Ne csak beszélj, cselekedj is! Három aktivitás, amellyel tehetsz a környezetért

Májusban két alkalommal is a természetet ünnepeljük – május 20-án a Méhek Világnapját, május 22-én pedig a Biológiai Sokféleség és a Magyar Természet Napját. Ezeknek a napoknak abban van nagy szerepe, hogy felnyissa a szemünket: mi egyén szinten is sokat tehetünk a környezetünkért, a földünkért. A Game On projekt segítségével összegyűjtöttünk három olyan aktivitást, amely segít a hétköznapokban is környezettudatosnak maradni. Tanuljunk és buzdítsunk erre másokat is! Sokan aggódva figyeljük a klímaváltozásról szóló híreket és szorongva gondolunk a jövőre. Fontos, hogy jól tájékozódjunk a témában és megbízható forrásokból szerezzünk információkat, mert…

Tovább olvasom

A magyar borokat sem kíméli a klímaváltozás

Az elmúlt húsz évben harmadával csökkent a szőlőművelési terület Magyarországon, azonban javult a megtermelt bor minősége. Az elmúlt fél évszázadban viszont 25%-kal nőtt a hőösszeg, és ezzel összefüggésben – az éves ingadozások ellenére – a termésátlag is. Jelenleg a hazai borvidékek 70%-án fehér borszőlő van telepítve, azonban a változó klimatikus viszonyok miatt ez radikálisan megváltozhat. 2001 óta napjainkra harmadával csökkent a szőlőművelési terület Magyarországon, azonban javult a megtermelt bor minősége. A szőlő alapvetően egy melegigényes növény, a cukorfokkal a klimatikus viszonyokból számítható hőösszeg erősen összefügg. Az elmúlt fél évszázadban viszont 25%-kal nőtt…

Tovább olvasom

LMP: Az akkumulátorgyárak elpazarolják a vizünket

Ha megépülnek és működni kezdenek a kormány által tervezett akkumulátorgyárak, azok mintegy 15 százalékkal, évi 70 millió köbméterrel növelik meg az ország vízigényét. Nem szabad a vízkincsünket az akkumulátorgyárakra fordítani, miközben az ország éghajlatát egyre aszályosabbá teszi a klímaváltozás – jelentette ki hétfői, online is követhető sajtótájékoztatóján Süveg Anna, az LMP szóvivője. A politikus közölte: ha megépülnek és működni kezdenek a kormány által tervezett akkumulátorgyárak, azok mintegy 15 százalékkal, évi 70 millió köbméterrel növelik meg az ország vízigényét. Elmondta: az LMP közérdekű adatigényléssel fordul a kormányhoz, hogy megtudja, mely akkumulátorgyártó cégekkel…

Tovább olvasom

Klímasemlegességi kisokos

Nyolc, kizárólag fejlődő vagy legkevésbé fejlett, egyébként is rendkívül alacsony kibocsátású és/vagy területarányosan nagy esőerdőkkel borított ország volt eddig képes klímasemlegessé válni a Földön, azaz nem bocsátanak ki több üvegházgázt, mint amit természetes elnyelőkkel ne tudnának ellensúlyozni. Ami jó hír, hogy több mint 90 ország is papíron elkötelezett e cél iránt, ami lefedi a globális kibocsátások közel 80%-át. A rossz hír azonban, hogy konkrét ütemtervek nélkül ezek hitelessége és sikeressége erősen kérdéses. Bhután, Comore-szigetek, Gabon, Guyana, Madagaszkár, Niue, Panama, Suriname – Nyolc, kizárólag fejlődő vagy legkevésbé fejlett, egyébként is rendkívül alacsony…

Tovább olvasom

A Föld melyik részére meneküljünk a klímaváltozás elől?

Azt már tudjuk, miért kell elfelejteni, hogy a Marsra költözünk, de egy interjúban olyan neves intézmények, mint az Amerikai Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA), az Oxfordi Egyetem vagy a UML (Massachusetts Lowell Egyetem) kutatói próbálták megválaszolni azt a kérdést, hogy mi a klímaválság szempontjából legbiztonságosabb hely a Földön? A válaszok nem azt fogják tükrözni, amire először gondolnánk. Földrajzi szempontból nézve Új-Zéland, Izland, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Írország jó pozícióból indul. Ha csak a földrajzot nézzük, legalább 3 fontos kategória van a rangsorolás alapján: 1) Gyakoriak az enyhe időszakok, 2) Alacsony a szélsőséges…

Tovább olvasom

Megduplázódhat a parlagfűre allergiások száma, a klímaváltozás pedig hosszabb és súlyosabb pollenallergia-szezont hozhat

Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár húsz év múlva több mint megduplázódhat (33 millióról 77 millióra) Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. A különösen érintett területek között szerepel Magyarország is. Az allergiaszezon kezdetét meghatározza az aktuális időjárás. Idén enyhe tél volt, így 2023-ban már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon. A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában. Az allergiás megbetegedésekért elsősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten, több pollent és hosszabb…

Tovább olvasom

Millió tonnákban mérhető károsanyag-kibocsátást spórolhat meg Magyarország a lakásállomány szigetelésével

2030-ra a tagállamoknak uniós szinten immár nem 30 százalékos, hanem 32,5 százalékos energiamegtakarítást kell elérniük, amely csak úgy lehetséges, hogy az összes energiafelhasználás 32 százalékáért felelős épületek fűtési-hűtési célú energiafogyasztását drasztikusan, alig 10 éven belül szinte nullára csökkentjük. Ugyan az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, – Európában ez csaknem 20 százalékkal csökkent – de ez még mindig nem elégséges ahhoz, hogy hazánk is teljesíteni tudja a 2030-as célszámokat. A Föld légköre 1985 óta megállíthatatlanul melegszik, és a Föld Napja alkalmából klímavédelmi szervezetek is figyelmeztetnek arra, változtatásra van…

Tovább olvasom

Egyre többen vannak az idegenhonos kártevők a magyar mezőgazdaságban

Amikor idegenhonos kártevőkről hallunk, a többség a 2013-ban hazánkban megjelent ázsiai márványpoloskára asszociál, ami azonban csak a jéghegy csúcsa. Az 1940-es évek óta a hazai gazdálkodóknak kultúrától függően 5-13 új idegenhonos kártevővel kellett szembenéznie. Az Újvilág felfedezését követően folyamatos, de az utóbbi években exponenciális növekvő számú az idegen fajok betelepedése az új élőhelyekre. Ez globális probléma, ami komoly kockázat a kontinens egész mezőgazdaságának.  Az emberi tevékenység (pl. iparszerű termelés, urbanizáció) és az éghajlatváltozás együtt jelentős hatással vannak a kártevők életterének átalakulására, eltolódására.Hazánkban a regisztrált növényevő kártevők közel 15%-a adventív faj, azaz…

Tovább olvasom

Egyre gyorsabban emelkedik a tengerszint a klímaváltozás miatt

A globális tengerszint több mint kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a mérések első évtizedében, 1993-2002 között – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a tendencia a következő évtizedekben folytatódik. A gleccserek olvadása és az óceánok rekordmértékű felmelegedése – amely a víz tágulásával jár – hozzájárult ahhoz, hogy a tengerszint 2013 és 2022 között évente átlagosan 4,62 milliméterrel emelkedett – számolt be róla a WMO a klímaváltozás súlyos hatásait taglaló jelentésében. A vízszintemelkedés mintegy kétszerese az 1993 és 2002 között mért növekedésnek. Az 1990-es évek eleje óta…

Tovább olvasom

Lezárult a Levegő Munkacsoport pályázata

Elgondolkodtató a fiatalok zöld városi mobilitásról alkotott képe a Levegő Munkacsoport pályázatára beérkezett alkotások alapján. A civil szervezet szerint minél több szemléletformáló programnak kellene elindulnia a témában, hiszen jelenleg a legkisebbek csak a „megszokott”, de nem feltétlen élhető városi példákat látják. A Levegő Munkacsoport idén februárban írta ki „Milyen városról álmodsz?” című kreatív pályázatát az általános iskolai diákok részére. A fiatalok három kategóriában küldhették be elképzeléseiket arról, hogy milyen környezetkímélő módon működő városban élnének szívesen. Az előzsűrizést követően az alkotásokat a közösségi médián keresztül, lájk formájában értékelhette az internet népe április közepéig.…

Tovább olvasom