Megnyitotta kapuit a szolnoki vár, hivatalos nevén a Várkapu, amely vártörténeti látogatóközpontként funkcionál. Az átadáson szóba került az 1,6 miliárd forint európai uniós és kormányzati támogatásból megvalósuló építmény közvéleményt megosztó arculata. Továbbá, a projekt részeként betonba öntötték a védtöltést és felhúztak egy játszóteret. Az eseményen rengeteg prominens közéleti szereplő és érdeklődő vett részt, a zenés műsort pedig az elmaradhatlan szolnoki Légierő Zenekara szolgáltatta.
Molnár László, a Szigligeti Színház művészének tolmácsolásában Kányádi Sándor Álmodó című versét hallgathattuk meg, mielőtt Dr. Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese elindította a beszédek sorát.
Lélekemelő és identitáserősítő eseménynek vagyunk most mindannyian a tanúi – szögezte le az elején. A szolnoki vár kiemelt jelentőséggel bír nemzetünk emlékezetében. Az Árpádok, később az oszmánok, majd a Rákóczi-szabadságharc idején is stratégiai szempontból fontos végvárként tartották számon, ma pedig egész országunkra tekinthetünk végvárként, amely külső és belső nyomás ellenére ellenáll az újpogány törekvéseknek, az eltörlés kultúrájának, a gender ideológiának vagy éppen a migrációs hullámoknak, érkeztünk meg gyorsan a jól ismert szólamokhoz. A bástyasétányról szabadon asszociálva megemlítette, a Fidesz 2010-től induló diadalmenetét, az akkori célkitűzést, azaz együtt lerakni a modern, huszonegyedik századi Magyarország alapköveit. A közel másfél évtized elteltével szerinte egy büszke, öntudatos, a válságok ellenére fejlődőképes országgá váltunk.
Szolnok ezzel a turisztikai fejlesztéssel 2-3 napos kirándulások célpontjaként is megállja a helyét a jövőben – állapította meg, majd újabb politikai blokk következett; mindenkit arra buzdított, hogy június 9-én szavazatunkkal támogassuk a békét, mert Magyarország a magyaroké, Európa az európaiaké, és ezen logika mentén haladva gondolom Szolnok a szolnokiaké, bár ki tudja ezt manapság.
Minden fejlesztés, korszerűsítés azt szolgálja, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa között legyen – zárta optimista, már-már irreálisnak tűnő gondolatával.
Szalay Ferenc, miután köszöntötte a főispánt, a honvédséget és a megyénk többi elöljáróját, kiemelte a vár szolnokiak identitását erősítő szerepét. Mondhatunk innen bármit Szolnokról laikusként a vár külsejét illetőleg, már európai szinten felfigyeltek az épületre a szakavatottak – üzent a fanyalgóknak. Sok mindent elvettek tőlünk, kezdve a Tisza Szállóban egykor helyet kapó Szent-György szobortól, Szapáry Gyula grófot megformáló szobráig, ezért nagy öröm, hogy Kertész Róbert régész hat és fél méter mélyen 3000 éves leleteket talált, amivel öregbíthetjük városunk történelmét, hírnevét – folytatta. Kiemelte a szolnoki várvédők hősies küzdelmét, Nyári Lőrinc vezérletével, amely nagy szerepet játszott az egri diadalban.
Minden, amit egy város át tud élni, Szolnokkal megtörtént, tizenháromszor elpusztult, elégett, háborúk tették tönkre, de mindannyiszor talpra állt. A vizek, a háborúk, az örömök gócpontja vagyunk, de békeidőben fejlődünk, épülünk, haladunk előre – mondta. Szóba hozta a negatív hangokat is, miszerint Szolnokon nem történik semmi, ami szerinte helytálló, ha csukva tartjuk a szemünket, mindezt Zagyvarékason – poénkodott a polgármester. A templomújítási projekt apropóján, a már Latorcai által említett keresztény kontra iszlamizálódó Európa küzdelméről beszélt, majd Verebes Györgyöt, Munkácsy-díjas festőművészt invitálta a mikrofon mögé.
Több, mint tíz évvel ezelőtt született meg bennünk a gondolat, hogyha a vár a Művésztelep területén található, akkor minden adott, hogy a város szívében kultúrhelyszín jöjjön létre, amely képes egyesíteni magában a múltat, jelent és a jövőt. Álmosdi Árpád és felesége tervei alapján készült Várkapu gondolatát idézte – a város lelkének gyógyítására hivatott az épület.
Végül Verebes is üzent a nem tetzését kifeejző rajongó arctalan tömegnek, méghozzá Bach antológiával, ma zongorán is élvezzük a darabjait, pedig az ő idejében még csak nem is létezett ez a hangszer, a vár korszerű arca szintén megelőzte a korát. Majd megtudtuk, hogy alapvetően kétféle ember van, a gyanakvásé és a bizalomé. Verebes szerint az előbbiből van egyre több, de az ilyen alkalmak, mint a Várkapu átadása a bizalom jegyében születtek.
Mielőtt valóban birtokba vehettük a várat, Győri Péter Benjámin evangelikus lelkész megáldotta az épületet. Erős vár a mi istenünk, ha ő velünk ki ellenünk idézett a 46-ik zsoltárból. Isten az erős vár és Isten vár minket.
Az ünnepélyes szalagvágást és koccintást követően bejártuk a várat, az interaktív kiállítástól kezdve, a kilátón át, a liftig bezárólag, ahol szintúgy nincs menekvés az információáradattól, hiszen az ásatásról olvashatunk egy térkép kíséretében az unalmasabb pillanatokban.
A történelmi emlékek és tálalásuk izgalmasak, azonban a bástyasétány kissé sivár látképet nyújt a Zagyva fölött tornyosulva. Az elhelyezett padokról például nem is látni a folyót, csak a mögötte elterülő lakóházakat, tetőket.
Hogy ezzel a lépéssel válik Szolnok a hosszú hétvégék izgalmas úti céljává, erősen kétlem, de a (hely)történelem iránt érdeklődőknek igazi csemegét nyújthat a specifikus tárlat és körítése. Izgatottan VÁRjuk, mi lesz a sorsa hosszú távon.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!