Egy szolnoki háziorvosi körzet szeptember elején megszűnt, az érintett lakosokat pedig két másik praxis között osztották szét. A változás nem egyik napról a másikra alakult ki, a háttérben évek óta betöltetlen körzet áll, miközben az alapellátásban dolgozó orvosok már most érzik az átszervezés hatását.
Szeptember 1-jétől megszűnt Szolnokon a 13. számú felnőtt háziorvosi körzet. Az Abonyi úti rendelőben működő praxis tartósan betöltetlen volt, ezért a hosszú távú működtetés érdekében az Országos Kórházi Főigazgatóság döntése alapján megszüntették a körzetet, a hozzá tartozó lakosokat pedig a 24. és a 26. számú körzethez sorolták. A Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Egészségügyi és Szociális Osztálya megkeresésünkre azt közölte, hogy megközelítőleg 1560 lakos került át a két praxis valamelyikébe, ugyanakkor a tényleges betegszám ennél alacsonyabb is lehet, hiszen a szabad orvosválasztás miatt nem minden érintett lakosnak kell az újonnan kijelölt háziorvoshoz bejelentkeznie.
A hivatal válaszából kiderül, hogy a praxis már 2019. szeptember 1-je óta tartósan betöltetlen volt: „Az elmúlt években a körzet lakosainak ellátását helyettesítés útján a 24. körzetet ellátó orvos és annak helyetteseként a 26. körzetet ellátó orvos biztosította” – közölte a polgármesteri hivatal.
Dr. Székely Enikő, a 24. körzet háziorvosa lapunknak arról számolt be, hogy a „a 13-as körzet páciensei közül körülbelül 160 fő került áthelyezésre a 24-es körzetbe.” Az első napokban még nem tapasztaltak jelentős pluszterhelést, de az orvos szerint rövid időn belül számítani lehet nagyobb betegforgalomra és több adminisztrációra. A rendelési időt már előre módosították: „A heti rendelési időt 2 órával meghosszabbítottuk, hogy igény esetén a lakosság szám bővítéséből eredő esetleges létszám növekedést zökkenőmentesen tudjuk kezelni.”
Dr. Székely számára különösen fontos körülmény, hogy a 13-as körzet betegeit korábban is több mint három éven keresztül ellátta helyettesként. Emiatt az átszervezés a rendelési idő jelentős növekedését jelenti: a korábbi heti tíz óráról 23 órára emelkedett a rendelési idő. „Ez a folyamat azonban semmiképp sem járhat egy már meglévő körzet aránytalan túlterhelésével” – emelte ki a doktornő.
A 26. körzetben dolgozó Dr. Ézsiás Anita egészen más számokkal találkozott. Az újonnan hozzá rendelt utcákban az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai szerint 912, lakcímmel rendelkező ember él, miközben az ő korábbi körzetéhez 1284 fő tartozott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy 912 új beteg jelenik meg a rendelőben, hiszen a lakosok korábban más háziorvost is választhattak. Ézsiás Anita szerint jelenleg körülbelül 20–25 új beteg regisztrációja látható, de a változás még folyamatban van, és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai is késleltetve jelennek meg.
Dr. Ézsiás szerint a pluszterhelés már most érzékelhető, ráadásul az új betegek között sok az idősebb, több krónikus betegséggel élő ember. Az első találkozás ezért nem egyszerű adminisztráció: át kell nézni a korábbi leleteket, gyógyszereket, betegségeket és a további kontrollok szükségességét is. A rendelés szervezésével igyekeznek úgy elosztani a terhet, hogy az ne okozzon fennakadást a korábban hozzájuk tartozó betegek ellátásában.
A nagy kérdés az, mi történne akkor, ha a mostani néhány tucat helyett jóval több beteg választaná a 26-os praxist. Ézsiás Anita szerint 80–100 új beteg még valószínűleg kezelhető lenne, 912 ember felének megjelenése azonban már alapvetően változtatná meg a praxis működését. „Ilyen mértékű létszámnövekedés mellett az egy orvosból és egy szakdolgozóból álló jelenlegi működési forma hosszabb távon nem lenne tartható.” A doktornő szerint ilyen esetben további asszisztensi és adminisztratív kapacitásra lenne szükség, ennek költségeit azonban a jelenlegi praxisfinanszírozásból nem lehet kigazdálkodni.
„Egy betöltetlen körzet területének más praxisok közötti felosztása önmagában csak adminisztratív megoldást jelent. Az ellátandó betegek és a velük járó munka nem tűnik el, hanem a már működő praxisokban jelenik meg.” Szerinte a háziorvoshiány, a praxisok növekvő terhei és az utánpótlás nehézségei a rendszer részei.
A szolnoki önkormányzat ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a 13-as körzet megszüntetésével jelenleg 27, területi ellátási kötelezettség alapján működő felnőtt háziorvosi körzet maradt a városban, és valamennyi betöltött. A helyzet a házi gyermekorvosoknál kedvezőtlenebb: a 8-as és a 10-es körzetben továbbra is helyettesítéssel biztosítják az ellátást. Az egyik körzetben már hat éve, a másikban három éve keresnek olyan orvost, aki átvenné a praxist, eddig eredménytelenül.
A hivatal szerint ugyanakkor az elmúlt évben voltak kedvező változások is: két felnőtt háziorvosi körzetben orvosváltás történt, egy korábban tartósan betöltetlen praxis ellátása pedig szintén megoldódott. Az önkormányzat rendelőfelújításokkal, adókedvezménnyel, parkolási támogatással és egyedi támogatási kérelmekkel is igyekszik vonzóbbá tenni a városi praxisokat, de az orvosutánpótlásra nincs közvetlen ráhatása.
A szolnoki helyzetet érdemes a megye és az ország egészének adataival együtt nézni. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 2010-ben még 181 háziorvos dolgozott, 2025 végére viszont már csak 145. Ez 36 orvost, vagyis csaknem 20 százalékos csökkenést jelent tizenöt év alatt. Országosan ugyanezen időszakban 4926-ról 4166-ra esett a háziorvosok száma, ami valamivel több mint 15 százalékos visszaesés. A megye tehát az országos átlagnál is nagyobb veszteséget szenvedett el.
A gyermekorvosi ellátásban hasonló irányú változás látható. A megyében 2010-ben 55 házi gyermekorvos szerepelt a KSH adataiban, 2025-ben már csak 42. Ha a felnőtt háziorvosokat és a házi gyermekorvosokat együtt nézzük, a szám 2010-ben 236 volt, 2025-re pedig 187-re csökkent. Vagyis tizenöt év alatt a megye alapellátásában összesen 49-cel kevesebb háziorvos és házi gyermekorvos maradt.
Ez azért is fontos a mostani szolnoki átszervezés szempontjából, mert a betöltetlen praxisok megszüntetése önmagában nem növeli az orvosok számát. A feladat ugyanúgy megmarad, csak másik praxisban jelenik meg. Éppen ez látszik a 13-as körzet esetében is: a körzet hat éve helyettesítéssel működött, most pedig a betegek ellátását a már működő 24-es és 26-os praxis veszi át.
A szolnoki változás egy országos problémába illeszkedik. 2010 és 2024 között 15 százalékkal csökkent a háziorvosok száma, miközben az egy orvosra jutó betegforgalom 20 százalékkal nőtt. 2026 júliusában már több mint 762 betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon, ami a praxisok csaknem 15 százalékát jelentette.
Egy hat éve betöltetlen praxis megszüntetésével az önkormányzat és az OKFŐ egy működőbb struktúrát próbált kialakítani, a feladat azonban közben átkerült két másik orvoshoz. Az önkormányzat szerint az ellátás folyamatosan biztosított, az érintett doktornők pedig előre készültek a változásra, de az egyik praxisban már most érezhető a többletmunka, a másikban pedig a következő hetekre várják annak erősödését. Ézsiás Anita szerint a hosszú távú megoldáshoz ennél többre van szükség: „A rendszer tartós rendezéséhez nem elegendő a betöltetlen körzeteket átszervezni: a megfelelő finanszírozásról, a praxisok személyi feltételeinek javításáról és a háziorvosi utánpótlás ösztönzéséről egyszerre kellene gondoskodni a jövőben.”
Képek: illusztráció/Pixabay, GKI Research
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
