Az ország legszegényebb települései közé tartozik a kunhegyesi járásban található, jelentős részt romák lakta Tiszabura és Tiszabő, épp ezért nagy segítség, hogy az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretén belül megújulhattak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány által működtetett intézmények.
Az iskolákat érintő fejlesztések megközelítőleg 750 millió forintos uniós támogatásból valósultak meg, Tiszaburára 394, Tiszabőre 350 millió jutott. Ahogy a fenntartó fogalmazott, Burán a várható demográfiai folyamatok miatt elengedhetetlenné vált a fejlesztés.
Ennek során hat tantermet, két tanári szobát, pihenőt, teakonyhát és négy mosdót alakítottak ki, továbbá létesült egy zsibongó, egy szertár és egy tároló. A projekt nagy léptékben, a modern kor szellemiségében valósult meg, amit bizonyít, hogy az alapítvány céges adományaiból létrejött egy alkotópedagógiai műhely, ahol 3D nyomtatóval, lézervágóval dolgozhatnak a diákok. A technikai feltételek is bővítésre kerültek új táblákkal és projektorokkal, amiket mostantól igénybe vehet az ott tanuló, több, mint 400 diák.
Tiszabőn az intézmény két épületében kicserélték a nyílászárókat és átadtak egy új épületszárnyat, Tiszaburához hasonlóan itt is új tantermeket, mosdókat és közlekedőt érintett a beruházás.
A fejlesztés révén a tiszabői diákok oktatása a korábbiaknál jóval kedvezőbb feltételek között, a csoportok létszámának is megfelelő méretű létesítményben folytatódhat – közölte a fenntartó.
Bár a pozitív hírek és az uniós támogatás elengedhetetlen, hogy a helyieknek még mindig csaknem áthidalhatatlan, rendszerszintű problémákkal kell szembenézniük. Ahogy a Magyar Hang a néhány évvel ezelőtti, erről szóló riportjában írt, itt bizony se a Komplex Útfelújítási Programnak, se a Magyar Falu Programnak nincs híre. Tiszabura egykor gyümölcstermesztéssel foglalkozott, a falu lakói a mezőgazdaságból éltek, de a rendszerváltás mindent megváltoztatott: azóta tombol az elszegényedés és a munkanélküliség.
Tiszabő hasonlóan az ország egyik legszegényebb települése, 2017-ben azzal került be a hírekbe, hogy az önkormányzatnál kikapcsolták az áramot, mert hónapokig nem fizették a számlákat, egy évvel később pedig a szociális tűzifa szállítási költségeit sem tudták megoldani, sőt, a kötelező betelepítéssel kapcsolatos népszavazáson hét évvel ezelőtt Tiszabőn mindenki, kivétel nélkül nemmel szavazott.
Kép: mmsztiszaburaiskola.hu
