Nem lehet népszavazást tartani az akkumulátorgyárakról

Elutasította az Alkotmánybíróság az LMP alkotmányjogi panaszát az akkumulátorgyárak építéséről szóló népszavazási kezdeményezésük ügyében, így nem lehet népszavazást tartani erről Az Alkotmánybíróság szerint sem lehet népszavazást tartani arról, hogy végre Szijjártó Péter helyett valóban az ott élők dönthessenek abban a kérdésben, hogy akarnak-e akkumulátorgyárat az adott településre: a testület ugyanis elutasította az LMP panaszbeadványát. Ami igazán meglepő, az a döntés indoklása: az AB álláspontja szerint ugyanis az LMP olyan kérdésben akart népszavazást tartani, „amely a helyi önkormányzatok gazdasági autonómiájába tartozik”. A probléma csak az, hogy pont ezt az autonómiát írja…

Tovább olvasom

Elutasította az Alkotmánybíróság az ellenzék katatörvénnyel kapcsolatos kérelmét

Az Országgyűlés nyáron hozta meg azt a törvényt, amely alapján kizárólag a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó vagy terméket értékesítő egyéni vállalkozók tarthatták meg a kata adózási formát. Az ellenzék hamarosan bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. A beadvány szerint annak ellenére fogadták el a törvényt villámgyorsan, kivételes eljárásban, hogy ennek semmi köze a háborús veszélyhez. A jogszabály a panaszosok szerint diszkriminál vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyek különböző csoportjai között, mert például az az egyéni vállalkozó, aki saját nyugdíjban részesül vagy egyetemista, nem választhatja a katát. Az Ab Hörcherné Marosi Ildikó…

Tovább olvasom

Hiába nyújtott be panaszt az ellenzék a fiktív lakcímek miatt, az Alkotmánybíróság elutasította

Néhány hete jelentette be az egyesült ellenzék, hogy panaszt nyújtanak be az Alkotmánybírósághoz a fiktív lakcímek létesítését lehetővé törvény miatt, amely engedélyezi, hogy valaki olyan lakásban létesítsen lakóhelyet (lakcímet), ahol nem lakik ténylegesen – emlékeztet cikkében a Telex. A törvény novemberi elfogadása után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és a Political Capital együtt jelezte, hogy ez szerintük legális utat nyitott a voksturizmusnak. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ugyanakkor a törvény csak azért született, mert jót akartak annak a legalább 600 ezer embernek, aki jelenleg nem a hivatalos lakcímén…

Tovább olvasom

Választási csalástól tart az ellenzék, az Alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt

Az ellenzék a mai napon megtámadta az Alkotmánybíróságon a választási csalást legalizáló törvényt – írták közös közleményükben az összefogásban szereplő pártok. “Már a 2018-ban és a 2019-ben megrendezett választások során is tömegessé vált az a jelenség, hogy egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat azért, hogy részt vehessenek a választásokon” – írja a DK, a Jobbik, az LMP, az MMM, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd által jegyzett közlemény. “Az ellenzék kezdeményezésére mind a Kúria, mind a rendőrség megállapította, hogy a visszaélések valóban megtörténtek…

Tovább olvasom

Az utolsó pillanatban támadták meg az Alkotmánybíróságon a kormány “gyermekvédelmi” népszavazását

Megtámadták az Alkotmánybíróságon a kormány gyermekvédelminek nevezett népszavazását – derül ki a szervezet hivatalos oldalán közzétett információkból, amit az Index szúrt ki. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatát egy nem nevesített indítványozó támadta meg. A szabályozás alapján az alkotmánybíróknak január közepéig kell soron kívüli eljárásban eldöntenie a népszavazás sorsát. Az indítványt az utolsó pillanatban adta be valaki, ugyanis a törvény szerint „az Országgyűlés határozatának közzétételét követő tizenöt napon belül be kell érkeznie”, az indítvány pedig éppen a határidő lejárta előtt, december 15-én érkezett meg a testülethez. A törvény szerint az Alkotmánybíróság vagy helybenhagyja az Országgyűlés határozatát, vagy megsemmisíti…

Tovább olvasom

Az Alkotmánybíróságra több, mint 1200 panasz érkezett az oltásokkal kapcsolatban

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz (Ab) az oltásokkal kapcsolatban – közölte az Alkotmánybíróság a honlapján. A panaszok a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal (970 panasz), a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel (39), valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban (220) érkeztek. Az Ab közölte, az egyes ügyekben beérkező típusindítványokat az ügyrend rendelkezésének megfelelően kezeli. Ez azt jelenti, hogy a különböző típusindítványok közül csak az elsőként beérkezett panaszok indítványozói kapnak tájékoztatást arról, hogy az indítványt nyilvántartásba vették, és az előadó alkotmánybíróhoz került.

Tovább olvasom

Az Alkotmánybíróságnál tett panaszt egy egészségügyi dolgozó a kötelező oltás miatt

Egy egészségügyi dolgozó megtámadta a koronavírus elleni védőoltás kötelező felvételét szabályozó kormányrendeletet az Alkotmánybíróságon – írja az Index. Még júliusban hozott döntést arról a kormány, hogy a magyar egészségügyi dolgozókat kötelezően be kell oltani a koronavírus elleni vakcinákkal, egyrészt a további járványhullámok megfékezése, másrészt a betegek védelme érdekében. A kormányrendeletet alkotmányjogi panasszal támadta meg egy egészségügyi dolgozó az Alkotmánybíróságon. Az Indexnek azt mondta, szerinte a védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrány, azaz a szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatott munkaviszonyának kvázi rendkívüli felmondással történő megszüntetése olyan súlyú anyagi és erkölcsi következményekkel jár, amely egyáltalán nincs arányban…

Tovább olvasom