A Másfélfok legfrissebb cikkében a növekvő hőség hatását vizsgálja a haszonállatokra, rajtuk keresztül pedig a megtermelt tej, tojás és hús mennyiségére (és tápanyag tartalmára), ami végső soron a fogyasztói árakban is tükröződni fog.
Gazdasági haszonállataink a népesség jelenlegi élelmezésében kulcsszerepet játszó fehérje 33%-át, és az elfogyasztott kalóriák 17%-át adják globális átlagban. Ezért a jégmentes szárazföld körülbelül 26%-át állattenyésztésre használjuk, a Föld termőterületeinek egyharmadát pedig takarmánytermelésre.
A hőstressz okozta állattenyésztési veszteségek már most évente 1,7 és 2,4 milliárd dollár közé tehetők csak az Egyesült Államokban, Ha nem mérsékeljük érdemben a kibocsátásokat, akkor egyes régiókban lehetetlenné fog válni az élelmiszertermelés, vagy azért, mert a termesztett növény vagy állatállomány ott már nem tud életben maradni az új éghajlati viszonyok között, vagy azért, mert a túl nagy hőség és páratartalom ellehetetleníti a gazdálkodók munkáját.
Az állatok komfortzónáját meghaladó 1°C-nyi hőmérséklet-emelkedés esetén 3-5%-kal kevesebb táplálékot fogyasztanak, ami a tej-, hús- és tojástermelés csökkenéséhez vezet, komoly ágazati veszteségeket eredményezve.
A kérődzők különösen érzékenyek a hőstresszre, csökkent étvágy, bélmozgás és kérődzés figyelhető meg náluk. A tejelő teheneknél 25–26°C felett jelentősen csökkenni kezd a takarmányfelvétel, 30°C felett pedig rohamos a visszaesés. A hazánkban legfontosabb tejelő fajta, a Holstein szarvasmarha tejtermelése akár 30-70%-kal is csökkenhet hőségben.
Ugyanakkor nemcsak a tej mennyiségét, de annak összetételét is befolyásolja az éghajlat: forró és párás környezetben a tehenek, kecskék és bivalyok tejében is csökkent fehérje- és zsírtartalmat mértek.
A sertéseknél és szárnyasoknál is csökkent táplálékfelvételt figyeltek meg túl magas hőmérsékletek esetén. Emiatt a haszonállatok testtömege lassabban gyarapszik, ami alacsonyabb húshozamhoz, zsírtömeghez és húsminőséghez vezet, valamint kevesebb és alacsonyabb minőségű tojást eredményez. Általánosságban elmondható, hogy a hőstressz minden haszonállatunknak árt, és a csökkent takarmányfelvétel a tej-, hús- és tojástermelés csökkenéséhez vezet, ami további ágazati veszteségeket eredményez.
Az állatok tápláléka többnyire különböző takarmánynövényekből és gabonából/olajos magvakból áll, melyek termesztéséhez megfelelő talajviszonyokra és vízellátásra van szükség. A kukorica lehet hazánkban a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese, ami a sertés- és baromfiágazatnak sem jó hír.
A világ élelmezése szempontjából alapvető fontosságú tengeri és édesvízi halállományt is veszélyezteti a klímaváltozás. Akárcsak a mezőgazdaság és állattenyésztés esetében, a legsúlyosabban a trópusi régiók halállományát érinti a klímaváltozás, itt várható a legnagyobb hozamcsökkenés. Továbbá a tengeri halak és emlősök metilhigany felvétele 3-5%-kal nő a víz hőmérsékletének minden egyes foknyi emelkedésével, és az így – gyorsuló ütemben – felgyülemlő mérgező anyag az elfogyasztott halakon keresztül a mi szervezetünkbe is bekerül.
Mit tehetünk? Az állattenyésztők jelenleg leggyakrabban vízpermetezőket és ventilátorokat használnak a hőstressz enyhítésére, de ezeknek az eszközöknek nagy az energiafogyasztása, így a fokozódó felmelegedéssel szemben nem lesz mindenhol kifizetődő ez a módszer, sőt, a fosszilis alapú energia használatával tovább erősíti a klímaváltozást, így ez könnyen rossz alkalmazkodáshoz („maladaptation”) vezethet. Az IPCC több, hosszú távon is működő megoldást javasol, amit a csatolt dokumentumban találtok.
A természetalapú megoldások közé sorolható ún. vegyes gazdálkodási rendszerekben – amelyek kombinálják a növénytermesztést, a legeltetést, a fákat, sőt még akár a halgazdálkodást is. Jó példa erre az agroökológiai szemléletbe illő agro-erdészet. Ez egy kölcsönösen hasznos együttélés, ugyanis az állatok trágyája javítja a talaj egészségét és tápanyagtartalmát, a gazdának nem kell műtrágyára költeni, a fák pedig árnyékot adnak a haszonnövényeknek és az állatoknak, sőt még szélfogóként és élőhelyül is szolgálnak.
Már arra is van bizonyíték, hogy a legelőkön elhelyezett napelemek boldogabbá és egészségesebbé teszik a juhokat, ugyanis azok árnyékában tudnak hűsölni – cserébe pedig a birkák lelegelik a szerkezet tövében nehezen lenyírható gazt
Fontos megjegyezni, hogy az állattenyésztési ágazat nemcsak elszenvedi, de hozzá is járul a klímaváltozás előidézéséhez, a globális kibocsátások mintegy 14,5%-ért felelős. Ugyanakkor óriási kibocsátás-csökkentési potenciál is rejlik a trágya-kezelés javításában, a legeltetés és takarmány módosításában, és felhasználói oldalról a húsfogyasztás csökkentésében egy egészségesebb étrend részeként. Amit pedig bárki elkezdhet akár rögtön, kímélve a környezetet és a pénztárcáját, az az élelmiszerpazarlás radikális visszaszorítása.
Kiemelt fotó: MTI / Krizsán Csaba
