Érdekes: a jövő legnagyobb kincsesbányái már nem a föld alatt, hanem a városokban és a hulladékokban vannak?

Megosztás

Szinte mindenhol (a föld számára nem túl előnyös) fogyasztói társadalom működik már Európában és a világban is. Ám úgy tűnik, a “városi bányászat” egyre nagyobb teret kap, ami a civilizációt is megmentheti. Íme a részletek.

A jövő legnagyobb kincsesbányái már nem a föld alatt, hanem a városokban és a hulladékokban vannak – állítják a városi bányászattal foglalkozók. Miközben a Föld kritikus nyersanyagai rohamosan fogynak, vajon az „urban mining” megmentheti a civilizáció jólétét? A témáról prof. dr. Faitli Józseffel, a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítés és Környezettechnológia Intézetének egyetemi tanárával beszélgetett az uni-miskolc.hu munkatársa.

Ha egy laikusnak kellene összefoglalnia, hogyan fogalmazná meg, hogy mit takar a városi bányászat, az ’urban mining’ fogalma, és hogyan függ össze ez a civilizációnk fennmaradásával?

Ha visszatekintünk a múltba, amikor az ősember tüzet gyújtott: ezzel ő már természeti erőforrást használt. A mostani civilizációs szint eléréshez ennél azért több kellett. Az egyértelmű, hogy a jelenlegi életszínvonalunkat megőrizni anyagok és energiaforrások nélkül nem lehet. Anyagokra van szükség az autónkhoz, a házunkhoz és a mobiltelefonunkhoz is. A kérdés egyre inkább az, hogy honnan szerezzük be ezeket?

Jelen pillanatban Magyarországon a mindennapi élet fenntartásában felhasznált anyagok 94 százaléka még a természetből származik,

tehát még a földkéregből frissen kinyert, kibányászott ásványi eredetű anyag. Minden olyan anyag, amelyet már korábban termeltünk ki, és amelyet épp most használunk vagy már akár el is fogyasztottunk és hulladékká vált az a „városokban” van. Szakkifejezéssel ezek már antropogén anyagok, antropogén erőforrások. A városi bányászat célja ezeknek az antropogén anyagoknak a felkutatása, kitermelése és feldolgozása, elsősorban azért, hogy a hulladékokból újra termékek legyenek, vagyis, hogy az anyagok járjanak körbe-körbe és egyre kevesebb friss anyagot kelljen a természetből kinyerni.

Tulajdonképp megérkeztünk a körforgásos gazdaság alapelvéhez, mert az elnevezés egyértelműen ezt jelöli. Ebből az következik, hogy a városi bányászat az a körforgásos gazdaság legfontosabb eleme. További részleteket a fenti hivatkozással az eredeti cikkben olvashat.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek