Az emberi élet értékességének a tudatosítása az egyik legnagyobb kihívás. Különösen abban az összefüggésben, hogy számos esetben a baj elkerülhető lenne. A komoly betegségek és akár a gyermekhalál tekintetében is van esély, amennyiben a család megfelelő információkkal rendelkezik és elfogadja a képzett szakemberek segítségét. Ebben lehet partner a területi védőnői szolgálat, amely „házhoz megy” és segíti az anyát az újszülött és a kisgyermek ellátásának elsajátításában.
Ebben a közös gondoskodási törekvésben sokkal többről van szó, mint az alapok megismerése. Az anyatejes táplálás fontossága, a védőoltások, a gyermek fizikai fejlődésének a nyomon követése, vagy az egészséges táplálkozás ismereteinek alkalmazása.
Az életesélyek persze ezek nélkül rosszabbak, azonban van a védőnői szolgálatnak van egy további fontos feladata. Tudja tartani a nőben, az anyában a „lelket”. Kapaszkodó lehet a tudása az anya számára és akár életet is menthet a szakértelme abban az esetben, ha a család nem tudja felelősségteljesen megítélni a helyzetet vagy nem tudja saját erőből biztosítani a gyermek jövőjét és biztonságát. A szakmai kapcsolatok révén ugyanis a védőnő ilyenkor is létfontosságú partnerré válik.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy minden család számára zökkenőmentesen biztosítható legyen a sokoldalúan képzett szakember jelenléte, amely Magyarországon – ebben a formában Európában is egyedülálló módon – alanyi jogon jár minden várandós nőnek és babát vállalt anyának, a gyermek 18 éves koráig.
Ugyanakkor ez a jog egyben kötelezettséggel is jár. A területi védőnő, aki rendszeresen találkozik a családdal, az iskolai védőnő, aki az oktatási intézményi keretben figyel a gyermekre, a család részéről is meg kell kapja az együttműködést. Ugyan úgy igaz ez arra a helyzetre, amikor a tanácsadáson kell részt venni, mint amikor hozzá kell járulni az előírt kötelező védőoltások beadásához a gyermeknek, illetve amikor biztosítani kell a szintén kötelező szűrővizsgálatokon való részvételt. Az együttműködés tehát valóban partneri kapcsolattá kell váljon.
Mivel közös érdekről beszélünk, ezért az is fontos, hogy mindenhol elérhető legyen a védőnő. A helyzet azonban korántsem kiegyenlített. Bár a korábbi, önkormányzati fenntartás helyett a védőnői szolgálat átkerült az egészségügyhöz, a területi ellátás terén ez nem oldott meg minden hiányosságot.
Számos településen kell helyettesítéssel biztosítani a családok számára a szolgáltatást. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2023-as statisztika alapján, 5,9% volt a betöltetlen állások aránya. Jász-Nagykun-Szolnok megyében ennél sokkal rosszabb a helyzet, ott 16,3 % a hiány a 2023-as adatok alapján. Ez országos viszonylatban a 2. legrosszabb státusz.
Ezek a számok az iskolai és a területei védőnői betöltetlen álláshelyek együttes adatait tartalmazzák. Mindkét megyében a vegyes feladatkörű védőnők hiánya a legnagyobb, és az iskolai védőnők álláshelyeinél van a legkisebb hiány. A területi védőnők tekintetében pedig BAZ megye áll sokkal jobban.
Miért fontos kérdés ez? Mert a létszámhiány, helyettesítéssel történő megoldása túlterhelést jelent a védőnők számára, hiszen a másik körzet plusz időt és plusz feladatot kíván. Másrészt a nagyobb terület és ezzel több család ellátása logisztikai értelemben is kihívást jelent. Különösen akkor, ha ez nem egy nagyváros másik kerülete, hanem több település együttes területi védőnői ellátását eredményezi, ami időben és térben is sokkal több utazást jelent a védőnő számára. Éppen ezért kulcsfontosságú a képzéssel kellő számú védőnőt felkészíteni, a védőnői hálózat létszámát folyamatosan fejleszteni és a védőnőket megfelelő feltételek biztosításával megtartani a szakmájukban. Beleértve ebbe a bérezést, a munkájukhoz a megfelelő eszközök biztosítását és a körzetek bejárásához szükséges közlekedés megoldását is. Ezeknek a felteleknek a megléte pedig nem függhet attól, hogy a védőnő az ország mely városában, településén dolgozik. Egységes bérezésre, egységes feltétel rendszerre van szükség. Az nagy kérdés, hogy a finanszírozás tekintetében amúgy is nehéz helyzetben lévő, erőforrás hiányos egészségügyhöz történő átcsoportos következtében mennyi a reális esélye az egyenlő feltételek megteremtésének?
A fentiekben felsorolt statisztikai adatok alapján, – a megyék közötti eltérés fényében – megállapíthatjuk, hogy korántsem rózsás a helyzet. Hiszen van olyan megye, ahol 1% alatti a betöltetlen álláshelyek aránya, és van, ahol a hiány eléri a 24,1%-ot. A különbség nem csak figyelemre méltó, hanem döbbenetes. Ennek az eltérésnek az orvoslása, az egyenlő feltételek megteremtése olyan kihívást jelent a munkáltatók és döntéshozók számára, ami rövid távon szinte megoldhatatlan feladat.
Ugyanakkor ahhoz, hogy az államilag meghatározott és kötelezettségekkel járó védőnői szolgáltatás az ország minden pontján egyformán biztosított legyen, elkerülhetetlen a szükséges döntések meghozatala, az egységes feltételrendszer biztosítása a munkáltatói oldalról.
A védőnői hivatás vonzó kell legyen ahhoz, hogy a jövő nemzedékének felnövekvéséhez a legjobb feltételekkel induljunk neki. A sokoldalú tudás, a család életét segítő attitűd, a folyamatos jelenlét biztonsága valós érték kell legyen nem csak a családok, hanem a védőnői szolgálatot fenntartók számára is. Hiszen 2025-ben lesz 110 éve, hogy elsősorban a csecsemőhalandóság és az anyák halálozási arányának csökkentése érdekében, megszületett a védőnői rendszer, amely hasznosságát tekintve, immáron több, mint egy évszázada bizonyítja az értékállóságát.
Szerző: Csaba Beatrix
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz
