A Future Urban Climates térkép segítségével bepillantást nyerhetünk bármely település jövőbeli éghajlati viszonyaiba, és megtudhatjuk, hogy melyik város jelenlegi klímájára fog hasonlítani az adott hely éghajlata 2080-ban. Felkészültünk rá? Aligha. Annyit elöljáróban elárulhatunk, Szolnokon is felköthetjük a gatyát.
Tovább olvasom
Az őszi fásítás program során csaknem száz fát ültettek el a Jubileum téren és környékén a Szolnoki Városüzemeltetési Kft. munkatársai október végén. Ahogy ígérték, a munkálatok folytatódnak, most hasonló mennyiségű fa érkezett a telephelyükre, amit ígéretük szerint a héten elkezdenek városszerte elültetni.
Tovább olvasom
A hét második felében megenyhülnek az éjszakák és jelentősen erősödik a nappali felmelegedés is.
Tovább olvasom
A klímaváltozás a Föld minden részén érzékelhető, az extrém hőmérsékleti viszonyok mellett több egyéb módon is. A tavaszi hidegbetörések és zordabb időjárás alkalmával biztosan többen gondolnak arra, hogy talán nem is olyan nagy baj a globális felmelegedés, és az, ha mediterrán típusú időjárás lesz miatta a Kárpát-medencében. A hő- és vízellátottságon alapuló Feddema-osztályozást alkalmazó kutatás szerint a korábban Európán belül csak a kontinens délebbi részein előforduló melegebb és szárazabb klímák megjelenése várható a Kárpátok térségében a század végére. A helyzet azonban jóval bonyolultabb, mint hogy “felkúszik” Magyarországra a kellemes(nek gondolt) mediterrán…
Tovább olvasom
Idén télen öt napon (ld. a lenti táblázatban) született új napi országos maximumhőmérsékleti rekord, ezzel szemben a minimumhőmérsékletben egyszer sem történt ilyen. Éghajlatunk természetes részeként időről időre olyan extrém értékeket mérünk, amelyek korábban még sosem fordultak elő: azaz adott napon a hőmérsékleti szélsőségek változatlan éghajlat esetén is megdőlnek. Annak, hogy a következő években megdőljön egy adott napi rekord, változatlan klíma esetén egyre kisebb és kisebb a valószínűsége: az esély évről évre exponenciálisan csökken, míg a változó éghajlati viszonyokkal egyre többször regisztrálhatunk új, soha nem látott szélsőséges értékeket. A Másfélfok munkatársai, Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzésében arra…
Tovább olvasom
Hőhullámok, áradások, erdőtüzek, aszályok, időjárási rekordok megdőlése a világ számos pontján – így jellemezhető a 2021-es év éghajlati szempontból. Mindez úgy, hogy jelenleg „csupán” 1,1-1,2 Celsius-foknál tart a felmelegedés a 19. század végi időszakhoz képest. Szinte minden héten történt valami szokatlan, a normálistól eltérő jelenség – ennek egy része a természetes változékonyság velejárója, de a globális klímaváltozás hatására új normálissá válhat az, ami most szélsőség. Ezek a szélsőséges események időben és térben szorosan egymást követve tovább fokozhatják a természeti, társadalmi és gazdasági károk mértékét. A Máfélfok cikke: 2021-ben a globális melegedés mértéke…
Tovább olvasom
A G20-csoport, ami a 19 vezető gazdaság és az Európai Unió alkotta csoport, hétvégi római csúcstalálkozóján megállapodott, hogy az ipari forradalom előttihez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák az általános felmelegedést, írta meg az MTI. Az AFP francia hírügynökség birtokába jutott tervezet szerint a G20-csoport megerősíti a párizsi klímaegyezményben lefektetett célkitűzést, miszerint „jóval 2 Celsius-fok alatt tartja az átlaghőmérséklet növekedését, és erőfeszítéseket tesz arra, hogy azt az ipari forradalom előtti szinthez viszonyítva 1,5 Celsius-fokra korlátozza(…)Az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés megőrzése jelentős és hatékony lépéseket és kötelezettségvállalásokat igényel minden ország részéről.” A megállapodás hangneme…
Tovább olvasom