Hétfő délelőtt lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen JAS 39-es vadászgépe Szolnok közelében. Az első, még hiányos jelentések szerint a pilóta időben katapultált, és túlélte a balesetet – az esettel kapcsolatos legfontosabb információkat gyűjtöttük össze.
A Kecskemétről felszállt vadászgép kiképzési repülést hajtott végre, amikor a gép a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandár laktanyájának területén a földbe csapódott és kigyulladt. Szemtanúk hatalmas robbanásról és a bázis fölé gomolygó sűrű füstről számoltak be, a történtekről több videófelvétel is napvilágot látott a közösségi médiában, amelyeken jól kivehető a füst és hallhatók a szirénák.
A honvédség és a kormány tájékoztatása szerint a pilóta sikeresen katapultált, és túlélte a balesetet. Az esetet követően mentőhelikopterrel szállították el, majd orvosi vizsgálatra és megfigyelésre kórházba került. A legfrissebb közlések szerint stabil állapotban van, csak kisebb sérüléseket szenvedett.
Győrfi Mihály, Szolnok polgármestere a helyszínen kiemelte: a pilóta minden tőle telhetőt megtett azért, hogy a gép ne lakott területre, hanem honvédségi ingatlanra zuhanjon, ezzel elkerülve a nagyobb bajt. A városvezető köszönetét fejezte ki a repülőgép vezetőjének a lélekjelenlétéért. Az előzetes jelentések szerint sem személyi, sem polgári infrastruktúrában keletkezett kár nem történt, a károk anyagi jellegűek.
A balesetről Magyar Péter miniszterelnök is beszámolt, megerősítve, hogy a pilóta sikeresen elhagyta a gépet. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter közölte, a vezérkari főnökkel együtt azonnal a helyszínre indult, hogy pontos tájékoztatást tudjanak adni a történtekről.
A videóban elhangzik, egy kiképzési feladat utolsó fázisában a vezérgép fedélzetéről olyan hibajelzés érkezett, ami miatt a gyakorlatot azonnal meg kellett szakítani. A hibajelzést követően gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a repülőgép már nem képes visszatérni a kecskeméti bázisra, a személyzet ezért a szolnoki repülőbázison történő leszállás mellett döntött.
A bajba jutott vezérgépet a kísérője támogatta a szolnoki bázis megközelítésében. A kísérő repülőgép gépveszélyjelzést adott le, miközben megpróbálta bekísérni a sérült járművet. Bár a vezérgép fedélzetén a műszerezettség és az elektronika teljesen leállt, a leszállásig mégis sikerült működésben tartani a rendszert és irányítani a repülőt.
A földet érést követően azonban a repülőgép olyan manőverbe kezdett a kifutópályán, amely miatt a pilóta kénytelen volt a katapultálás mellett dönteni. A pilóta kiemelkedő felkészültségét és lélekjelenlétét mutatja, hogy az utolsó pillanatig igyekezett irányítani az elektronikával már nem rendelkező gépet, hogy az elkerülje a lakott területeket és a civil infrastruktúrát. A katapultálást követően a gép balra kisodródott a kifutóról, megállt, majd kigyulladt.
A veszélyhelyzeti egységek reakcióideje rendkívül gyors volt: a tűzoltók mindössze öt perc alatt kiértek a helyszínre, és azonnal megkezdték az oltást. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a készenléti szolgálat miatt a repülőgépen éles levegő-levegő rakéták és gépágyú lőszerek voltak. Ha a tűzoltók nem kezdték volna meg szinte azonnal a gép szakszerű és hatékony hűtését, a lőszer és a rakéták felrobbanása beláthatatlan károkat okozhatott volna a repülőtéren.
A helyszíni vizsgálatok már megkezdődtek a kifutópályán, és a szakértők várhatóan Svédországból is érkeznek majd a vizsgálat támogatására. A repülőgép fekete dobozának kiértékelése még hátra van.
A történtek kapcsán Tényi István a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitánysághoz fordult, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt tett bejelentést. Beadványában feljelentéskiegészítést és a gyanú kivizsgálását indítványozta, szükség esetén a katonai nyomozó hatóságok bevonásával.
A magyar Gripen-flottánál 2015. június 10-én történt utoljára hasonló baleset Kecskeméten. Akkor a felszállás után a pilóta nem tudta behúzni a gép orrfutóját, majd az üzemanyag kifogyása után megkísérelt „hasra” leszállni. Mivel a gép manőverezés közben irányíthatatlanná vált, a pilótának akkor is katapultálnia kellett, végül nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Bár a katapultülés a pilóta életét menti meg, a folyamat önmagában sem veszélytelen – ezzel a vezess.hu foglalkozott. A kilövés pillanatában a testet a normál gravitáció akár 14–20-szorosa terheli, a hirtelen légnyomás-változás és a „menetszél” mellkasi, keringési, sőt szemészeti sérüléseket is okozhat, a modern vészelhagyások mintegy 60 százalékánál pedig a gerincoszlop rövid összenyomódásából eredő sérülés is előfordul.
A rendszer működés közben tíz kis rakétamotorral, összesen közel 2,75 kilogramm robbanóanyag felhasználásával lövi ki az ülést a pilótával együtt, miközben piropatronok rögzítik a végtagokat, majd automatikusan nyílnak a stabilizáló, végül a fő ejtőernyők. A rendszer földközelben akár 1150 km/órás sebességnél, nagy magasságban pedig akár 1,8 Mach sebesség mellett is biztonságos gépelhagyást tesz lehetővé.
Kép: Dr. Ruszin-Szendi Romulusz FB (pillanatkép)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
