Hétfő délután az Országgyűlés az Alkotmánybíróság új tagjának választotta Sonnevend Pált, a Tisza Párt jelöltjét. A nemzetközileg is elismert alkotmányjogász a testületben Hende Csaba megüresedett helyét veszi át, és a szavazást követően azonnal le is tette a hivatali esküt.
Tovább olvasom
Sulyok Tamás tíz körömmel kapaszkodik a székébe, de eddig minden balul sül el, amit saját érdekében próbál szervezni a Fidesz, vagy indítana ő maga is. Az Alkotmánybíróság villámgyorsan lepattintotta az államfő beadványát, ez pedig teljesen példa nélküli az 1990 óta íródó történelmünkben. Magyar Péter szerint Sulyoknak sebesen távoznia kell.
Tovább olvasom
A környék lakói kezdeményezték a pálya bezárását Cegléden, mert úgy vélik, rendkívül nagy zajt csap a lakótelepen a sokak szerint rosszul tervezett focipálya. Erről született most meg az ítélet.
Tovább olvasom
A plenáris ülésekről kizárt független országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos rendhagyó körülmények között adta le szavazatát, ugyanis a parlament ruhatárában töltötte ki szavazólapját, amelyen Polt Péter korábbi legfőbb ügyész alkotmánybírói kinevezéséről kellett dönteni. A képviselő hozta a formáját.
Tovább olvasom
Elutasította az Alkotmánybíróság az LMP alkotmányjogi panaszát az akkumulátorgyárak építéséről szóló népszavazási kezdeményezésük ügyében, így nem lehet népszavazást tartani erről Az Alkotmánybíróság szerint sem lehet népszavazást tartani arról, hogy végre Szijjártó Péter helyett valóban az ott élők dönthessenek abban a kérdésben, hogy akarnak-e akkumulátorgyárat az adott településre: a testület ugyanis elutasította az LMP panaszbeadványát. Ami igazán meglepő, az a döntés indoklása: az AB álláspontja szerint ugyanis az LMP olyan kérdésben akart népszavazást tartani, „amely a helyi önkormányzatok gazdasági autonómiájába tartozik”. A probléma csak az, hogy pont ezt az autonómiát írja…
Tovább olvasom
Az AB abban az ügyben mondott ítéletet, hogy Szalay Ferenc fedezte a korábbi fideszes polgármester korrupt telekügyleteit, és ő maga is korrupt, mert nem határolódott el elődjének az ingatlan áron aluli értékesítését eredményező döntésétől.
Tovább olvasom
Az Országgyűlés nyáron hozta meg azt a törvényt, amely alapján kizárólag a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó vagy terméket értékesítő egyéni vállalkozók tarthatták meg a kata adózási formát. Az ellenzék hamarosan bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. A beadvány szerint annak ellenére fogadták el a törvényt villámgyorsan, kivételes eljárásban, hogy ennek semmi köze a háborús veszélyhez. A jogszabály a panaszosok szerint diszkriminál vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyek különböző csoportjai között, mert például az az egyéni vállalkozó, aki saját nyugdíjban részesül vagy egyetemista, nem választhatja a katát. Az Ab Hörcherné Marosi Ildikó…
Tovább olvasom
Néhány hete jelentette be az egyesült ellenzék, hogy panaszt nyújtanak be az Alkotmánybírósághoz a fiktív lakcímek létesítését lehetővé törvény miatt, amely engedélyezi, hogy valaki olyan lakásban létesítsen lakóhelyet (lakcímet), ahol nem lakik ténylegesen – emlékeztet cikkében a Telex. A törvény novemberi elfogadása után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és a Political Capital együtt jelezte, hogy ez szerintük legális utat nyitott a voksturizmusnak. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ugyanakkor a törvény csak azért született, mert jót akartak annak a legalább 600 ezer embernek, aki jelenleg nem a hivatalos lakcímén…
Tovább olvasom
Az ellenzék a mai napon megtámadta az Alkotmánybíróságon a választási csalást legalizáló törvényt – írták közös közleményükben az összefogásban szereplő pártok. “Már a 2018-ban és a 2019-ben megrendezett választások során is tömegessé vált az a jelenség, hogy egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat azért, hogy részt vehessenek a választásokon” – írja a DK, a Jobbik, az LMP, az MMM, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd által jegyzett közlemény. “Az ellenzék kezdeményezésére mind a Kúria, mind a rendőrség megállapította, hogy a visszaélések valóban megtörténtek…
Tovább olvasom
Megtámadták az Alkotmánybíróságon a kormány gyermekvédelminek nevezett népszavazását – derül ki a szervezet hivatalos oldalán közzétett információkból, amit az Index szúrt ki. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatát egy nem nevesített indítványozó támadta meg. A szabályozás alapján az alkotmánybíróknak január közepéig kell soron kívüli eljárásban eldöntenie a népszavazás sorsát. Az indítványt az utolsó pillanatban adta be valaki, ugyanis a törvény szerint „az Országgyűlés határozatának közzétételét követő tizenöt napon belül be kell érkeznie”, az indítvány pedig éppen a határidő lejárta előtt, december 15-én érkezett meg a testülethez. A törvény szerint az Alkotmánybíróság vagy helybenhagyja az Országgyűlés határozatát, vagy megsemmisíti…
Tovább olvasom