Mik azok a villámárvizek és mire számíthatunk a jövőben?

Az elmúlt napok heves csapadéktevékenysége miatt országszerte villámárvizek voltak. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Gyöngyöstarjánban ketten meghaltak, amikor elsodorta őket a víz. A Másfélfok szerint ezek a tragikus helyzetek csak fokozódni fognak, ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést, ugyanakkor már most is vannak a kezünkben olyan megoldások, amelyekkel enyhíthetnénk ezeket a helyzeteket. A csapadék az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem, térben és időben is, továbbá június és július a legcsapadékosabb hónapok Magyarországon. Az évi átlagos összeg nem fog jelentősen módosulni a klímamodellek szerint, azonban annak időbeli eloszlásában változás valószínűsíthető. Nevezetesen, több lesz az extrém, nagycsapadékú nap (azaz amikor egyszerre, rövid időn belül hullik le nagyobb mennyiségű eső),…

Tovább olvasom

Medárdból nem lenne jó időjárás-előrejelző: népi jóslat a számok tükrében

Az elmúlt 52 év magyarországi csapadékadatai szerint a Medárd napi népi jóslat („Medárd, ha sírni kezd, 40 napig nem hagyja abba”) nem igazán állja meg a helyét. Az 1971–2022-es adatok alapján hazánk nagy részén az esetek kevesebb mint felében igazolódott be a mondás.  Június 8. Medárd napja és a népi mondás szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor a következő 40 napban is esni fog, míg ha Medárdkor nem esik, akkor 40 napos szárazság várható. A Másfélfok munkatársa arra volt kíváncsi, hogy az 1971–2022-es magyarországi csapadékadatok szerint mennyire…

Tovább olvasom

A klímaváltozás jelentős változást hozhat az erdők életében

Az erdők által nyújtott szolgáltatások a papírtól egészen a gyógyszeriparig terjednek, szenet kötnek meg, élőhelyet biztosítanak, kulturális és spirituális értékkel bírnak. Ezek a széleskörű erdei ökoszisztéma szolgáltatások a 21. század végére átlagosan 15-23%-kal csökkenhetnek Európában.  A 21. század végére átlagosan 15-23%-kal csökkenhet az erdők ökoszisztéma szolgáltatása Európában, attól függően, hogy milyen forgatókönyv (a valamelyest optimistább RCP4.5 vagy a pesszmista, a jelenlegi kibocsátások folytatása esetén várható jövőképnek megfelelő RCP8.5) szerint alakulnak majd a következő évtizedek A legsúlyosabb helyzet a mediterrán térségben valószínűsíthető, ahol ez a csökkenés a 70%-ot is elérheti.  Közép-Európában…

Tovább olvasom

Kutatók mutathatnak irányt az Európai Unió 2040-es kibocsátás-csökkentési terveinek

Meghatározó pozícióba került tizenöt tudós Európában: a 2021-es Európai Klímarendelet által létrehozott, Eory Vera személyében magyar taggal is rendelkező Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testület (ESABCC) jelentős politika- és jogszabályformáló véleményt fogalmazhat meg a közeljövőben. A testület soron következő, mérföldkövet jelentő javaslata az Unió 2040-es kibocsátási határértékekre vonatkozóan június közepére várható, megelőzve és iránymutatást adva az Európai Bizottság számára, aki erre vonatkozó, 2024 első felére várható javaslatát dolgozza ki éppen. A testület mandátuma ezen túlmenően magában foglalja nemcsak az Európai Bizottság által kidolgozásra kerülő, egyéb kulcsfontosságú klímajogszabályok véleményezését, hanem a…

Tovább olvasom

Migrén, klímaváltozás és légszennyezettség összefüggései

2019-es adatok alapján a magyar lakosság 4,4%-a szenvedett erős fejfájástól, migréntől, míg az USA-ban ez az arány 14% volt. Bár az orvosmeteorológia összetett tudományterület, és a problémák sok kockázati tényezőhöz köthetőek, egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek kockázatait is.  A környezeti-éghajlati válság fizikailag és mentálisan is jelentős kockázatot jelent az emberek számára, különös tekintettel az idősekre, a gyermekekre és a krónikus…

Tovább olvasom

Ne csak beszélj, cselekedj is! Három aktivitás, amellyel tehetsz a környezetért

Májusban két alkalommal is a természetet ünnepeljük – május 20-án a Méhek Világnapját, május 22-én pedig a Biológiai Sokféleség és a Magyar Természet Napját. Ezeknek a napoknak abban van nagy szerepe, hogy felnyissa a szemünket: mi egyén szinten is sokat tehetünk a környezetünkért, a földünkért. A Game On projekt segítségével összegyűjtöttünk három olyan aktivitást, amely segít a hétköznapokban is környezettudatosnak maradni. Tanuljunk és buzdítsunk erre másokat is! Sokan aggódva figyeljük a klímaváltozásról szóló híreket és szorongva gondolunk a jövőre. Fontos, hogy jól tájékozódjunk a témában és megbízható forrásokból szerezzünk információkat, mert…

Tovább olvasom