A magyarok nem szeretnének lemondani a húsfogyasztásról

Megosztás

Az ELTE PPK legfrissebb kutatása szerint szinte az egész magyar társadalom szeretne környezetbarátabb módon élni a következő 1 évben. Kimagasló helyen van az energiatakarékosság, a húsevés csökkentésére viszont nincs akkora nyitottság.

A magyar felnőtt lakosságnak mindössze az 5,2%-a nem tervezi semmilyen területen környezettudatosabbá tenni az életét egy éven belül, vagyis Magyarországon gyakorlatilag szinte minden felnőtt emberben megvolt a szándék arra, hogy környezet- és klímabaratábban éljen.

Az eredményekből azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen motivációból tervez valaki változtatni – nem biztos, hogy minden környezeti szempontból előnyös változtatás mögött környezeti motiváció áll, lehet például pusztán gazdasági is, mint amilyen a takarékosság is.

Leginkább a közép-magyarországi válaszadók tervezték csökkenteni az energiafogyasztásukat, legkevésbé pedig az észak-magyarországi válaszadók mutattak tendenciát erre. 

Valószínűnek tűnik, hogy az ország legszegényebb régiójában élőknek már a rezsicsökkentés eltörlése előtt is sokkal kevesebb módjuk volt az energiapazarlásra, mint az ország leggazdagabb régiójában élőknek, ezért látnak kevesebb lehetőséget energiafogyasztásuk csökkentésére az észak-magyarországi válaszadók a közép-magyarországiakhoz képest.

Az energiacsökkentés, mint leggyakoribb környezetszennyezés-csökkentési szándék egyfelől örvendetes, másfelől könnyen magyarázható. Örvendetes, mert az áram-, víz-, gázfogyasztás visszafogása azonnal és közvetlen módon csökkenti a környezetszennyezést. Ugyanakkor érthető is az energiatakarékosság első helye, hiszen a takarékosság esetében, szerencsés módon, több célunk is egybevág: a környezetünk megóvásával párhuzamosan a pénztárcánkat is kíméljük.

Ezzel magyarázható, hogy a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán is olyan cselekvéseket találunk (hulladékcsökkentés, dolgok megjavítása), melyek kis körültekintéssel egyszerre lehetnek környezet- és pénztárcakímélőek. A dobogóról jelentősen lemaradva következik a környezetbarátabb termékek vásárlása, melyekről ma még általában nem az olcsóság jut az emberek eszébe, hanem az, hogy éppen környezetbarát mivoltuk miatt sokszor drágábban juthatnak hozzájuk.

Viszont az ötödik helyen álló környezetbarátabb közlekedés esete mutatja, hogy nem csak gazdasági tényezők állnak a környezetszennyezést befolyásoló lehetőségek közti választások mögött, hiszen a közlekedés esetében a leginkább környezetbarát módszer (gyaloglás) lenne egyben a legolcsóbb is. Mégis, a teljes állásban dolgozók 20,2%-a, a részmunkaidőben dolgozók 25,3%-a jár biciklivel vagy gyalog, valószínűsíthetően azért, mert munkahelye a lakhelyétől a gyalog vagy kerékpárral könnyedén megtehető távolságnál messzebb található. Ez a példa mutatja, hogy az olyan össztársadalmi mintázatok, mint a városok szerkezete alapvetően befolyásolják az emberek környezetszennyező tevékenységének mértékét.

A lista utolsó helyén holtversenyben a környezetbarátabb ruházkodás és a kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása áll. Jó hír, hogy még ezeken a legkevésbé választott területeken is a magyar lakosság nagyjából egyötöde tervezi környezetkímélőbbé tenni az életét. 

Kapcsolódó cikkek