Ismét engedélyezték a vadászpilóták gyakorlórepüléseit, miután Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke visszavonta az augusztus 24-i szolnoki baleset nyomán életbe léptetett kiképzési tilalmat. A döntést csütörtökön ismertette a honvédelmi tárca vezetője, hangsúlyozva: a műszaki vizsgálat folyamatban van.
A honvédelmi miniszter a tárca csütörtöki, Kecskeméten megtartott kihelyezett ülését követően számolt be a legfrissebb fejleményekről.
Ruszin-Szendi Romulusz szerint a korlátozások azonnali feloldását a fokozott készültségi helyzet indokolta: az incidens óta eltelt rövid időszakban ugyanis már két alkalommal kellett éles riasztást elrendelni a magyar légtér védelmében, ami megköveteli a teljes körű felkészültség fenntartását.
A szolnoki bázison történt vészhelyzet okainak pontos feltárása nemzetközi együttműködésben zajlik.
A vadászgép adatrögzítőjét, vagyis a fekete dobozt Svédországba szállították, ahol a gyártó szakértői a magyar vizsgálókkal közösen elemzik a paramétereket. A műszaki meghibásodás pontos rekonstruálása és a vizsgálati jelentés lezárása után hozzák meg a szükséges további biztonsági intézkedéseket.
Ahogy korábban megírtuk, egy kiképzési feladat utolsó fázisában a vezérgép fedélzetéről olyan hibajelzés érkezett, ami miatt a gyakorlatot azonnal meg kellett szakítani. A hibajelzést követően gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a repülőgép már nem képes visszatérni a kecskeméti bázisra, a személyzet ezért a szolnoki repülőbázison történő leszállás mellett döntött.
A bajba jutott vezérgépet a kísérője támogatta a szolnoki bázis megközelítésében. A kísérő repülőgép gépveszélyjelzést adott le, miközben megpróbálta bekísérni a sérült járművet. Bár a vezérgép fedélzetén a műszerezettség és az elektronika teljesen leállt, a leszállásig mégis sikerült működésben tartani a rendszert és irányítani a repülőt.
A földet érést követően azonban a repülőgép olyan manőverbe kezdett a kifutópályán, amely miatt a pilóta kénytelen volt a katapultálás mellett dönteni. A pilóta kiemelkedő felkészültségét és lélekjelenlétét mutatja, hogy az utolsó pillanatig igyekezett irányítani az elektronikával már nem rendelkező gépet, hogy az elkerülje a lakott területeket és a civil infrastruktúrát. A katapultálást követően a gép balra kisodródott a kifutóról, megállt, majd kigyulladt.
A veszélyhelyzeti egységek reakcióideje rendkívül gyors volt: a tűzoltók mindössze öt perc alatt kiértek a helyszínre, és azonnal megkezdték az oltást. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a készenléti szolgálat miatt a repülőgépen éles levegő-levegő rakéták és gépágyú lőszerek voltak. Ha a tűzoltók nem kezdték volna meg szinte azonnal a gép szakszerű és hatékony hűtését, a lőszer és a rakéták felrobbanása beláthatatlan károkat okozhatott volna a repülőtéren.
Kép: Anadolu/Róbert Németi
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
