A Nemzetgazdasági Minisztérium új rendelettervezete jelentős változásokat hozhat az önkormányzatok pénzügyi működésében. A legfontosabb újítás, hogy az önkormányzatok számlavezetése a jövőben kizárólag a Magyar Államkincstárnál (MÁK) történhet, így a helyhatóságok pénzeszközeiket már nem tárolhatják kereskedelmi bankoknál – kivéve a napi működéshez szükséges összegeket.
A kormány szerint az intézkedés célja az államháztartás átláthatóságának növelése és az önkormányzatok gazdálkodásának stabilizálása, míg az ellenzék a pénzügyi önállóság csorbulását látja benne.
A rendelettervezet előírja, hogy március 31-ig minden önkormányzat és annak gazdasági társaságai a MÁK-nál vezetett számlára utalják az 50 millió forintot meghaladó hazai forrásból származó támogatásokat. Ezen kívül a megyei jogú városok, a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületek kötelesek a költségvetési kiadásaik 5%-ánál nagyobb, de a napi működéshez nem szükséges pénzeszközeiket is a kincstári számlán tartani.
A kormány álláspontja szerint a központosított számlavezetés hozzájárul a hatékonyabb pénzgazdálkodáshoz és az önkormányzatok likviditásának biztonságához. Az önkormányzatok továbbra is rendelkezhetnek pénzeszközeikkel, de azok kezelését a MÁK végzi, ami jelentősen korlátozhatja pénzügyi mozgásterüket.
A hatásvizsgálati lap szerint a változtatások a következő két évben 31 milliárd forinttal javíthatják az államháztartási egyenleget. Az önkormányzatok pénzügyi felügyelete is szigorodik: ha egy település gazdálkodása súlyosan megrendül, akkor költségvetési biztost jelölnek ki a stabilizálás érdekében, akit a Magyar Államkincstár elnöke nevez ki.
Emellett az önkormányzati csődbiztosok és költségvetési felügyelők még szélesebb jogköröket kapnak, hogy szigorúbb ellenőrzést gyakorolhassanak a helyhatóságok pénzügyei felett. A jövőben az önkormányzatok hitelfelvételét akár előzetes kormányzati engedélyhez is köthetik, különösen, ha az működési célú adósságot eredményezne.
„A lépés legnagyobb előnye a kormány számára az lehet, hogy ez növelheti az államháztartás központi likviditását: a bevont összegek ugyanis a kincstári egységes számla (KESZ) egyenlegén jelennek majd meg. Ráadásul az államadósságkezelés mozgásterét is javítja: akkor kisebb mértékben kell rövid lejáratú állampapírokat kibocsátania a napi likviditás biztosítására, mindez pedig az önkormányzatok megkárosítása nélkül is történhet. Ugyanakkor az a kormányzati érvelés is megáll, hogy az állam közvetlenül figyelemmel kísérheti, hogy az önkormányzatok mekkora likvid eszközökkel rendelkeznek, így szükség esetén gyorsabban reagálhat a pénzügyi problémákra. Az ötlet nem új, Varga Mihály pénzügyminiszterként már 2016-ban tervezte a rendszer bevezetését” – véleményezi a tervezetet a Portfolio.
Kép: Róka László
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
