Idén is elindul az ÖkoTanoda képzés és tanulmányút

Az ÖkoTanoda EU+ képzés fő célja, hogy az uniós politikai rendszert jobban megértsék a fiatalok, és rálátást kapjanak a világ dolgaira. A program részvételi alapon működő ismeretterjesztő, szervezet- és közösségfejlesztő képzéssorozat. A résztvevők az utóbbi években is sok területről érkeztek, egyvalami azonban közös bennük: részt akarnak venni a klímaváltozás elleni harcban. – írták a képzés szervezői. Elsősorban olyan, 18-29 év közötti, angolul legalább középfokon jól beszélő fiatalok jelentkezését várják, akik érdeklődnek az európai ügyek iránt, de ugyanakkor a gondolkodásmódjuk közel áll a fenntarthatósághoz és a zöld politikához. A résztvevők 2022.…

Tovább olvasom

Környezetvédelmi kvízzel nyerhetünk értékes ajándékokat

Májusban egy játékkal készül az Ökopolisz Alapítvány: a hónap végéig minden héten egy rövid, környezetvédelmi témájú kvízzel várnak mindenkit oldalukon, a szerencsés kitöltőket pedig ajándékkal is megjutalmazzák. Mit kell tenned, ha szeretnéd megnyerni az értékes, heti ajándékcsomagok egyikét?  Töltsd ki az adott heti kvízt az Ökopolisz Alapítvány oldalán.  A  heti tesztek kitöltői között minden hétfőn kisorsolják! A kvízt az Ökopolisz weboldalán találják erre a linkre kattintva.

Tovább olvasom

Védett és fokozottan védett növényeink

Magyarországon több mint 800 növényfaj (a gombákat és zuzmókat is beleértve) védettnek számít. Védett és fokozottan védett növények — Mi a különbség? Hazánkban a védett növényeken belül is megkülönböztetünk fokozottan védetteket, és ahogyan a hatályos természet védelméről szóló törvényben olvashatjuk, „a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk javítása, a jelen és jövő nemzedékek számára való megőrzése, a természeti erőforrásokkal történő takarékos és ésszerű gazdálkodás biztosítása, a természeti örökség és a biológiai sokféleség oltalma, valamint az ember és természet közötti harmonikus kapcsolat – nemzetközi…

Tovább olvasom

Mekkora az ökológiai lábnyoma?

Az emberi élet fenntarthatóságának meghatározására szolgáló másik mérőeszköz a szénlábnyom. Ez megmutatja, hogy egy személy mennyi CO2-kibocsátást okoz egy adott időszakban. A számítás kiindulópontja a Föld természetes biokapacitása, amely elméletileg az emberiség rendelkezésére áll. Ez a bolygó különböző területeiből adódik, beleértve az olyan termőterületeket, mint a szántóföldek, legelők, halászterületek, művelt területek, erdőterületek és a szén-dioxid-kibocsátást megkötő földterületek. Az ökológiai lábnyom érvényes mértékegységeként a földterület átlagos biológiai termelékenységét, az úgynevezett “globális hektárt” (gha) határozták meg. De mennyit is használunk valójában? Az élelmiszertermelés, az állattenyésztés, a fogyasztási cikkek gyártása, az energiatermelés, a…

Tovább olvasom

Rengeteg az eldobott maszk

A világ legtöbb országában törvényi előírás a maszk viselése a koronavírus terjedésének megfékezése és a fertőzés kockázatának alacsonyan tartása érdekében. Miközben az emberek maszkokkal védekeznek a vírus ellen, a maszkok komoly problémát jelentenek a környezet számára — különösen, ha nem megfelelően “ártalmatlanítják” őket, és az utcára vagy a folyókba kerülnek, ahonnan végül a tengerben kötnek ki. A Nature Sustainability című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a Portsmouthi Egyetem brit kutatói közelebbről is megvizsgálták ezt a problémát. A tizenegy országban végzett vizsgálat középpontjában az állt, hogy a kormányok által hozott védelmi intézkedések miatt mennyi…

Tovább olvasom

Ellensúly-est: A Márki-Zay jelenség, a populizmus és a választási rendszer | videó

Oross Dániel megjelenő írása kapcsán, mely a Márki-Zay jelenséget vizsgálja, szó esett arról, mit is nevezünk populizmusnak, hiszen számtalan definíció létezik erre a fogalomra. Populista-e Márki-Zay Péter, mert nincs mögötte politikai párt, vagy mert olyan kérdéseket és radikális kijelentéseket tesz, amiket a hagyományos pártok nem? De a beszélgetés során felmerült az a kérdés is, hogy a populizmust lehet-e egyáltalán pozitívan értelmezni. A 2022-es választások közeledtével a politikai helyzet egyik fontos tényezőjéről a választási rendszerről is szó esett, hiszen korábban az ellenzék is arányos választási rendszert követelt, így az a forgatókönyv…

Tovább olvasom

Karácsonyfa, égősor, girland — Mihez kezdj a karácsony „maradékaival”?

Talán kissé durva a kérdés, de hisszük, hogy helytálló. Nagyon sok háztartásban ugyanis az ünnepek végeztével egyszerűen minden a kukában végzi. Kidobjuk a díszeket, a megmaradt szaloncukrokat, a szétszakadt girlandokat, a megunt égősort, nem beszélve a karácsonyfáról, amellyel nem akarjuk megvárni a begyűjtést. Pedig egy kis odafigyeléssel nemcsak a környezetnek, magunknak is segíthetünk. Magyarországon hagyományosan vízkeresztig állnak a karácsonyfák, utána pedig elkezdődik a begyűjtésük. A karácsonyfákat ugyanis feldolgozzák és több cél érdekében újrahasznosítják: Komposztáláshoz, amikor a kidobott karácsonyfákat a zöldhulladék-telepeken felaprítják, és — többek között — mulcsot vagy komposztot készítenek…

Tovább olvasom

Tiszta víz és alapvető köztisztaság – az ENSZ 6. Fenntartható Fejlesztési Célja

Az ENSZ Közgyűlése 2015-ben fogadta el a fenntartható fejlődés 2030-ig megvalósítandó programját. A program gerincét, konkrét teendőit és céljait a Fenntartható Fejlesztési Célrendszer írja le (Sustainable Development Goals, röviden SDG).Az Ökopolisz Alapítvány az ENSZ 17 Fenntartható Fejlesztési Célja (SDG) magyarországi megvalósításának lehetőségeit vizsgáló sorozatot indított. Mint írják, Hatodik alkalommal a tiszta vízhez és az alapvető köztisztasághoz való hozzáférés magyarországi helyzetét vesszük górcső alá. Küldetésünkhöz híven ezúttal inkább szakmai megközelítéssel, semmint a hétköznapi közéleti, politikai gondolkodásmódra alapozva. Részletes programot itt talál. Az eseményen a részvétel ingyenes, de REGISZTRÁCIÓHOZ kötött. A rendezvényen…

Tovább olvasom

Több zöld felülettel a nyári hőség mérsékelhető lenne

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) meteorológiai tanszékének szakemberei szerint az árnyékmentes aszfaltutak hőmérséklete már tavasztól 40 Celsius-fokosra hevülhet fel a belvárosban. A sokszor elviselhetetlen kánikula egészségünkre és közérzetünkre gyakorolt negatív hatásai könnyen kiküszöbölhetőek lennének, ha több zöld felülettel rendelkeznének a települések. JA szakemberek szerint a természetes zöldterületek és a mezőgazdasági növénytakaró a mérsékeltebb sugárzáselnyelés és a párologtatás következtében jóval alacsonyabb, 30 Celsius fokos hőmérsékletűre melegedhet fel, ezért is töltjük szívesebben erdők és tavak közelében a szabadidőnket. Az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete (IPCC) által kiadott új értékelő jelentés is kiemeli, hogy…

Tovább olvasom