Hiába tilos a hálapénz, a boríték gondolata sokak fejében még mindig ott van. A Hetényi Géza Kórház előtt kérdeztük meg, hogyan látják az emberek a szolnoki ügyet.
Nem kellett sokat várni a szolnoki Hetényi Géza Kórház előtt, hogy kiderüljön: a hálapénz jogilag lezárt kérdés, társadalmilag viszont korántsem az. Van, aki szerint ez már egyértelműen korrupció. Mások szerint tilosnak tilos, de ettől még sok beteg fejében nem tűnt el az a gondolat, hogy az orvosnak „jár valami”. Akadnak olyanok is, akik különbséget tesznek a kikényszerített pénz és az utólag adott köszönet között.
Gyanúsítottként hallgatták ki a szolnoki kórház egyik orvosát, miután a rendőrség szerint pénzt fogadott el egy betegtől az egészségügyi ellátás elvégzéséért. A Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet megerősítette, hogy a kardiológiai osztály egyik orvosával szemben történt rendőri intézkedés. Azt is közölték, hogy a kardiológiai ellátás továbbra is biztosított, az intézmény pedig együttműködik a hatóságokkal.
A rendőrségi tájékoztatás alapján nemcsak az orvost hallgatták ki gyanúsítottként. A beteg is az eljárás érintettje lett, mivel a gyanú szerint az ellátás után jogtalan előnyt adott. Az ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat jelzése után indult nyomozás, vesztegetés gyanúja miatt.
A kórház előtt megkérdezettek közül többen nem lepődtek meg az eseten. Egy idősebb férfi azt mondta, szerinte a hálapénz rossz dolog, de sok beteg még mindig úgy érzi, ezzel tudja bebiztosítani magát.
„Nem mondom, hogy helyes, mert nem az. De aki beteg, az nem jogszabályokban gondolkodik, hanem abban, hogy vele rendesen foglalkozzanak” – fogalmazott.
Szerinte a boríték mögött nem mindig a kivételezés szándéka áll. Van, amikor inkább félelem, megszokás vagy bizonytalanság. Úgy látja, sokan nem azért fizetnek, mert örülnek neki, hanem mert attól tartanak, hogy különben kevesebb figyelmet kapnak. „Amikor az ember bemegy egy kórházba, kiszolgáltatott helyzetben van. Ilyenkor mindent megpróbál, amiről azt hiszi, hogy segíthet” – mondta.
Egy középkorú nő, aki hozzátartozóját kísérte vizsgálatra, szintén nem tartotta meglepőnek, hogy ilyesmi még mindig előfordul. Szerinte sok családban egyszerűen így szocializálódtak az emberek: ha orvoshoz mennek, főleg komolyabb ügyben, akkor adni kell valamit.
„Ezt nagyon nehéz egyik napról a másikra kivenni az emberek fejéből. A szüleink, nagyszüleink idejében ez szinte természetes volt. Most már tilos, de attól még sokan ugyanúgy gondolkodnak” – mondta.
Hozzátette, ő sem tartja jónak a hálapénzt, de szerinte különbség van aközött, hogy valaki előre pénzt vár el, vagy a beteg utólag próbálja megköszönni az ellátást. „Én nem védeném ezt a rendszert, mert rossz. De azt is látni kell, hogy sok beteg nem rossz szándékból ad pénzt, hanem mert ezt tanulta meg” – fogalmazott.
Egy másik megszólaló ennél is megengedőbb volt. Ő azt mondta, különbséget tenne aközött, ha valaki előre pénzt kér, és aközött, ha a beteg utólag akar köszönetet mondani. Előbbit elfogadhatatlannak tartja, utóbbin viszont szerinte sokan nem háborodnak fel, mert nem üzletként, hanem gesztusként gondolnak rá.
„Ha egy orvos pénzt kér, az teljesen más. Az szerintem vállalhatatlan. De ha valaki egy kezelés után hálából ad valamit, az ne legyen már bűn.” – mondta.
Mások viszont nem kerestek enyhítő magyarázatot. Egy fiatal nő szerint állami ellátásban nincs helye borítéknak, sem előtte, sem utána. Azt mondta, ha a pénz bármilyen formában megjelenik az orvos és beteg között, az rögtön gyanússá teszi az egész helyzetet: „Aki tud fizetni, az előnybe kerülhet, aki meg nem, az csak reménykedik? Ez így nem működhet egy állami kórházban” – mondta.
Szerinte az sem jó érv, hogy a beteg csak hálából ad pénzt. Úgy látja, a hálapénz éppen azért veszélyes, mert nehéz megmondani, hol ér véget a köszönet, és hol kezdődik az elvárás. „Lehet azt mondani, hogy ez csak egy gesztus, de a következő beteg már azon fog gondolkodni, hogy neki is vinnie kell-e borítékot. És onnantól ez már nem ártatlan gesztus” – fogalmazott.
Egy középkorú férfi szintén elutasítóan beszélt a hálapénzről. Szerinte nem az a döntő, hogy a beteg jó szándékból adja-e, hanem az, hogy ezzel újra és újra életben tartanak egy rendszert, amelyben a beteg nem biztos a saját jogaiban.
„Régen az ember azt számolgatta, hogy mennyit illik adni, mikor kell adni, kinek kell adni, legalábbis nálunk. Hála istennek ma már nem így működik, de ez a gondolkodás még nem tűnt el.” – mondta.
Úgy látja, az egészségügyi ellátásnak nem szabadna attól függnie, hogy valaki tud-e plusz pénzt adni. Szerinte a hálapénz nemcsak jogi probléma, hanem bizalmi kérdés is. „Ha egyszer elhiszik az emberek, hogy boríték nélkül rosszabbul járhatnak, akkor nagyon nehéz visszaépíteni a bizalmat” – tette hozzá.
A hálapénz elfogadása és adása 2021 óta szigorú jogi következményekkel járhat. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az eset után arról írt, hogy az ilyen ügyekben nemcsak az egyéni, hanem az intézményi felelősséget is vizsgálni kell. Bejegyzésében úgy fogalmazott: „A betegek, a tisztességes egészségügyi dolgozók és a magyar egészségügy érdeke is az, hogy ne legyen helye a korrupciónak, a hálapénznek és az ezek feletti hallgatás kultúrájának”.
A nyomozás jelenleg tart, így jogerős megállapítás nincs. A kórház előtt hallott reakciók alapján viszont az látszik, hogy a hálapénzt a törvény ugyan kitiltotta az egészségügyből, a boríték reflexe viszont sokaknál tovább él.
Kép: Hetényi Géza Kórház
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
