Idén is megtartja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az erdei fülesbagoly telelőhelyek országos lakossági felmérését január 19-24. (péntek-hétfő) között. Túrkeve az ország bagolyfővárosának tekinthető, de Kisújszállás sincs tőle nagyon lemaradva.
Az MME a lakosság bevonásával ismét országos erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet. A programban bárki részt vehet, ami remek szabadlevegős elfoglaltságot is kínál. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számít.
Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország bagoly „fővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja! Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, továbbá egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.
A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmányállat-kínálata (egér- és pocokfajok) áll. A baglyok pedig valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken; illetve a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak, melyek veszélyt jelentenének a bagolysokaságra. A baglyok jelenléte természetesen semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra! A fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás (felöklendezett, emészthetetlen szőr és csont „gombóc”) az általános higiénés szabályok betartásával nem hordoz fertőzéskockázatot.
A telelő baglyok lakossági felmérése kettős célt szolgál. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztatja is az embereket erről a különleges viselkedésről, arra buzdítva gyerekeket és felnőtteket, hogy még több időt a szabadban töltve természetvédelmi szempontból is hasznos önkéntes munkát végezve közösen tegyünk hazánk gazdag madárvilágának védelme érdekében.
Részletek, jelentőlap és előző évi felmérési eredmények itt.
Háttér
A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke! Ez annak köszönhető, hogy a telelő erdei fülesbaglyok mindegyike napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyaszt. Ha a baglyok (és más ragadozó életmódot folytató madarak) nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot mi csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével, és akkor is csak részben tudnánk megoldani. Ráadásul az év közben ritkán látható baglyok akár tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény is a természeti élményekre vágyó lakosság számára.
Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, amit 2018-tól az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez, közölte lapunkkal Orbán Zoltán MME-szóvivő.
