkre vannak a természetalapú megoldások, amelyekből több sikeres megoldás került megvalósításra a LIFE-MICACC projekt keretein belül Magyarországon. További nagy előnye ezeknek a megoldásoknak, hogy párhuzamosan több problémát képesek kezelni, miközben számos járulékos hasznuk van. Ugyanez a megközelítés érvényes a gátakra és a folyókra is, ráadásul a természetalapú megoldások olcsóbbak is, mint a nagy infrastrukturális beruházások.
Városainkban a kék-zöld infrastruktúra segíthetne rajtunk, a fővárosra létezik is egy ilyen kék-zöld körgyűrű terv az átmeneti zónában, ami vissza tudná tartani a lezúduló csapadék nagy részét, csökkentve a belváros elöntésének a kockázatát. Egyszerűen túl sok a mesterséges felület, így a víz nem képes elszivárogni, ezért elkerülhetetlen ezeknek a felületeknek a csökkentése. Egyszerűen fogalmazva: fel kell törnünk a betont a városainkban és több zöld felületet kell létrehoznunk! Kiemelten fontos továbbá a korai előrejelző rendszerek fejlesztése, hogy a társadalom időben értesüljön a közelgő veszélyről.
Bizonyos mennyiségű csapadék felett azonban az alkalmazkodás nehézzé, vagy egyenesen lehetetlenné válik. Ezért továbbra is elkerülhetetlen a klímaváltozás mérséklése, ha nem akarjuk, hogy tovább romoljon a helyzet a jövőben.
